Göttingen
| Göttingen | |||
 | |||
| Göttingen központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Kerület | Göttingen | ||
| Járás | Göttingen district (1964–) | ||
| Polgármester | Rolf-Georg Köhler (SPD) | ||
| Irányítószám | 37001-37085 | ||
| Körzethívószám | 551 | ||
| Rendszám | GÖ | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 119 177 fő (2016. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 040 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 150 m | ||
| Terület | 117,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Göttingen
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 51° 32′ 02″, k. h. 9° 56′ 08″Koordináták: é. sz. 51° 32′ 02″, k. h. 9° 56′ 08″ | |||
Göttingen
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Göttingen district térképén | |||
| Göttingen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Göttingen témájú médiaállományokat. | |||
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A város két fontos kereskedelmi útvonal találkozásánál alakult ki az először 953-ban említett Gutingi nevű faluból. 1150 és 1200 között alapították ettől a falutól északnyugatra, feltehetőleg Oroszlán Henrik kezdeményezésére. 1201 és 1208 között IV. Ottó testvére, Henrik uralkodott a városban. A kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően virágzott fel a 14–16. században, amikor a Hanza-szövetség tagja is volt.
1514. március 6-án a céhek megostromolták a városházát. Az ezt követő háború végén I. Erich herceg állította vissza a békét.
A reformáció már 1517-ben megjelent a városban.
A város a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.
Híres egyetemét (Georgia Augusta vagy Georg-August-Universität) 1737-ben alapították és hamarosan Európa egyik leglátogatottabb egyetemévé vált. 1837-ben hét professzor tiltakozott a hannoveri királyok abszolút hatalma ellen; ők a göttingeni hetek néven ismertek. Otto von Bismarck és Gerhard Schröder a göttingeni egyetemen végezte a jogi kart. A matematikatörténet leghíresebb alakjai közül Carl Friedrich Gauss, Bernhard Riemann, és David Hilbert is itt volt professzor. Itt tanult a 18. század végén a gazdasági romanticizmus egyik képviselője, Adam Müller is. Neumann János (1903–1957) matematikus, matematikai fizikus, a számítógéptudomány megteremtője ösztöndíjasként ment Göttingenbe, ahol a Bolyai-díjas David Hilbert munkatársa lett.
Városrészek[szerkesztés]
A 18 kerület neve:
- Deppoldshausen
- Esebeck
- Elliehausen
- Geismar
- Grone
- Groß Ellershausen
- Herberhausen
- Hetjershausen
- Holtensen
- Innenstadt
- Knutbühren
- Nikolausberg
- Nordstadt
- Oststadt
- Roringen
- Südstadt
- Weende
- Weststadt
Kultúra[szerkesztés]
Színházak[szerkesztés]
- Deutsches Theater Göttingen
- Junges Theater Göttingen
- Theater im OP
Múzeumok[szerkesztés]
- Städtisches Museum – Városi múzeum
- Kunstsammlung der Universität – Egyetemi képzőművészeti gyűjtemény
- Archäologische Sammlungen der Universität – Egyetemi archeológiai gyűjtemény
- Karzer der Universität (történelmi graffiti)
- Zoologische Sammlungen der Universität – Egyetemi zoológiai gyűjtemény
- Bismarck-Häuschen am Wall – Bismark-ház
- Museum der Göttinger Chemie – Göttingeni vegyészeti múzeum
- Stadtarchiv – Városi levéltár
Oktatás[szerkesztés]
- Georg-August-Universität Göttingen – Göttingeni Georg-August Egyetem
- Hochschule für angewandte Wissenschaft und Kunst – Tudomány és a művészetek főiskolája
- Private Fachhochschule Göttingen – Göttingeni magánfőiskola
- Fachhochschule im DRK
- Berufsakademie Göttingen
- Verwaltungs- und Wirtschafts-Akademie Göttingen
- Volkshochschule Göttingen – Göttingeni Népfőiskola
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
A kultúrtörténeti emlékekben rendkívül gazdag városban a német irodalom számos nagy alakja töltött hosszabb-rövidebb időt; kiváló tudósok jártak egyetemére:
- Heinrich Heine – egy ideig az itteni egyetemen tanult.
- Moritz Heyne – német nyelvész, a göttingeni egyetem tanára 1883-tól; itt hunyt el 1906-ban.
- Wilhelm von Humboldt – a göttingeni egyetemen hallgatott jogot és filológiát.
- Alexander von Humboldt – Wilhelm von Humboldt testvére ugyancsak az itteni egyetemen tanult.
- Jakob Grimm és Wilhelm Grimm 1820 és 1837 között itt élt a városban.
- Max Planck (1858–1947) – a kvantumelmélet kidolgozója itt nyugszik a városban.
Közlekedés[szerkesztés]
Közúti közlekedés[szerkesztés]
A várost érinti az A7-es autópálya.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Testvértelepülések[szerkesztés]
Egyesült Királyság Cheltenham 1951
Lengyelország Toruń 1978
Franciaország Pau 1982- Németország Lutherstadt Wittenberg 1988
Nicaragua La Paz Centro 1989
Források[szerkesztés]
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
