1955
| 1955 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1955 |
| Ab urbe condita | 2708 |
| Bahái naptár | 111 – 112 |
| Berber naptár | 2905 |
| Bizánci naptár | 7463 – 7464 |
| Buddhista naptár | 2499 |
| Burmai naptár | 1317 |
| Dzsucse-naptár | 44 |
| Etióp naptár | 1947 – 1948 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2010 – 2011 |
| Shaka Samvat | 1877 – 1878 |
| Kali-juga | 5056 – 5057 |
| Holocén naptár | 11955 |
| Iráni naptár | 1333 – 1334 |
| Japán naptár | 2615 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4651–4652 |
| Kopt naptár | 1671 – 1672 |
| Koreai naptár | 4288 |
| Muszlim naptár | 1374 – 1375 |
| Örmény naptár |
1404 ԹՎ ՌՆԴ |
| Thai szoláris naptár | 2498 |
| Zsidó naptár | 5715 – 5716 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
- január 8. – Rákosi Mátyás pozícióját Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Elnöksége megerősíti, egyben élesen bírálja Nagy Imrét, akit önkritikára akarnak rávenni. (Nagy Imre ezt elutasítja.)[1]
- január 12. – Jugoszlávia és Kína helyreállítja diplomáciai kapcsolatait.[2]
- január 25. – Milovan Đilas jugoszláv írót kormányellenes cselekedetei miatt 18 hónapra elítélik.[2]
- február 15. – Antonín Zápotocký csehszlovák köztársasági elnök fogadja a jugoszláv nagykövetet, kezdetét veszi a két ország viszonyának fokozott normalizálódása.[3]
- február 18. – A lengyel államtanács rendeletet ad ki Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság közötti hadiállapot megszüntetéséről.[4]
- február 19. – Létrejön a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, a SEATO.[5]
- március 2–4. – A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetősége (KV) az új szakasz politikájáról visszatér a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett felfogáshoz.[1]
- március 16. – Eisenhower bejelenti, hogy háború esetén atomfegyvert alkalmaznak.
- március 19. – Károlyi Mihály korábbi köztársasági elnököt Franciaországban, Vence-ban éri utol a halál, ahol élete utolsó éveit töltötte.[6]
- március 29. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja KB és a kormány ülésén az életszínvonal növekedését elősegítő intézkedéseket fogadnak el. (Április 1-jei hatállyal csökkentik számos árucikk kiskereskedelmi árát.)[3]
- április 5. – Winston Churchill brit miniszterelnök lemondása.
- április 15. – Az előző napi KV-ülés határozatának megfelelően Rákosi Mátyás értesíti Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét arról, hogy Nagy Imrét le kell váltania miniszterelnöki posztjáról.[1]
- április 22–24. – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán ismételten harcot hirdetnek a „burzsoá nacionalizmus” ellen.[3]
- május 6. – A Német Szövetségi Köztársaság a NATO tagjává válik.
- május 14. – Megalakul a Varsói Szerződés.
- május 15. – A Makalu (tszf. 8463 m) első megmászása.
- május 25. – A Kancsendzönga (tszf. 8586 m) első megmászása.
- május 26.–június 2. – Nyikita Hruscsov belgrádi látogatása, a szovjet–jugoszláv államközi kapcsolatok rendezése.
- június 4–6. – Rákosi Mátyás Hegedüs Andrással Bukarestbe utazik, ahol a szovjet vezetés közli, hogy Jugoszláviával a keleti tömbben mindenkinek megbékélésre kell törekednie.[1]
- június 7–8. – Az MDP KV – Rákosi beszámolóját követően – kiáll a Jugoszláviával való megbékélés politikája mellett.[1]
- június 21. – A honvédelmi miniszter 00700/1995. számú intézkedésében elrendeli a területi katonai igazgatási szervek átalakítását. (A meglévő katonai igazgatási szerveket felszámolták és helyettük megalakították a Budapest Főváros Kiegészítő Parancsnokságot, minden megyei székhelyen a megyei kiegészítő parancsnokságot, minden járási székhelyen a járási kiegészítő parancsnokságot, a meghatározott városokban városi kiegészítő parancsnokságot, Budapest minden kerületében kerületi kiegészítő parancsnokságot.)[7]
- július 18–23. – Párizsban megtartják a NATO parlamenti képviselőinek első konferenciáját. (1966 novemberétől Észak-atlanti Közgyűlés).
- július 21.
