Portál:Művészet
A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható. A szűkebb értelemben vett művészet „szépművészetekre” és alkalmazott művészetekre osztható. Az előbbiek két nagy gyűjtőkategóriája a képzőművészet és az előadó-művészet. A képzőművészet hagyományos ágai a grafika, a festészet, a szobrászat és az építészet, az előadó-művészeté pedig a zeneművészet, a színművészet és a táncművészet. A harmadik hagyományos művészeti terület a szépirodalom. A művészet jellegzetes megnyilvánulási formája a népművészet. Az alkalmazott művészetek fő képviselője az iparművészet, amely gyakran nehezen határolható el a képzőművészettől. A modernizmus és az ipari forradalom új művészeti formákat teremtett. Ezek a képregény, a fotográfia, a film, az installáció és a számítógépes művészet.
|
Legújabb cikkeinkből
Ajánlott cikkünk
 A Konáraki naptemplomot, vagy más néven Szúrja-templomot (orija: କୋଣାର୍କ ସୂର୍ଯ୍ୟ ମନ୍ଦିର, dévanágari:कोणार्क सूर्य मंदिर, hindi: Konárk Szúrja mandir.) a Ganga-dinasztiából származó I. Naraszimha Déva király építtette 1238 és 1264 között Indiában, az Orisza állambeli Bhuvanesvartól 60 kilométerre, a tengerparton. A király Szúrja hindu napistennek szentelte a Fekete pagodaként is ismertté vált templomkomplexumot, amely három egységből áll: a főtemplom épületegyüttese, vagyis a hívek szentélye (dzsagamóhana, vagy pida deul) a vele egybeépült belső szentéllyel (rékha deul) és a külön álló tánctemplommal (nátamandir); a feltehetően korábban épült Visnu-templom; valamint a Majádévinek (Szúrja egyik felesége) szentelt templom. Ezeket más épületek, például az adakozások csarnoka, a bhogmandapa, illetve medencék egészítenek ki. A főtemplom tizenkét pár keréken gördülő, hét ló vontatta szimbolikus szekeret formáz, melyet Szúrja hajt. Jellemzően az indiai művészetre, a komplexum minden eleme teljes felületén díszített, visszatükröződik benne az indiai nép hit- és gondolatvilága, mindennapjai. Építésekor a templom a nágara (városi) templomépítészeti stílus csúcspontját képviselte, de mára a komplexum állapota romos, a 17. század óta már nem tölt be szakrális funkciót sem. Az UNESCO 1984-ben mint kulturális helyszínt vette fel a világörökségi listára. |
Ajánlott képünk
 |
