SQL

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
SQL
Paradigma deklaratív, procedurális
Jellemző kiterjesztés sql
Megjelent 1974
Tervező Donald D. Chamberlin
Fejlesztő
Utolsó kiadásSQL:2011 (2011)

Az SQL, azaz Structured Query Language (strukturált lekérdezőnyelv) relációsadatbázis-kezelők lekérdezési nyelve.

Angol nyelvterületen 'eszkjuel' a kiejtése. A hagyományokhoz való hűség jegyében sokan 'szíkvel'-nek ejtik, ugyanis korábban Structured English Query Language (SEQUEL) volt az elnevezés, és ezt rövidítették le.

A relációsadatbázis-kezelők általában az SQL nyelven programozhatók. Az SQL alapvető utasításait közel egyformán valósítják meg, de a később beépült nyelvi elemek körében nagyon nagy az eltérés, az inkompatibilitás, emiatt számos SQL nyelvjárásról beszélhetünk.

Jellegét tekintve ez a szakterület-specifikus nyelv részben procedurális, részben deklaratív.

Az SQL története[szerkesztés]

Az SQL alapjait az IBM-nél fektették le, még az 1970-es években. Elvi alapot a relációs adatmodell szolgáltatott, amit Edgar F. Codd híres 12 szabályával írt le először, 1970-ben.

Az IBM, az Oracle és más gyártók is érdekeltek voltak egy szabványos lekérdező nyelv kifejlesztésében, amivel a relációs adatbázisok programozhatók. Az iparági összefogással létrejött ANSI NCITS (National Committee on Information Technology Standards) H2 csoport lerakta az SQL alapjait.

A szabványt az ANSI (Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet – American National Standards Institute) 1986-ban, az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet – International Organization for Standardization) 1987-ben jegyezte be. Az SQL leírását az ISO 9075 szabvány rögzíti.[1] Az első változatot SQL86 néven is szokták emlegetni.

Az SQL-t folyamatosan továbbfejlesztették, és napjainkig nyolc jelentős kiadást különböztetünk meg:

  • SQL86
  • SQL89
  • SQL92
  • SQL99 (v. más néven: SQL3)
  • SQL:2006
  • SQL:2008
  • SQL:2011
  • SQL:2017

Az első kivételével mindegyik szabvány többszintű megvalósítást tesz lehetővé a gyártóknak (belépő szintű, közepes vagy teljes). Általában a későbbi szabványok belépő szintjei az előző szabvány teljes szintjeinek felelnek meg.

Az SQL nyelv[szerkesztés]

Az SQL nyelvi elemeket 4 részre, adatdefiníciós (Data Definition Language, DDL), adatkezelési (Data Manipulation Language, DML), lekérdező (QUERY (Language - QL)) és adatvezérlő (Data Control Language, DCL) részekre lehet bontani.

A nyelvben az utasításokat a pontosvessző választja el egymástól.

Adatdefiníciós utasítások (Data Definition Language - DDL)[szerkesztés]

Azt a nyelvet melynek segítségével az adatbázis adminisztrátorok az új adatbázisok sémáját definiálják adatdefiníciós nyelveknek (DDL = Data Definition Language) nevezzük.

CREATE[szerkesztés]

Adatbázis objektum létrehozása. Példa adatbázis tábla definíciójára:

 CREATE TABLE Szamla (
   Szamlaszam NUMERIC(24),
   Tulajdonos VARCHAR(60),
   Nyitas DATE,
   Allapot VARCHAR(1),
     PRIMARY KEY (Szamlaszam)
 );

A fenti példa létrehoz egy adatbázis táblát, 4 oszloppal.

ALTER[szerkesztés]

Adatbázis-objektum módosítása. Példa:

 ALTER TABLE Szamla
   ALTER COLUMN Szamlaszam VARCHAR(26);

A fenti példa megváltoztatja egy adatbázis tábla egy oszlopának típusát.

DROP[szerkesztés]

Egy adatbázisbeli objektum megszüntetése. Példa:

 DROP INDEX Szamla_1;

A fenti példa megszüntet egy indexet.

 DROP TABLE egy_tabla;

Ez pedig egy adattáblát szüntet meg.

TRUNCATE[szerkesztés]

A truncate parancs egy tábla tartalmát törli (de a táblát magát nem).

