1969

1969 más naptárakban
Gergely-naptár	1969
Ab urbe condita	2722
Bahái naptár	125 – 126
Berber naptár	2919
Bizánci naptár	7477 – 7478
Buddhista naptár	2513
Burmai naptár	1331
Dzsucse-naptár	58
Etióp naptár	1961 – 1962
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2024 – 2025
Shaka Samvat	1891 – 1892
Kali-juga	5070 – 5071
Holocén naptár	11969
Iráni naptár	1347 – 1348
Japán naptár	2629 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4665–4666
Kopt naptár	1685 – 1686
Koreai naptár	4302
Muszlim naptár	1388 – 1389
Örmény naptár	1418 ԹՎ ՌՆԺԸ
Thai szoláris naptár	2512
Zsidó naptár	5729 – 5730

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek

Évek: 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974

Események

• január 1. – Csehszlovákiában érvénybe lép a föderációról szóló törvény. Az államalakulat két egyenjogú ország, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségévé alakul át.
• január 16. – Prágában egy 20 éves egyetemista, Jan Palach benzinnel leönti és felgyújtja magát a kommunista rendszer elleni tiltakozásul.
• január 20. – A 17 éves Bauer Sándor Budapesten végiglocsolja benzinnel és meggyújtja a testére csavart nemzeti színű zászlót. Búcsúlevelében ezt írta: „Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”
• január 20. – Elfoglalja hivatalát az 55 éves Richard Nixon, a megválasztott új republikánus párti amerikai elnök. Alelnöke Agnew, a külügyminiszter William Rogers.
• január 25. – Az ülésrendre és technikai kérdésekre vonatkozó viták után kezdetét veszi a Vietnámról szóló párizsi tanácskozások második szakasza.
• január 30. – Műtét utáni szövődményekben meghalt Georges Pire, belga Domonkos-rendi pap, aki 1958-ban a Nobel-békedíjjal tüntettek ki a menekültek érdekében végzett tevékenységéért.
• január 31. – A herendi vasútállomáson helytelen váltóállítás miatt a szombathelyi gyorsvonat belerohan egy indulásra váró katonai szerelvénybe. (Az ütközést követően 11 ember – köztük a 10. gépkocsizó lövészezred tíz katonája – életét veszti, 58-an megsérülnek.)
• február 1. – Kairóban tartják az Arab Liga ülését, melyen a palesztin politikai tömörülések összefoglaló szervezete a Palesztin Nemzeti Tanács is részt vesz. A Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökévé Jasszer Arafatot, az Al Fatah nevű szervezet vezetőjét választják.
• február 11. – Jugoszláviában elfogadják a területvédelmi egységek felállításáról szóló törvényt.
• február 18.
  • A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) újra foglalkozik Rákosi Mátyás hazahozatala ügyében és úgy dönt, hogy azt a Központi Bizottság (KB) elél terjeszti.
  • Négy arab terrorista Zürichben támadást intéz az El-Al izraeli légitársaság Tel-Avivba induló gépe ellen. Az izraeli kormány 24-én légitámadást hajt végre az Al Fatah két szíriai tábora ellen.
• február 23. – Nixon elnök európai körútra indul; látogatást tesz Brüsszelben, Londonban, Nyugat-Berlinben és a Vatikánban is.
• február 25. – A Központi Kerületi Bíróság a vádlottak távollétében hazatérés megtagadásáért Varga Zoltán labdarúgót ötévi, feleségét két és fél évi szabadságvesztésre, és mindkettőjüket teljes vagyonelkobzásra ítéli.
• március 1. – Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Csatorday Károlyt, Magyarország állandó ENSZ-képviselőjét választja a testület soros elnökévé.
• március 2. – A szovjet–kínai határon, az Usszuri folyó mentén több napos tűzharc alakul ki a szovjet és a kínai határőrök között.
• március 4–7. – Prágában a szakszervezetek VII, kongresszusán még megpróbálnak szembeszállni az erősödő „konszolidációs” és „normalizációs” nyomással.
• március 6. – Az MSZMP Központi Bizottságában többen fenntartásokkal élnek Rákosi hazatérésével kapcsolatban, ezért a testület csak elvben járul hozzá a hazaköltözéshez, a konkrét időpont kijelölését a PB-re bízza.
• március 11–15. – A JKSZ IX. kongresszusa, ahol elfogadják a párt új szervezeti szabályzatát, amivel növelik a tagpártok önállóságát.
• március 14. – Újabb szovjet–kínai határincidens robban ki az Usszuri-folyó Csenpao (Damanszkij)-szigeténél.
• március 17. – A politikai elégedetlenség nyílt lázadásba megy át Pakisztánban. Új kormány alakul, amely a hónap végén ostromállapotot vezet be.
• március 28. – A stockholmi jégkorong világbajnokságon a csehszlovák válogatott legyőzi a szovjet csapatot. A sikert szovjetellenes megmozdulások követik Csehszlovákiában.
• március 29. – Madridban rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét. A 16 induló ország dalai közül négy is (a brit, a francia, a holland és a spanyol) azonos pontszámmal végez az első helyen. Amszterdam kapja a rendezés jogát a következő, 1970-es évre.
• március 31. – Kádár János és Fock Jenő miniszterelnök levelet intéz a CSKP KB-hoz és a csehszlovák kormányhoz. (Kifejezésre juttatják, hogy „a párt és az ország” a szocializmus csehszlovákiai vívmányainak sorsa feletti aggodalommal figyeli a fejleményeket.)
• április 17. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén leváltják Alexander Dubček, helyette Gustáv Husák lesz az első titkár.
• május 18. – Jugoszláviában Mitja Ribičič alakít kormányt.
• május 28. – Létrehozzák a Földközi-tengeri Azonnal Bevethető NATO Haditengerészeti Köteléket (NAVOC–FORMED).
• május 29–30. – A CSKP KB meghatározza a „konszolidáció” fő célkitűzéseit. (A legfontosabb a párt egységének és vezető szerepének helyreállítása.)
• július 7. – A BKV megszünteti az ülőkalauzos rendszert.
• július 7. – Kanadában a francia nyelvet az angollal egyenjogúnak ismerik el.
• Megjelenik a Chevrolet Camaro ZL-1
• július 19. – John Fairfax kikötött a floridai Fort Lauderdale-ben, miután elsőként átevezett az Atlanti-óceánon.
  

