Infarktus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az orvostudományban az infarktus kifejezés az artériás vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti sejtelhalást, nekrózist takarja.

Infarktus bármelyik szervben létrejöhet. Leginkább az atherosclerosissal (érelmeszesedéssel) van kapcsolatban. Amikor egy atherosclerotikus lerakódás felszakad, vérrög (thrombus) keletkezik, mely az eret elzárhatja. Más esetben az érrendszerben keletkezett vérrög az érpályában szabadon vándorolva bárhol képes embolust képezni, azaz elzárni valahol a véráram útját.

Fajtái[szerkesztés]

Az infarktusokat a vérzés mennyisége alapján két csoportba oszthatjuk:

  • fehér : Olyan szervek, mint a szív, vese, lép általában artériás elzáródás miatt szenvednek infarktust, így fehéres színt vesznek fel.
  • vörös : A kettős vérellátással rendelkező szervekben gyakori a másodlagos vérzés, így a tüdőben és a vékonybélben jellemző a vörös infarktus.

A leggyakoribb infarktusok[szerkesztés]

Egyéb betegségek, melyek az infarktus bizonyos formáihoz vezetnek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pathológia jegyzet (Dr. Szakáll Szabolcs)
  • A pathologia alapjai (Kumar, Cotran, Robbins, 1992, Semmelweis Kiadó, ISBN 963-8154-23-3)