 TRUNCATE TABLE egy_tabla;

A DDL (Data Definition) és DML (Data Manipulation) között jelentős különbség nem abban áll, hogy változtat-e az adatbázis tartalmán (hiszen például a szó szoros értelmében adat "törlés" történik drop, truncate és delete esetén is). A különbség a tranzakcióbiztosságban vehető észre: a ddl utasítások nem tranzakcióbiztosak, azaz azonnal végrehajtásra kerülnek, míg a dml utasítások (delete, insert, update) csak COMMIT parancs után válnak véglegessé. Ez a gyakorlatban:

- ha például update történik egy táblán, azt a másik felhasználó csak akkor láthatja ha commit is történik

- ha drop paranccsal megszüntetünk egy objektumot, akkor automatikusan törlődik

- dml parancsok commitálása (véglegesítése) előtt egy ROLLBACK paranccsal visszavonhatóak

- a truncate parancs ennek megfelelően ddl parancsnak minősíthető

Adatlekérdező utasítások (Data Query Language - DQL)[szerkesztés]

A lekérdező nyelv egyetlen utasításból áll, mely számos alparancsot tartalmazhat, és a lekérdező utasítások többszörös mélységben egymásba ágyazhatók. Célja, hogy egy vagy több adathalmazból (reláció) egy adathalmazt állítson elő. A bemeneti adatokon, a relációs algebra műveletei hajthatóak végre, aminek következményeként egy eredmény táblát kap a felhasználó. Végrehajtási sorrendjük a következő: FROM, WHERE, GROUP BY, HAVING, SELECT, ORDER BY.[2]

SELECT[szerkesztés]

Az SQL talán leggyakrabban használt utasítása a lekérdezés. Ez a nyelvi elem inkább deklaratívnak[3] tekinthető, mint procedurálisnak, hiszen a felhasználó (programozó) csak az eredményhalmaz mezőit (oszlopait) és a halmaz felépítésének feltételeit határozza meg, a leválogatási algoritmus elkészítése az adatbázis-kezelő feladata.

A SELECT utasítás az adatok egy halmazát válogatja ki egy táblázatba a relációs adatbázisból, és teszi elérhetővé valamilyen technikával a felhasználó számára. Mivel elég nagy adatmennyiségekről lehet szó (szélsőséges esetben az egész adatbázisról), ezért a halmaz általában szekvenciálisan olvasható. Egy mutató (kurzor) mozgatható az eredmény halmazon előre vagy hátra, és kiolvasható, hogy milyen adatok vannak a mutató alatt. Ha a mutató az eredményhalmaz végére vagy elejére ért, azt különleges jelzéssel tudatja az adatbázis-kezelő (EOF – End of File – állomány vége, illetve BOF – Beginning of File, állomány eleje)

Példa:

 SELECT COUNT(*), Tulajdonos
 FROM Szamla
 WHERE Allapot = 'N'
 GROUP BY Tulajdonos
 HAVING COUNT(*) > 1
 ORDER BY Tulajdonos

A fenti példa kilistázza azokat a személyeket, akiknek egynél több aktív bankszámlája van. Az első oszlopban az aktív bankszámlák száma, a másodikban a tulajdonosok neve olvasható. A táblázat a tulajdonosok neve szerinti emelkedő sorrendben jelenik meg.

A SELECT utasítás több szakaszból állhat, amelyek közül majdnem mindegyik elhagyható, ha szükséges. Az egyes szakaszok magyarázata:

SELECT[szerkesztés]

Az eredményhalmaz oszlopait kell itt felsorolni. Nagyon hasznos, hogy további SELECT-ek is lehetnek benne!

Példa:

 SELECT Vevo.Nev, (SELECT SUM(Osszeg) FROM Rendeles WHERE VevoID = Vevo.ID) RendelesOsszeg

A fenti példa a vevő neve mellett megjeleníti az eddigi rendeléseinek összegét is.

Összetettebb példa:

 SELECT munka_szám FROM munka
 WHERE óraszám*óradíj = (
   SELECT max(óraszám*óradíj) FROM munka
   );

A lekérdezés megkeresi a legnagyobb árbevételű munkáinkat – akkor használható jól, ha több is van belőle.