- 3 év 2 hónap alatt elkészül – szovjet segítséggel – a varsói Kultúra és Tudomány Háza.[8]
- Lengyelországban meghatározzák az új, ötéves népgazdasági fejlesztési tervet (1956–60).[9]
- augusztus 8. – Rákosi a csepeli képviselői beszédében a jugoszláv–magyar viszony megromlásáért a felelősséget Péter Gáborra, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykori vezetőjére és „bandájára” hárítja.[1]
- augusztus 21. – Rákosi felkeresi a budapesti jugoszláv nagykövetségen Svetozar Vukmanovićot és a két állam közötti viszony normalizálásáról tárgyal.[1]
- október 2. – Romániában Gheorghe Gheorghiu-Dejt Chivu Stoica váltja a kormányfői poszton.
- október 6. – Görögországban Konsztantinosz Karamanlisz alakít kormányt.[10]
- november 13. – Csehszlovák kormányközlemény jelenik meg a háborús bűnökért elítélt németek szabadon bocsátásáról. (1 437 személy távozhat a két német államba és Ausztriába. Az intézkedés nem vonatkozik a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetőkre.)[3]
- december 14. – Magyarország, Ausztria, Spanyolország, Ceylon, Nepál, Laosz, Líbia, Jordánia, Kambodzsa, Írország, Olaszország, Finnország, Bulgária és Albánia csatlakozik az ENSZ-hez.
- december 23–28. – Rákosi Mátyás részt vesz a Román Munkáspárt II. kongresszusán. (Szovjet figyelmeztetésre nem szól a romániai magyarok helyzetéről.)[1]
- december 30. – A Szovjetunió szerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal, megadva benne annak állami státuszát.
Az év témái[szerkesztés]
Államok vezetőinek listája 1955-ben[szerkesztés]
1955 a tudományban[szerkesztés]
- szeptember 21. – Emilio Segrè és Owen Chamberlain Berkeleyben felfedezik az antiprotont.
1955 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1955 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1955 a filmművészetben[szerkesztés]
1955 az irodalomban[szerkesztés]
- Isaac Asimov: A halhatatlanság halála (regény)
- Graham Greene: A csendes amerikai (regény)
- Többéves elhallgattatás után Kodolányi János „személyesen” is visszatér az irodalmi életbe, tagja lesz az Írószövetségnek, megjelenik Éltek, ahogy tudtak c. novelláskötete
- Vladimir Nabokov: Lolita (regény)
- Weöres Sándor: Bóbita (válogatott versek)
- Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn (dráma)
- Hosszú idő után ismét kötettel jelentkezik a szlovákiai magyar szellemi élet legismertebb képviselője, Fábry Zoltán (A gondolat igaza).[11]
1955 a zenében[szerkesztés]
1955 a sportban[szerkesztés]
- Juan Manuel Fangio harmadszor nyeri meg a Formula–1-es világbajnokságot.
- Június 11-én Le Mansban bekövetkezik az autóversenyzés eddigi legtöbb áldozatot követelő tömegbalesete, a Le Mans-i katasztrófa.
- Kosárlabda Európa-bajnokság Budapesten. A magyar férfi csapat bajnoki címet nyer.
- A Bp. Honvéd SE nyeri a magyar NB1-et (Nemzeti Bajnokság, első osztály). Ez a klub ötödik bajnoki címe.
1955 a televízióban[szerkesztés]
1955 a jogalkotásban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 6. – Rowan Atkinson angol színész
- január 18. – Nyilasi Tibor labdarúgó, edző
- január 18. – Kevin Costner amerikai színész, rendező
- január 26. – Björn Andrésen, svéd színész
- január 27. – Vörös István, zenész, a Prognózis együttes énekese
- február 2. – Leszek Engelking, lengyel költő, író
- február 4. – Mikuláš Dzurinda, Szlovákia miniszterelnöke
- február 6. – Piláth Károly, önkormányzati képviselő (Budapest XVII. kerülete)
- február 7. – Miguel Ferrer, amerikai színész. († 2017)
- február 11. – Ágg Károly fotóművész
- február 19. – Jurij Avramovics Bajdak, ukrán pilóta, katonatiszt, az Ukrán Légierő parancsnoka
- február 21. – Ioan Rus román szociáldemokrata párti politikus, Románia bel-, majd közlekedési minisztere
- február 24.
