Végrehajtó funkciók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Fogalma[szerkesztés]

Habár a végrehajtó funkciók (executive functions) jelentősége a pszichológiában vitathatatlan, még sincs egységes definíció ezen konstruktum összefoglalására. Végrehajtó funkciók alatt egy olyan komplex, számos komponensből álló képességhalmazt értünk, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a viselkedésszervezésben.

A végrehajtó funkciók komponensei[szerkesztés]

A végrehajtó funkciókról beszélhetünk neuropszichológiai gyűjtőfogalomként, mivel valamennyi komponense a prefrontális kéreghez kapcsolódik.

  • A viselkedéses cél reprezentációja és tervezés
  • A beállítódás fenntartása
  • Egyéb késztetések kontrollja
  • A prepotens (automatikusan megjelenő), de téves válasz gátlása
  • A viselkedés egyes elemeinek sorrendezése
  • Folyamatos monitorozás
  • Kognitív flexibilitás
  • A figyelem akaratlagos kontrollja

Mindez lefordítható bármely hétköznapi viselkedéses helyzetre. Abban az esetben, ha egy személy szeretne eljutni A pontból B pontba először szüksége van egy útvonaltervre, amelynek segítségével eléri a célt. Mindeközben egyéb, a viselkedés szempontjából kevésbé releváns mpulzusát kontroll alatt kell tartania (pl.: nem áll meg útközben a kirakatok előtt), illetve folyamatosan fent kell tartania a cél reprezentációját (pl.:utca, házszám). Ezen kívül fontos, hogy szükség esetén képes legyen a rugalmas váltásra (pl.: lezárt útszakasz miatt új útvonal keresése), valamint, hogy téves válaszait (zsákutcába való behajtás) gátlás alatt tudja tartani.

Az ellenőrző figyelmi rendszer[szerkesztés]

Az ellenőrző figyelmi rendszer (SAS- Supervisory Attentional System) Norman és Shallice nevéhez fűződik. Két hierarchikusan szervezett struktúrát feltételez: a sémaversengés-ütemezési rendszert (contention scheduling), illetve a tényleges ellenőrző figyelmi rendszert. A sémaversengés-ütemezési rendszer az alacsonyabb szinten az automatikus, túltanult, készségszintű viselkedéselemeket szervezi, miközben ezek kognitív reprezentációi, a sémák versengenek a viselkedés irányításáért. A sémák automatikusan aktiválódnak részben környezeti ingerek, részben egymás hatására. A versengés arra utal, hogy az éppen aktív séma gátlás alatt tartja a többi sémát, amíg az aktuális cselekvés le nem fut. Ha a viselkedés lefutott, automatikusan aktiválja a következő reprezentációt. Erre kitűnő példa az autóvezetés, ami készségszintű cselekvés lévén gyakorlott autóvezetőnél nem igényel különösebb figyelmet. A vezető automatikusan vált sebességet, vesz be kanyart stb. Az ellenőrző figyelmi rendszer akkor kapcsolódik be a viselkedés irányításába, ha az automatikus viselkedéselemek megszakítására van szükség. Az ellenőrző figyelmi rendszer működése aktív figyelmet feltételez, mivel új viselkedéses terveket készít, gátlás alatt tartja a sémaversengés-ütemezési rendszert, illetve tudatosan irányítja a cselekvést. Erre kitűnő példa, amikor az úttesten pl. egy akadály tűnik fel, ilyenkor pedig a vezetőnek új viselkedéses tervet kell felállítania, hogy kikerülhesse az útakadályt. Ehhez a megszokott cselekvések tudatos megszakítására van szükség.

Mérőeszközei[szerkesztés]

A végrehajtó funkciók vizsgálatára kidolgozott mérőeszközök általában nem használhatók valamennyi komponens egyidejű feltérképezésére. A Wisconsin Kártyaszortírozási Teszt (WCST) a környezeti változások monitorozását, valamint a rugalmas váltást vizsgálja, míg a Hanoi-torony és változatai (pl.: London-torony) a tervezés és a flexibilitás komponensek mérésére alkalmasak.

A végrehajtó funkciók fejlődési zavarai[szerkesztés]

A preforontális kéreg fejlődési rendellenességei közé tartozik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), illetve a Tourette-szindróma (TS) és az autizmus-spektrum zavar (ASD).

Források[szerkesztés]

Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (Eds.). (2008). Általános pszichológia 3. Budapest: Osiris.