FROM[szerkesztés]

Meghatározza, hogy mely adatbázis-táblákból szeretnénk összegyűjteni az adatokat.

Példa a hagyományos (limitált képességű, néha problémás) szintaxissal:

 SELECT *
 FROM Beteg, Kezeles
 WHERE Kezeles.Beteg_ID = Beteg.Beteg_ID

vagy az újabb módszer szerint:

 SELECT *
 FROM Beteg
 INNER JOIN Kezeles ON Kezeles.Beteg_ID = Beteg.Beteg_ID

az összes beteg-kezelés párost adja. Amelyik betegnek nem volt kezelése, azt nem írja ki, amelyiknek több volt, azt annyiszor, ahány kezelésen átesett.

LEFT esetén: az első tábla adatai akkor is szerepelnek, ha nincs illeszkedő adat a másodikban (azaz a fenti példában megmutatja azokat a betegeket is, akinek soha nem volt kezelése)

RIGHT esetén: a második tábla adatai akkor is szerepelnek, ha nincs illeszkedő adat az elsőben (itt ugyanazt az eredményt adja, mint INNER esetén, ha minden kezeléshez tartozik beteg)

FULL OUTER: mindkét táblából megmutatja az összes sort (itt megegyezik a LEFT JOIN eredményével, ha minden kezeléshez tartozik beteg

CROSS: a táblák Descartes szorzatát képezi, azaz az összes lehetséges kombinációt megmutatja. Ekkor a modern szintaxis szerint az ON részre nincs szükség, a régi szerint pedig a WHERE rész nem kell. A gyakorlatban erre a változatra nagyon ritkán van szükség, itt sem adna értelmes adatokat.

A FROM részben a beágyazott lekérdezések (nested query) használatát nagy táblák esetében érdemes elkerülni, mert feleslegesen terhelheti a szervert, illetve megnyújthatja a lekérdezés futás idejét. Egyik lehetséges kerülő megoldás az ideiglenes táblák használata, melyet az eredeti lekérdezésünk elé írt WITH SubQueryTableName AS (SELECT ... FROM ... WHERE ...) szintaxissal valósítható meg.

WHERE[szerkesztés]

Szűrési feltételeket fogalmaz meg, amelyek szűkítik az eredményhalmazt (a Descartes-szorzathoz képest). Példa:

 SELECT *
 FROM Beteg, Kezeles
 WHERE Beteg.ID = Kezeles.BetegID AND Kezeles.Datum = CURRENT DATE

A fenti lekérdezés visszaadja, milyen kezeléseket végeztek ma, és melyik betegeken. A WHERE szakaszban a Boole-algebra kifejezései használhatók, OR, AND és NOT operátorokkal.

GROUP BY[szerkesztés]

Egyes sorok összevonását, csoportosítását írja elő az eredménytáblában. Példa:

 SELECT COUNT(*), Tulajdonos
 FROM Szamla
 WHERE Allapot = 'N'
 GROUP BY Tulajdonos

A fenti példa a Tulajdonos oszlop alapján csoportosítja a sorokat. A SELECT részben lévő COUNT(*) egy-egy csoport sorainak számát adja vissza, az összevonás előtt.

HAVING[szerkesztés]

A WHERE-hez hasonlóan itt is szűrést fogalmazhatunk meg, azonban itt a csoportosítás utáni eredményhalmazra. Példa:

 SELECT COUNT(*), Tulajdonos
 FROM Szamla
 WHERE Allapot = 'N'
 GROUP BY Tulajdonos
 HAVING COUNT(*) > 1

Az előző példához képest itt annyi a módosulás, hogy csak azok a csoportok jelennek meg, amelyek egynél több sorból lettek összevonva.

ORDER BY[szerkesztés]

Az eredményhalmaz rendezését adja meg. Példa:

 SELECT *
 FROM Beteg
 ORDER BY Szuletes DESC

A fenti példa a betegek listáját adja vissza, születési dátum szerint sorba rendezve, elöl a legfiatalabb beteggel.

