Ottawa

	Ottawa
	A parlament épülete
; Ottawa címere	; Ottawa zászlaja
	Mottó: Advance Ottawa/Ottawa en avant
	Közigazgatási adatok
Ország	Kanada
Tartomány	Ontario
Alapítás éve	1850, Bytown néven
Polgármester	Jim Watson
Irányítószám	K0A; K1A-K4C;
Körzethívószám	613; 343;
Testvérvárosok	Lista Kairó; Peking; Catania; Montecastrilli; Buenos Aires; Palermo; Campobasso;
	Népesség
Népesség	934 243 fő (2016)
Népsűrűség	278,6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	80 m
Terület	2778,64 km²
Időzóna	EST (UTC–5)
	Elhelyezkedése
	Ottawa Pozíció Kanada térképén
	é. sz. 45° 25′, ny. h. 75° 43′Koordináták: é. sz. 45° 25′, ny. h. 75° 43′
	Ottawa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ottawa témájú médiaállományokat.

Ottawa Kanada fővárosa és negyedik legnagyobb városa. A szűkebben vett város népessége 883 391, míg az Ottawai régióval együtt 1 236 324 fő volt 2011-ben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Földrajza
- 2.1 Éghajlata
3 Története
4 Demográfia
- 4.1 Vallás
- 4.2 Családi állapot és életkor
5 Oktatás
6 Sport
7 Híres ottawaiak
8 Jegyzetek
9 További információk

Fekvése[szerkesztés]

Az Ottawa völgyében, Ontario tartomány keleti részén, a Quebec City-Windsor Corridor északi végénél (kb. 400 km-re keletre Torontótól és 190 km-re nyugatra Montréaltól) terül el. A város polgármestere Bob Chiarelli. Ottawa az Ottawa folyó déli partján fekszik, és hozzá tartozik a Rideau folyó és a Rideau-csatorna torkolata.

Földrajza[szerkesztés]

A Rideau-folyó

Ottawa különböző arculatú tájak találkozási pontjánál fekszik. Fő folyója, a nyugat felől érkező Ottawa-folyó errefelé összeszűkül, és sellőkön, zuhatagokon vergődik át, miközben északról a Gatineau, délről pedig a Rideau-folyó vizével találkozik. A folyó zuhatagjai a törésvonalak mentén felszínre bukkanó kemény mészkőrögöknek köszönhetik létüket. E mészkőrögök alkotják a déli parton magasodó dombokat is, melyek megtörik a jégkor utáni agyaglerakódásokból álló, földművelésre alkalmas síkságot.

A várostól nem messze, északra fekvő Laurenciumi-hegyvidék már egy más táj, az ősi kristályos kőzetekből felépülő Kanadai-pajzs peremét jelöli.

Éghajlata[szerkesztés]

Ottawa

Éghajlata nedves kontinentális, melyet erős szélsőségek jellemeznek, bár Ottawa Velencével azonos földrajzi szélességen fekszik. A hosszú, havas telek igen szigorúak, a januári átlaghőmérséklet –11 Celsius-fok, ami még a magyarországi értéktől is elmarad 10 fokkal. A nyár jóval rövidebb mint nálunk, a júliusi középhőmérséklet azonban az ittenihez hasonló értéket mutat, átlagosan 21 Celsius-fok.

A csapadék évi összege 850 mm, melynek nagyobb része a nyári félévre jut. Télen vastag hótakaró képződik, gyakori a napokig tartó havazás és hófúvás, mely a közlekedésben komoly fennakadásokat okoz.

Ottawa éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	12,9	12,4	26,7	31,1	35,8	36,1	36,7	37,8	35,1	27,8	23,9	16,3	37,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−5,8	−3,4	2,5	11,6	19,0	24,1	26,5	25,3	20,4	12,7	5,4	−2,3	11,4
Átlaghőmérséklet (°C)	−10,3	−8,1	−2,3	6,3	13,3	18,5	21,0	19,8	15,0	8,0	1,5	−6,2	6,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−14,8	−12,7	−7,0	1,0	7,5	12,9	15,5	14,3	9,6	3,3	−2,4	−10,1	1,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−35,6	−36,1	−30,6	−16,7	−5,6	−0,1	5,0	2,6	−3,0	−7,8	−21,7	−34,4	−36,1
Havi napsütéses órák száma	122	114	168	187	210	274	301	231	211	148	92	68	2126
Forrás: Hong Kong Observatory

Története[szerkesztés]

John By, a város alapítója

A Notre Dame bazilika

Ottawai parkrészlet

Ottawa már a gyarmatosítás előtt különböző indián törzsek találkozóinak és árucseréinek színhelye volt, neve is kereskedőhelyet jelent a huronok nyelvén.