  Az első lépés a Holdon
• július 20. – Az Apollo–11 űrhajósai leszállnak a Holdra, Neil Armstrong az első ember a Holdon.
• július 22. – A spanyol parlament jóváhagyja Franco döntését, hogy az utódja János Károly, XIII. Alfonz spanyol király unokája legyen.
• július 23. – János Károly elnyeri Spanyolország hercege címet, aki aláírja az örökösödési törvényt, és a cortes elé járul, hogy esküt tegyen az állam vezetőjének a Nemzeti front eszméire, valamint a királyság minden alapvető eszméjére.
• augusztus 19–21. – A megszállás első évfordulóján Prágában és más csehszlovák városokban tömegtüntetések zajlanak, amelyeket a belügyiek erőszakkal oszlatnak szét.
• augusztus 20. – Az első tisztavatás a Parlament előtt (>>2007).
• szeptember 25–29. – A CSKP KB ülésén visszavonják a pártvezetés „szovjetellenes” határozatait, és illegálissá nyilvánítják a CSKP XIV. kongresszusát.
• szeptember 29. – A csehszlovák köztársasági elnök kinevezi az Oldřich Černík vezette új szövetségi kormányt.
• október 1. – Neuwerk-sziget Alsó-Szászországból Hamburg tartomány fennhatósága alá kerül.
• október 3. – Elkészül Kelet-Berlinben a berlini tévétorony, Európa egyik legmagasabb épülete.
• október 15. – Meggyilkolják Abdi Rasid Ali Sermarke szomáliai elnököt. Hat nappal később a katonaság és a rendőrség puccsot hajt végre.
• október15–16. – A csehszlovák szövetségi gyűlés érvényteleníti az 1968-as nemzetgyűlés „szocialistaellenes” határozatait.
• október 23. – Mohammed Sziad Barre vezérőrnagy kikiáltja a Szomáli Demokratikus Köztársaságot.
• november 19. – Leszállnak a Holdra az Apollo–12 űrhajósai, Charles Conrad és Alan Bean.
• november 19. – A Malév egyik Tu-134 típusú repülőgépe Isztambulban a vizes pályán túlfut a leszállópályán, és súlyos balesetet szenved.
• november 25. – John Lennon, a Beatles együttes tagja visszaküldi 1965-ben kapott kitüntetését a II. Erzsébet brit királynőnek, tiltakozásul Nagy-Britannia biafrai politikája és az Amerikai Egyesült Államok vietnámi beavatkozását támogató kormánypolitikája ellen.
• december 8–10. – Először ülésezik a Modern Társadalom Kihívásainak Bizottsága (CCMS).
• december 31. – Budapesten Rákosi Mátyás nyugdíjazása ügyében eljárni igyekvő Bíró Ferencet – Rákosi fivérét – rendőri figyelmeztetésben részesítik.

Az év témái

1969 a filmművészetben

• június. - Levetítik az utolsó Star Trek - TOS részt.
• szeptember 22. - megtörténik a Frank Mannata igaz története c. bűnügyi film premierje
• november 10. – Megkezdődik a Szezám utca (Sesame Street) sugárzása Amerikában.