CASE[szerkesztés]
 CASE WHEN logikai vizsgálat THEN kifejezés ha igaz .. ELSE kifejezés ha az előzőekre nem illeszkedik END

A logikai vizsgálat eredményétől függően vezérelhetjük, hogy mit szeretnénk az adott oszlopban látni. Példa:

  select app_id,budget_info_type,amount
  from acq_budget_info

A lekérdezés eredménye:

APP_ID     BUDGET_INFO_TYPE         AMOUNT
---------- ------------------------ -----------
0001       net_income               110000
0001       bonus                    7500
0001       gross_income             1000
0002       gross_income             2000
0002       net_income               120000
0002       bonus                    8500
0003       gross_income             3000
0003       bonus                    9500
0003       net_income               130000

Az előző lekérdezés transzponáltja:

 select APP_ID, max(net_income) as net_inc, max(gross_income) as gross_inc, max(bonus) as bonus_inc
 from (
  select APP_ID,
   case when BUDGET_INFO_TYPE='net_income' then amount else null end   as  net_income,
   case when BUDGET_INFO_TYPE='gross_income' then amount else null end as gross_income,
   case when BUDGET_INFO_TYPE='bonus' then amount else null end as   bonus
  from acq_budget_info) xx
 group by APP_ID
APP_ID     net_inc     gross_inc     bonus_inc
---------- ----------- ------------- -------------
0001       110000      1000          7500
0002       120000      2000          8500
0003       130000      3000          9500

Megjegyzések:

- az oszlopoknál megadott alias elnevezéseknél az 'as' elhagyható

- a belső select-tet tartalmazó táblára illesztett alias ("xx") elhagyható Oracle, SQLite esetén de szükséges MySQL, PostrgreSQL és MS SQL Server esetén

Adatmanipulációs nyelv (Data Manipulation Language - DML)[szerkesztés]

Angolul query plan.

A kurzor létrehozásának technikája adja az SQL kiszolgálók igazi erejét. Nem mindegy ugyanis, hogy sikerül-e a táblákat megfelelő oszlopok (és indexek!) segítségével összekapcsolni, és ezekből kurzort készíteni, vagy pedig átmeneti táblát kell létrehozni az eredményeknek.

Az egyes relációsadatbázis-kezelők egymástól igen eltérő algoritmusokat használnak a lekérdezési tervek megalkotásához. Gyakori a szabályalapú (rule-based), és a költségalapú (cost-based) lekérdezésiterv-készítés. A költségalapú lekérdezési tervhez ismerni kell az adatok statisztikai eloszlását: átlagát, szórását stb. A szabályalapú lekérdezéseknél elegendő csak a relációs adatbázis szerkezetének ismerete. A legtöbb relációsadatbázis-kezelő a kettő valamilyen kombinációjával dolgozik.

Sok gyártó SQL megvalósításában lehetséges a keresési stratégia befolyásolása, úgynevezett programozói lekérdezési tippek (query hints) segítségével. Azonban minél jobb egy adatbázis-kezelő, annál kevésbé szükséges ezek használata.

INSERT[szerkesztés]

Adatokat ad hozzá egy táblához. Példa:

 INSERT INTO Szamla (Szamlaszam, Tulajdonos, Nyitas, Allapot)
 VALUES (123456, 'H. Kovács Géza', '1996.05.14.', 'N');

UPDATE[szerkesztés]

Módosítást hajt végre az adatokon. Példa:

 UPDATE Szamla SET Allapot = 'D' WHERE Szamlaszam = 123456;

A fenti utasítás megváltoztatja az egyik számla állapotát.

DELETE[szerkesztés]

Adatokat töröl egy táblából. Példa:

 DELETE FROM Beteg WHERE TAJ = '123 456 789';

Ez az utasítás annak a betegnek, akinek a tajszáma:123 456 789, törli az összes adatát a Beteg táblából.

Adatelérést Vezérlő Nyelv (Data Control Language - DCL)[szerkesztés]

A jogosultságok adása és a vezérlők működésének szabályozása. Ide szokás sorolni: GRANT, REVOKE, COMMIT, ROLLBACK, SAVEPOINT (ez utóbbi nem minden sql-ben szerepel, pl oracle verzióban nem)

GRANT[szerkesztés]

Ezzel tudunk adni jogosultságot egy tábla eléréséhez, adott parancs létrehozásához. Két fajtája van:

- adott objektumra vonatkozó jogosultság: table privilege - például: egy adott táblán tudjon lekérdezni, beszúrni vagy törölni, ekkor természetesen meg kell adni, hogy melyik objektumról van szó

- egyfajta parancs létrehozására vonatkozó jogosultság: system privilege - például tudjon létrehozni vagy törölni táblát

Példák:

grant select on egy_tabla to user1;

Ezzel a user1 felhasználó tud select-tet végrehajtani az egy_tabla-n.

grant create table to user1;

Ezzel a user1 felhasználó tud táblát létrehozni.