Az első európai felfedező a francia Samuel de Champlain volt, aki 1613. június 4-én érte el a mai Ottawa helyét. A város alapítójának azonban nem őt, hanem az amerikai Philemon Wrightot tekintik, aki 1799-ben érkezett arra a vidékre, és 1800 márciusában 25 családot telepített le itt, az Ottawa-folyó északi partján, ahol ma Hull peremváros terül el. Wright kezdte meg a fakereskedést, az első tutajt is ő indította el 1807-ben Québec felé.

1809-ben jelent meg az első telepes a mai főváros helyén, az Ottawa-folyó déli partján, akit a következő évtizedben több favágó és farmer követett, s kiknek birtokai a város megalapítása után csillagászati árakon keltek el.

A város magjának és egyben a főváros közvetlen elődjének tekinthető Bytown, amelyet 1826–1927 között John By hadmérnök ezredes alapított. Bitown a fakitermelés és a fűrészipar központja lett, és 1854-ben, amikor mai nevét és városi rangját kapta, már több mint tízezer lakosa volt. 1858-tól az egyesített tartományok székhelye, 1867-től főváros.

Demográfia[szerkesztés]

Ottawa, a Notre Dame belülről

A lakosság közel 81%-a fehér, 4,54%-a fekete, 3,62%-a kínai, 2,84%-a dél-ázsiai, 2,67%-a arab, 1,14%-a délkelet-ázsiai, 1,13%-a őslakó (First Nations vagy Aboriginal), 0,85%-a latin-amerikai, 0,66% nyugat-ázsiai, 0,64%-a filippinó, 0,20%-a japán, 0,19%-a koreai és 0,31% egyéb (a válaszadók 0,33%-a több etnikumhoz sorolta magát).

Vallás[szerkesztés]

A város 43%-a római katolikus vallású, 9,5%-a a kanadai egyesült egyház hívője. 8,8%-a anglikán felekezetű, 1,8%-a presbiteriánus, 1,3%–1,3%-a baptista és evangélikus, 5,2%-a muzulmán, 1,5%-a zsidó, 1,2%-a buddhista, 1,1%-a hindu, 15,3%-a ismeretlen.

Családi állapot és életkor[szerkesztés]

A városban 210 875 család él,^[mikor?] aminek 72,8%-a együtt élő házaspárokból, 11,1%-a élettársakból, 13,2%-a pedig apa nélküli háztartásokból áll.

A város korfája széles: a lakosság 25,3%-a 19 év alatti, 6,9%-a 20–24 éves, 32,5%-a 25–44, 23,8%-a 45 és 64 év közötti, 11,5%-a pedig legalább 65 éves; a mediánéletkor 36,7 év. A teljes lakosságon belül 100 nőre 95,1 férfi jut, 100 tizennyolc évnél idősebb nőre 92,1.

Egy dolgozó egyedülálló személy mediánbevétele a városban 39 713 dollár, egy családé 73 507 dollár. A nők mediánbevétele 47 203 dollár, míg a nőké 31 641. Az egy főre jutó átlagos bevétel a városban 23 061 dollár.

A Rideau-csatorna nyáron vízi útként, télen pedig korcsolyapályaként funkcionál

	Régi Ottawa város	Új Ottawa város
Népesség (2001)	337 031	774 072
Népesség (1996)	323 340	721 136
Változás (1996–2001)	+4,2%	+7,3%
Magánlakások	155 536	310 132
Népsűrűség (fő/km²)	3059,7	278,6
Terület (km²)	110,15	2 778,64