1969 az irodalomban

• Graham Greene: Utazások nagynénémmel
• Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd avagy a gyermekek keresztes hadjárata

1969 a zenében

• július 3. Brian Jones, a Rolling Stones együttes gitárosának halála.
• augusztus 15. – 18 – Woodstocki fesztivál az Egyesült Államokban.

Külföldi lemezek

• Kovács Kati: The Park in the City

Fontosabb magyar albumok

• Illés: Illések és pofonok
• Koncz Zsuzsa: Volt egyszer egy lány
• Omega: Tízezer lépés
• Metro: Metro

Fontosabb külföldi albumok

• Elvis Presley: From Elvis in Memphis
• Jefferson Airplane: Volunteers
• The Beatles: Abbey Road
• Santana: Santana
• Johnny Cash: Live at San Quentin
• Cream: Goodbye
• Crosby, Stills & Nash: Crosby, Stills & Nash
• Deep Purple: The Book of Taliesyn, Deep Purple, Concerto for Group and Orchestra
• Bob Dylan: Nashville Skyline
• The Doors: The Soft Parade
• Blind Faith: Blind Faith
• Led Zeppelin: Led Zeppelin, Led Zeppelin II
• King Crimson: In the Court of the Crimson King
• Jethro Tull: Stand Up
• Pink Floyd: Ummagumma
• The Rolling Stones: Let It Bleed
• The Who: Tommy
• David Bowie: David Bowie

1969 a tudományban

• március 21. megindul a magyar televízió színes kísérleti adása.

1969 a sportban

• Jackie Stewart megszerzi pályafutása első Formula–1-es világbajnoki címét a Matra csapattal.
• Műkorcsolya-világbajnokság Colorado Springsben. Almássy Zsuzsa egyéni műkorcsolyázásban bronzérmet nyer.
• Öttusa-világbajnokság Budapesten. Balczó András egyéniben világbajnoki címet szerez, a magyar csapat ezüstérmes.
• Ritmikus sportgimnasztika-világbajnokság Várnában.
• Súlyemelő-világbajnokság Varsóban. Földi Imre, Bakos Károly és Tóth Géza aranyérmet szerez.
• Vívó-világbajnokság Havannában. A magyar csapat két ezüst- és három bronzérmet nyer.
• Atlétika-Európa-bajnokság Athénban. Németh Angéla gerelyhajításban aranyérmet nyer.
• Birkózó-Európa-bajnokság Szófiában. A második helyezett Bajkó Károly a magyar csapat egyetlen érmét nyeri el.
• Cselgáncs-Európa-bajnokság Oostendében. A magyar csapatból Pulai János és Ipacs László bronzérmes.
• Evezős-Európa-bajnokság Klagenfurtban. A magyar csapat egy ezüstérmet nyer.
• Kajak–kenu-Európa-bajnokság Moszkvában. A magyar csapat négy arany-, három ezüst- és öt bronzérmet szerez.
• Műkorcsolya-Európa-bajnokság Garmisch-Partenkirchenben.
• Ökölvívó-Európa-bajnokság Bukarestben. Gedó György és Orbán László aranyérmet nyer.
• Tenisz-Európa-bajnokság Torinóban. Férfi egyesben Baranyi Szabolcs megszerzi a sportág első magyar bajnoki címét.

A labdarúgás 1969-ben

Kiírás	Győztes	Ezüstérmes	Bronzérmes
NB1	Újpesti Dózsa	Honvéd	Ferencváros
Magyar Kupa	Újpesti Dózsa	Honvéd	-
Bajnokcsapatok Európa Kupája	AC Milan	Ajax	-
Kupagyőztesek Európa Kupája	ŠK Slovan Bratislava	FC Barcelona	-
Vásárvárosok Kupája	Newcastle United FC	Újpesti Dózsa	–