REVOKE[szerkesztés]

Ezzel tudunk meglévő jogosultságot visszavonni.

revoke create table from user1;
revoke select on egy_tabla from user1;

Egyéb utasítások[szerkesztés]

JOIN[szerkesztés]

Az összekapcsolás lényege, hogy két vagy több táblában tárolt adatokat tudunk lekérdezni az alapján, hogy hol egyezik a megadott mezőérték.

Példatáblák: az alábbi két táblán (gepjarmu és javitasok) összekapcsolások segítségével tudjuk meghatározni, hogy pl milyen rendszámú autón milyen javítás szükséges vagy adott javításhoz melyik gépjárműhöz tartozik.

 SELECT * FROM gepjarmu;
 
car_azonosito   rendszam
--------------- ----------
1001            ZQL-556
1002            WPT-444
1003            ZRM-555


 SELECT * FROM javitasok;
 
car_ID          alkatresz
-------------   ------------
1001            váltó
1001            kerék
1002            kerék
1004            futómű

Általában a két táblában lévő azonosító oszlop elnevezése megegyezik (pl. car_azonosito lenne a javitasok táblában is), de ez nem szükséges, ezért szerepel kétfajta elnevezés a két táblában.

CROSS JOIN[szerkesztés]

Cartesian-join, Descartes-szorzat

A feltétel nélküli összekapcsolás. Ez az összekapcsolás a két tábla minden sorát összekapcsolja. Az inner join ennek részhalmaza (az a where feltétel, amikor egyezik a két táblában az azonositó)

select * from gepjarmu
cross join javitasok

car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz
--------------- --------------- --------------- ---------------
1001            ZQL-556         1001            váltó
1001            ZQL-556         1002            kerék
1001            ZQL-556         1002            váltó
1001            ZQL-556         1004            futómű
1002            WPD-444         1001            váltó
1002            WPD-444         1002            kerék
1002            WPD-444         1002            váltó
1002            WPD-444         1004            futómű
1003            ZRM-555         1001            váltó
1003            ZRM-555         1002            kerék
1003            ZRM-555         1002            váltó
1003            ZRM-555         1004            futómű

Amennyiben feltétel nélkül select-tet adunk meg két táblával, akkor a cross join-nak megfelelő eredményt kapjuk:

select * from gepjarmu, javitasok

A cartesian join sorainak száma a két tábla sorainak számának szorzata. A példában: 3 • 4 = 12

INNER JOIN[szerkesztés]

Belső összekapcsolás, metszet

A két tábla metszete, azaz azok a sorok, amelyek mindkét táblában megtalálhatóak.

select * from gepjarmu, javitasok
where gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID

car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz
--------------- --------------- --------------- ---------------
1001            ZQL-556         1001            váltó
1002            WPD-444         1002            kerék
1002            WPD-444         1002            váltó

Ebben a select-ben csak azok a sorok jelennek meg, amelyek mindkét táblában megtalálhatóak (1001 és 1002 azonosítójú autók) és annyiszor ahány sorban megjelenik az azonosító (az 1002-es azonosítójú gépjármű kétszer, mert a javitasok táblában kétszer szerepel.) A where feltételben megadott inner join jól mutatja, hogy az inner join a cartesian join (minden-mindennel) azon részhalmaza, ahol egyezik az azonosító. Az inner join másfajta felírása (eredménye ugyanaz mint a where feltételben megadott összekapcsolás)

select * from gepjarmu
inner join javitasok
on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID

Az „inner” szó elhagyható, az önállóan feltüntetett „join” is ugyanúgy az inner join-t adja.