- Alain Prost – francia autóversenyző, Formula–1-es világbajnok,
- Steve Jobs – az Apple Inc. cég elnöke († 2011)
- március 2. – Demény Attila zeneszerző, zongoraművész
- március 9. – Ornella Muti olasz színésznő
- március 29. – Marina Sirtis angol-amerikai színésznő
- március 31. – Angus Young az AC/DC együttes szólógitárosa
- április 6. – Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök
- április 14. – Drahos Béla karmester, fuvolaművész.
- április 19. – Regőczy Krisztina világbajnok műkorcsolyázó
- április 29. – Máté Gábor színész
- május 13. – Elekes Zsuzsa, Bach- és Liszt Ferenc-díjas orgonaművész
- május 11. – Garádi Géza, többszörös magyar bajnok három- és öttusában, úszóedző
- május 16. – Hazel O’Connor, angol énekesnő, színésznő
- június 2. – Michael Steele gitáros, énekesnő, több amerikai lányegyüttes tagja
- június 13. – Debreczeni József politikus, politikai elemző
- június 26. – Draskovics Tibor, jogász, politikus
- július 21. – Tarr Béla rendező
- augusztus 8. – Herbert Prohaska osztrák labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
- augusztus 12. – Heintje Simons holland gyermekszínész, énekes
- augusztus 27. – Can Togay magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő
- szeptember 2. – Tamás István magyar író, költő, újságíró
- szeptember 29. – Lantos László Triceps, magyar rendező, performer, író
- október 28. – Tarcsai Szabó Tibor magyar író, meseíró
- november 10. – Tóth Armand zeneszerző, karmester, fuvolaművész
- november 13. – Whoopi Goldberg amerikai filmszínésznő
- november 20. – Bo Derek amerikai színésznő
- november 30. – Billy Idol brit punk- és rockénekes, zeneszerző
- december 27. – Almássy Éva magyar származású francia író, újságíró
Halálozások[szerkesztés]
- január 28. – Török Sophie, született Tanner Ilona író, költő (* 1895)
- február 8. – Zsedényi Béla, miskolci jogászprofesszor (* 1894)
- március 11. – Alexander Fleming, Nobel-díjas angol orvos (* 1881)
- március 19. – Károlyi Mihály, politikus, miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke (* 1875)
- március 30. – Fuchs Jenő, négyszeres olimpiai bajnok vívó (* 1882)
- április 18. – Albert Einstein, fizikus (* 1879)
- április 19. – Simay Imre, festő, szobrász, grafikus (* 1874)
- május 25. – Fedák Sári, színésznő (* 1879)
- június 11. – Breuer György, magyar ornitológus (* 1887)
- augusztus 15. – Thomas Mann, német író (* 1875)
- szeptember 1. – Schimanek Emil, Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (* 1872)
- szeptember 9. – Zsirai Miklós, Kossuth-díjas nyelvész (* 1892)
- szeptember 22. – Fábián Gyula magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író (* 1884)
- szeptember 28. – Gyóni Mátyás történész, bizantinológus (* 1913)
- szeptember 30. – James Dean, amerikai filmszínész (* 1931)
- október 9. – Julij Mihajlovics Brascsajko, kárpátaljai ruszin jogász, politikus, közéleti személyiség (* 1875)
- november 5. – Maurice Utrillo francia festőművész (* 1883)
- november 12. – Hajós Alfréd, olimpiai bajnok, építész (* 1878)
- november 20. – Jób Dániel, magyar színházi rendező, író, színigazgató (* 1880)
- november 26. – Duronelly László, vívómester, a magyar párbajtőrvívás egyik úttörője (* 1907)
- november 27. – Arthur Honegger, svájci származású francia zeneszerző, a „Hatok” egyike (* 1892)
- december 4. – Galamb József konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell megalkotója (* 1881)
Nobel-díjasok[szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
| Fizikai | Willis Eugene Lamb, Polykarp Kusch |
| Kémiai | Vincent du Vigneaud |
| Orvosi-fiziológiai | Axel Hugo Theodor Theorell |
| Irodalmi | Halldór Kiljan Laxness |
| Béke | nem adták ki |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 42-43. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 170. o.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 151. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 189. o.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 6. köt., DAV-EGY, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 77. p.
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ Földesi Ferenc: Adalékok a hadkiegészítés felépítéséhez. In.: Honvédelmi Szemle. 63. évf., 4. sz., 52. p. – 2009. július
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 189-190. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 190. o.
- ↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963-547-849-6, 280. oldal
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 151. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
