Görög nyelv
| Görög Ελληνικά Elliniká | |
| Beszélik | Görögország, Ciprus |
| Terület | Délkelet-Európa |
| Beszélők száma | kb. 20 millió fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Hellenisztikus nyelvek görög nyelv |
| Írásrendszer | Görög írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |
 Görögország Ciprus Európai Unió  ALB[1] ARM[2][3] ITA[1] ROM[2] TUR UKR[2] |
| Gondozza | nincs hivatalosan szabályozva |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | el |
| ISO 639-2 | ell (T)gre (B) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ελληνικά Elliniká témájú médiaállományokat. | |
A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen. Görögországban 10 millióan beszélnek görögül, amely a világ görögségének fele. A világon 20 millióan beszélik a görögöt.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nyelve, 3000 év távlatában lehet nyomon követni fejlődését. Rokona volt a makedón nyelv, amely tulajdonképpen az ógöröggel áll közvetlen rokonságban.
- Ógörög (i. e. 800 – i. sz. 300)
- Archaikus görög (kb. i. e. 800 – i. e. 500)
- Klasszikus görög (kb. i. e. 500 – i. e. 300)
- Hellénisztikus görög (Koiné) (kb. i. e. 300 – i. sz. 300)
- ezen belül időszámításunk kezdetétől az Újszövetség nyelve
- Középgörög (kb. 300 – kb. 1453)
- Újgörög (kb. 1453 óta)
- Katharevusza
- Dimotiki
- Újgörög köznyelv
Az újgörög két változatban létezett, egyrészről a népi görög (δημοτική dimotikí), másrészről a mesterségesen létrehozott (καθαρέυουσα katharévusza, azaz tisztított) hivatalos nyelv, amely a klasszikus görög felújításaként a hivatalos nyelv volt a 19. századtól. A katharévusza folyamatosan vesztett a jelentőségéből, és végül 1976-ban a dimothikí változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének. A katharevusza öröksége azonban még ma is jelen van.
A görögnek van néhány változata, így a Krétán, Rodoszon és Cipruson beszélt változatok. Ezen kívül Görögország területén kívül beszélt dialektusok az olaszországi griko, pontoszi görög nyelv. A ciprusi görög (Kypriaka) az ami jobban különbözik a görögországi nyelvtől, ez sok elemet kölcsönzött a törökből és a szintén Cipruson beszélt másik nyelvváltozattól a ciprusi törökből.
A jelenlegi újgörög nyelv, és az előbb felsorolt dialektusok az ógörög nyelv attikai nyelvjárásából fejlődött ki. Kivételt képez a cakóni nyelv, ami a dór dialektusból alakult ki.
Betűk[szerkesztés]
Újgörög nyelvtani jelenségek[szerkesztés]
Főnevek[szerkesztés]
Hím-, nő- és semlegesnemű főnevek vannak, melyek ragozása különböző. Ismeri az alany-, tárgy-, birtokos és megszólító (vokatívusz) esetet. A többes szám jele nemenként változik. A hangsúly változhat a különböző esetekben.
Példa néhány főnév ragozására (ο άνθρωπως – o ánthroposz, a férfi; η γυναίκα – i jinéka, a nő; το νερό – to neró, a víz):
| hímnem | nőnem | semlegesnem | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| egyes | többes | egyes | többes | egyes | többes | |
| alany | ο άνθρωπος o ánthroposz[4] |
οι άνθρωποι i ánthropi |
η γυναίκα i jinéka |
οι γυναίκες i jinékesz |
το νερό to neró |
τα νερά ta nerá |
| birtokos | του ανθρώπου tu anthrópu |
των ανθρώπων ton anthrópon |
της γυναίκας tisz jinékasz |
των γυναικών ton jinekón |
του νερού tu nerú |
των νερών ton nerón |
| tárgy | τον άνθρωπο ton ánthropo |
τους ανθρώπους tusz anthrópusz |
την γυναίκα tin jinéka |
τις γυναίκες tisz jinékesz |
το νερό to neró |
τά νερά ta nerá |
| megszólító | άνθρωπε ánthrope |
άνθρωποι ánthropi |
γυναίκα jinéka |
γυναίκες jinékesz |
νερό neró |
νερά nerá |
Igék[szerkesztés]
Minden szám és személy különböző, ezért általában nem teszi ki a névmást (írok, nem pedig én írok). Van múlt, jelen, jövő ideje, elbeszélő formája (azt mondta, hogy ír), aktív (beírtam) és passzív (engem beírtak) alakja. Nem ismeri (elvesztette) a főnévi igenév formát. A hangsúly a ragozáskor változik.
Példa igeragozásra (μένω – lakom, élek). Érdekessége, hogy múlt időben a hangsúly mindig hátulról a harmadik szótagra kerül: ha nincs, a szótő kiegészül egy plusz szótaggal.
| szám/személy | jelen | múlt | ||
|---|---|---|---|---|
| egyes szám | többes szám | egyes szám | többes szám | |
| első | (εγώ) μένω (egó) méno[4] |
(εμείς) μένουμε (emísz) ménume |
(εγώ) έμενα (egó) émena |
(εμείς) μέναμε (emísz) méname |
| második | (εσύ) μένεις (eszí) ménisz |
(εσείς) μένετε (eszísz) ménete |
(εσύ) έμενες (eszí) émenesz |
(εσείς) μένατε (eszísz) ménate |
| harmadik | (αυτό/αυτή) μένει (aftó/aftí) méni |
(αυτά/αυτές) μένουν (aftá/aftész) ménun |
(αυτό/αυτή) έμενε (aftó/aftí) émene |
(αυτά/αυτές) έμεναν (aftá/aftész) émenan |
Melléknevek[szerkesztés]
Fölveszik a főnév ragozását, tehát például „szépek virágok”.
Példaszöveg[szerkesztés]
- Όλοι οι άνθρωποι γεννιούνται ελεύθεροι και ίσοι στην αξιοπρέπεια και τα δικαιώματα. Είναι προικισμένοι με λογική και συνείδηση, και οφείλουν να συμπεριφέρονται μεταξύ τους με πνεύμα αδελφοσύνης.
- Betűkövető latin betűs átírásban: Óloi oi ánthrōpoi gennioúntai eleútheroi kai ísoi stēn axioprépeia kai ta dikaiṓmata. Eínai proikisménoi me logikḗ kai syneídēsē, kai ofeíloun na symperiférontai metaxý tous me pneúma adelfosýnēs.
- Hivatalos, az újgörög kiejtést követő átírásban: Óli i ánthropi jeniúnte eléftheri ke íszi sztin axioprépia ke ta dikeómata. Íne prikizméni me lojikí ke szinídiszi, ke ofílun na szimberiféronte metaxí tusz me pnévma adelfoszínisz.
- Magyar fordításban: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Greek. Office of the High Commissioner for Human Rights. [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
- ↑ a b c List of declarations made with respect to treaty No. 148. Council of Europe. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
- ↑ An interview with Aziz Tamoyan, National Union of Yezidi. groong.usc.edu. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
- ↑ a b A magyar nyelvű átírás a Wikipédia átírási irányelvei szerint van megadva. Ez nagyjából a kiejtést követi: az ékezetek azonban hangsúlyt jelölnek.