LEFT JOIN[szerkesztés]

Baloldali kapcsolás. A kapcsolás alapját (értelmezési tartományát, gepjarmu tábla) adó tábla összes sorához történik hozzárendelés.

select * from gepjarmu
left join javitasok
on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID;


car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz
--------------- --------------- --------------- ---------------
1001            ZQL-556         1001            váltó
1002            WPD-444         1002            kerék
1002            WPD-444         1002            váltó
1003            ZRM-555         (null)          (null)

- ha szerepel a másik táblában érték akkor azt rendeli hozzá (pl.  1001-es gépjárműhöz ’váltó’)

- ha többször szerepel a másik táblában érték, akkor annyiszor kerül feltüntetésre, ahány sorban megtalálható a másik táblában (pl. az 1002-es gépjármű kétszer szerepel, mert két sorban is megjelenik a javitasok táblában: ’kerék’ és ’váltó’)

- ha nem található meg a második táblában akkor NULL érték kerül hozzárendelésre (pl az 1003-as gépjármű nincs benne a javitasok táblában)

Használatos a left join helyett a left outer join parancs, amely tartalmilag megegyezik.

RIGHT JOIN[szerkesztés]

Jobboldali kapcsolás. A kapcsolt (második, javitasok tábla) minden eleméhez elvégzi a hozzákapcsolást.

select * from gepjarmu
right join javitasok
on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID;

car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz
--------------- --------------- --------------- ---------------
1001            ZQL-556         1001            váltó
1002            WPD-444         1002            kerék
1002            WPD-444         1002            váltó
(null)          (null)          1004            futómű

- ha szerepel az első táblában érték, akkor azt rendeli hozzá (pl. 1001-es car_ID gépjárműhöz található rendszám)

- ha többször szerepel a táblában akkor annyiszor kerül felsorolásra, ahány ilyen sor van (pl. az 1002-es gépjármű kétszer szerepel, ezért két sorban kapjuk eredményül)

- ha a második táblában szerepel, de az elsőben nem, akkor is megjelenik a lekérdezésben, de NULL értékkel (például az 1004-es gépjármű csak a javitasok táblában található, a gepjarmu táblában nem)

Használatos a right join helyett a right outer join parancs, amely tartalmilag megegyezik.

FULL JOIN[szerkesztés]

Mindkét oldalról elvégzi az összekapcsolást, azaz az előző három join uniója:

- inner join

- right join

- left join

select * from gepjarmu
full join javitasok
on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID;

car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz
--------------- --------------- --------------- ---------------
1001            ZQL-556         1001            váltó
1002            WPD-444         1002            kerék
1002            WPD-444         1002            váltó
1003            ZRM-555         (null)          (null)
(null)          (null)          1004            futómű

Tehát a left join, right join és inner join megfogalmazható úgy is, hogy ezek a full join részhalmazai. Az inner join a full join olyan részhalmaza, amely sorban nem szerepelnek (null) értékek. Mivel a full join a három join uniója, ezért helyettesíthető az alábbi paranccsal:

select * from gepjarmu
  inner join javitasok
  on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID
union
select * from gepjarmu
  left join javitasok
  on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID
union
select * from gepjarmu
  right join javitasok
  on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID

A full join szerepel az Oracle, ProstgreSQL és MS SQL Server verziókban, de nem szerepel a MySQL, SQLite típusokban – ez utóbbi esetekben az előző union paranccsal tudjuk létrehozni.

A full join és cartesian join kapcsolata: két tábla cartesian join (minden adat mindegyikkel kapcsolva) és full join halmazainak metszete a két tábla inner join-ja.

Használatos a full join helyett a full outer join parancs, amely tartalmilag megegyezik.

SELF JOIN és tábla alias[szerkesztés]

Érdemes használni a tábla nevekre a lekérdezésekben aliast, mert megkönnyíti a hivatkozást:

select * from gepjarmu a, javitasok b
where a.car_azonosito = b.car_ID

Szükséges lehet önmagával kapcsolni a táblát (self-join). Ebben az esetben a két táblát alias-szal tudjuk megkülönböztetni. A következő példában szeretnénk kigyűjteni a dolgozo táblából minden dolgozóhoz a nálánál kevesebbet keresőket.

select * from dolgozo

name       sal
---------- ----------
Nagy       7500
Balogh     7600
Kovács     7700
Szabó      7800
select * from dolgozo x, dolgozo y
where x.sal < y.sal

name       sal        name       sal
---------- ---------- ---------- ----------
Nagy       7500       Balogh     7600
Nagy       7500       Kovács     7700
Balogh     7600       Kovács     7700
Nagy       7500       Szabó      7800
Balogh     7600       Szabó      7800
Kovács     7700       Szabó      7800