Születések

Michael Schumacher

David Boreanaz

Sugizo

• január 2. – Tommy Morrison amerikai ökölvívó, korábbi WBO-bajnok († 2013)
• január 3. – Michael Schumacher német autóversenyző, Forma–1-es világbajnok
• január 5. - Marilyn Manson amerikai énekes,zenész,producer születése
• január 14. – Dave Grohl amerikai rockzenész és dalszövegíró
• január 16. – Per Yngve Ohlin svéd énekes († 1991)
• január 20. – Molnár Csilla szépségkirálynő († 1986)
• február 24. – Holecz Károly magyarországi szlovén író, újságíró
• február 28. – Robert Sean Leonard, amerikai színész
• március 3. – Bátorfi Csilla magyar asztaliteniszezőnő
• március 10. – Szabó József olimpiai bajnok úszó
• március 13. – Hevér Gábor magyar színész
• március 22. – Andreas Pietschmann német színész
• március 27. – Pauley Perrette, amerikai színésznő
• március 28. – Szíj Melinda énekesnő
• április 2. – Pados Gyula, magyar operatőr
• április 19. – Polgár Zsuzsa sakkozó
• április 21. – Toby Stephens angol színész
• május 3. – Hajós András énekes, zenész
• május 10. – Dennis Bergkamp holland labdarúgó
• május 14. – Cate Blanchett ausztrál színésznő
• május 16. – David Boreanaz, amerikai színész
• május 31. – Csősz Imre olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok cselgáncsozó
• június 3. – Keleti Andrea táncművész
• június 11. – Peter Dinklage, amerikai színész
• június 15. – Oliver Kahn, a német válogatott és a Bayern München labdarúgócsapatának kapusa
• július 8. – Sugizo japán zenész, az X Japan, Luna Sea és Juno Reactor együttesek gitárosa
• július 10. – Gale Harold, amerikai színész
• július 24. – Kangyal Balázs, magyar jégkorongozó
• augusztus 12. – Tanita Tikaram brit énekesnő
• augusztus 18. – Christian Slater amerikai színész
• augusztus 22. – Szabó Gabi magyar színésznő
• szeptember 17. – Keith Flint brit popzenész, a Prodigy énekese
• szeptember 19. – Jóhann Jóhannsson izlandi zeneszerző († 2018)
• október 15. – Dominic West angol színész
• október 25. – Oleg Szelenko orosz labdarúgó, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság gólkirálya
• október 28. – Benkő Géza színész, rendező († 2017)
• november 6. – Mincza-Nébald Ildikó, magyar vívó
• november 7. – Nagy Enikő magyar színésznő
• november 10. – Abby Travis amerikai basszusgitáros, színésznő
• november 10. – Ellen Pompeo, amerikai színésznő
• november 11. – Jens Lehmann, német labdarúgó, kapus
• november 13. – Gerard Butler, skót színész
• november 22. – Marjane Satrapi, iráni származású illusztrátor, képregényszerző
• december 27. – Rajkai Zoltán, színész
• december 28. – Linus Torvalds programozó, a Linux atyja

Halálozások

• február 23. – Konrád Ignác, festő- és szobrászművész (* 1894)
• február 26. – Karl Jaspers, filozófus (* 1883)
• március 18. – Ágoston Julián Imre ciszterci szerzetes, író, költő (* 1909)
• március 26. – B. Traven, német nyelven alkotó író. Személyének kilétét máig homály fedi. Életpályájáról semmit sem tudni
• március 28. – Dwight D. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (* 1890)
• április 26. – Uesiba Morihei, az aikidó alapítója (* 1883)
• május 8. – Remington Kellogg, amerikai természettudós, paleontológus és a Smithsonian Intézet igazgatója (* 1892)
• május 16. – Eckhardt Sándor irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1890)
• május 30. – Benedek Marcell, író és műfordító (* 1885)
• június 12. – Tersánszky Józsi Jenő, Kossuth-díjas író (* 1888)
• június 17. – Sinka István, író, költő (* 1897)
• július 5. – Walter Gropius, német mérnök, a Bauhaus iskola alapítója (* 1883)
• július 19. – Ángyán János, belgyógyász, egyetemi tanár (* 1886)
• augusztus 10. – Kodolányi János, író (* 1899)
• augusztus 17. – Ludwig Mies van der Rohe, építész (* 1886)
• augusztus 21. – Vályi-Nagy Tibor, orvos (* 1912)
• augusztus 31. – Rocky Marciano, nehézsúlyú ökölvívó (* 1923)
• szeptember 2. – Ho Si Minh, vietnámi vezető (* 1890)
• október 15. – Homonnai Márton, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1906)
• október 18. – Buza László, nemzetközi jogász, egyetemi tanár (* 1885)
• október 21. – Jack Kerouac, amerikai író (* 1922)
• november 21. – Harrer Ferenc várospolitikus, miniszter, jogász (* 1874)
• november 26. – Lőrincz Márton, olimpiai bajnok birkózó (* 1911)
• december 2. – Kliment Jefremovics Vorosilov, szovjet marsall (* 1881)

Nobel-díjak

Fizikai	Murray Gell-Mann
Kémiai	Derek H R Barton, Odd Hassel
Orvosi-fiziológiai	Max Delbrück, Alfred D Hershey, Salvador E Luria
Irodalmi	Samuel Beckett
Béke	Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
Közgazdasági	Ragnar Frisch, Jan Tinbergen

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6