Változók, elágazások, ciklusok[szerkesztés]

Az SQL-t az idők során kiegészítették olyan tulajdonságokkal, hogy a programozók képesek legyenek benne bonyolult algoritmusokat is írni. Ez akkor válhat szükségessé, ha például komoly adatkezelési feladatokat szeretnénk az ügyféloldalról a kiszolgálóoldalra áthelyezni, az ott elérhető sokkal nagyobb teljesítmény miatt. De az is lehet, hogy csak egyszerűsíteni akarjuk a programozást felhasználói függvények létrehozásával (például szükségünk lenne egy olyan függvényre, ami a tajszámból kiszedi a szóközöket).

Az SQL nyelv részei a változókezelés, elágazások, ciklusok kezelése, kivételkezelés stb.

A legnagyobb különbségek az SQL kiszolgálók között éppen ezeknél a nyelvi elemeknél adódik: ahány gyártó, annyiféle megvalósítás.

Az egyéb nyelvi elemek szemléltetésére álljon itt egy Sybase ASA SQL példa:

 CREATE FUNCTION DigitsOnly(IN M_Nev VARCHAR(30))
 RETURNS VARCHAR(30)
 BEGIN
   DECLARE M_Result VARCHAR(16);
   DECLARE i INTEGER;
   SET i = 1;
   SET M_Result = '';
   WHILE (i <= LENGTH(M_Nev)) LOOP
     IF SUBSTR(M_Nev, i, 1) BETWEEN '0' AND '9' THEN
       SET M_Result = M_Result + SUBSTR(M_Nev, i, 1)
     END IF;
     SET i = i + 1;
   END LOOP;
   IF m_Result = '' THEN
     RETURN(Null)
   ELSE
     RETURN(M_Result)
   END IF;
 END;

A fenti függvény a bemenetére küldött szövegből csak a számjegyeket hagyja meg.

Jelentős különbségek az SQL megvalósítások között[szerkesztés]

Adattípusok[szerkesztés]

  • Az Oracle nem támogatja a VARCHAR-t, helyette a VARCHAR2-t javasolja
  • Az Oracle nem támogatja a LONG VARCHAR-t, helyette a CLOB-ot javasolja
  • Oracle-ben a DATE dátumot és időt is tartalmazhat, más rendszerekben ez csak dátum lehet
  • Egyes megvalósításokban (pld. PostgreSQL) létezik általános típusú adat is (bytea), amelyben akármit és akármekkora terjedelemben tárolhatunk
  • Némelyik rendszerben létezik a SMALLINT vagy az INTEGER típus is, mint szabványon kívüli elemek
  • Van olyan rendszer, amiben a BOOL típust is megvalósították

Keresés[szerkesztés]

Bizonyos SQL kiszolgálók gyors keresésnél csak a teljesen pontosan beírt keresőkérdésre találják meg a választ. Gondot kell fordítanunk a kis- és nagybetűkre, valamint az ékezetek helyes használatára (Oracle, Firebird, PostgreSQL).

Más SQL kiszolgálók képesek figyelmen kívül hagyni az ékezeteket és egyenrangúnak tekintik a kis- és nagybetűket a keresés során, ha ezt kérjük (Sybase ASE, Sybase ASA).

FROM nélküli SELECT[szerkesztés]

FROM nélküli SELECT utasításra példa:

 SELECT SYSDATE

A fenti példa egyes SQL kiszolgálók esetében nem működik, mivel a FROM náluk kötelező nyelvi elem.

Ezért például az Oracle minden adatbázisában szerepelteti a DUAL táblát, amelynek egyetlen rekordja van. Így Oracle SQL-ben ezt kell írnunk:

 SELECT SYSDATE FROM DUAL

Természetesen itt a DUAL tábla valódi tartalma lényegtelen.

Bármely adatbankban, ha számolási eredményekre kíváncsi a felhasználó, lehetséges egy dummy (vagy tetszőleges nevű) üres tábla létrehozása, majd ennek felhasználásaval aritmetikai műveletek végezhetők el. Példa:

  create table dummy (teszt numeric)
  insert into dummy values(0)
  select (12+88)/3 from dummy

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]