Német Szövetség
| Német Szövetség Deutscher Bund | |||
| Konföderáció | |||
| 1815 – 1866 | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Frankfurt am Main | ||
| Terület | 630 100 km² | ||
| Népesség | 29 168 500 fő (1815) fő | ||
| Hivatalos nyelvek | német | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | Konföderáció | ||
| Törvényhozás |
Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) elnöke: a mindenkori osztrák császár | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szövetség Deutscher Bund témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A Német Szövetség (németül: Deutscher Bund), a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815. június 8-ai szövetségi aktáján nyugvó szövetsége. Célja volt fenntartani Németország belső és külső biztonságát és az egyes német államok területi épségét. Tagjai voltak az összes német államok, szám szerint 35 (végül 31) monarchikus állam és 4 szabad város (Lübeck, Frankfurt am Main, Bréma és Hamburg), továbbá Ausztria is osztrák és cseh tartományai után, tagja volt Luxemburg is, vele együtt a mai Belgium déli Luxembourg tartománya 1839-ig, Németalföld bizonyos keleti területei (Limburg) és a Dániával perszonálunióban álló Holstein. A Porosz Királyság tartományai között Nyugat-Poroszország, Kelet-Poroszország és Posen nem tartozott hozzá. A Bund (szövetség) területét 1815-ben 630 100 km²-re, a lakosság számát pedig 29 168 500 főre, 1864-ben pedig 46 059 329 főre becsülték, és ebből körülbelül 37 millió német ajkú volt. A szövetség ügyeit a szövetségi gyűlés, az ún. Bundestag intézte, amelynek székhelye Frankfurt am Mainban volt és az egyes államok megbízottjaiból alakult, Ausztria elnöklete alatt.
A szövetség az 1848-as népek tavasza hatására felbomlott, és a helyét a frankfurti parlament vette át, amely azonban nem rendelkezett hadsereggel és nemzetközi elismertséggel, és miután IV. Frigyes Vilmos porosz király elutasította a neki felajánlott császári címet, a katonaság szétkergette azt. A szövetség 1850-ben alakult újjá, és működését egészen 1866-ig folytatta, amikor a porosz–osztrák háborúban elszenvedett osztrák katonai vereség és a prágai békeszerződés megkötése után az Osztrák Császárság kiszorult a szövetségből, amely Északnémet Szövetséggé alakult, immár Poroszország irányítása alatt.
Jobbról a második III. Lajos hesseni és rajnai nagyherceg, a harmadik II. Péter oldenburgi nagyherceg, az ötödik I. Frigyes badeni nagyherceg, a hetedik I. Vilmos württembergi király.
Balról az első II. Ernő szász–coburg és gothai herceg, a hetedik Károly Sándor szász–weimar–eisenachi nagyherceg, majd I. János, Szászország királya
Tartalomjegyzék
A Német Szövetség államai[szerkesztés]
Osztrák Császárság – a Magyar Királyság (Erdéllyel és Horvátországgal együtt), a Lombard–Velencei Királyság, Bukovina, Dalmácia és Galícia kivételével.svg/20px-Flag_of_the_Kingdom_of_Prussia_(1803-1892).svg.png)
Porosz Királyság – Kelet-Poroszország és Posen kivételével.svg/20px-Flag_of_Bavaria_(striped).svg.png)
Bajor Királyság.svg/20px-Flagge_Königreich_Sachsen_(1815-1918).svg.png)
Szász Királyság
Hannoveri Királyság
Württembergi Királyság.svg/20px-Flag_of_the_Grand_Duchy_of_Baden_(1871–1891).svg.png)
Badeni Nagyhercegség
Hesseni Nagyhercegség
Luxemburgi Nagyhercegség
Mecklenburg–Schwerini Nagyhercegség- Mecklenburg–Strelitzi Nagyhercegség
.svg/20px-Flagge_Großherzogtum_Sachsen-Weimar-Eisenach_(1813-1897).svg.png)
Szász–Weimar–Eisenachi Nagyhercegség.svg/20px-Flag_of_Oldenburg_(Scandinavian_Cross).svg.png)
Oldenburgi Nagyhercegség
Hesseni Választófejedelemség.svg/20px-Merchant_Ensign_of_Holstein-Gottorp_(Lions_sinister).svg.png)
Holsteini Hercegség.svg/20px-Flagge_Herzogtum_Nassau_(1806-1866).svg.png)
Nassaui Hercegség.svg/20px-Flagge_Herzogtum_Braunschweig_(1814-1830).svg.png)
Braunschweigi Hercegség
Szász–Lauenburgi Hercegség.svg/20px-Flagge_Herzogtum_Sachsen-Coburg-Gotha_(1826-1911).svg.png)
Szász–Hildburghauseni Hercegség (1826-ig)[m 1].svg/20px-Flag_of_Saxe-Altenburg_(1893-1918).svg.png)
Szász–Altenburgi Hercegség (1826-tól)[m 2]- Szász–Coburg–Saalfeldi Hercegség (1825-ig)[m 3]
Szász–Gotha–Altenburgi Hercegség (1826-ig)[m 4].svg/20px-Flagge_Herzogtum_Sachsen-Coburg-Gotha_(1911-1920).svg.png)
Szász–Coburgi–Gothai Hercegség (1826-tól)[m 5]
Szász–Meiningeni Hercegség
Anhalt–Kötheni Hercegség (1847-ig)[m 6]- Anhalt–Bernburgi Hercegség (1863-ig)[m 7]
- Anhalt–Dessaui Hercegség (1863-ig)[m 8]
Anhalti Hercegség (1863-tól)[m 9]
Hohenzollern–Sigmaringeni Fejedelemség- Hohenzollern–Hechingeni Fejedelemség
.svg/20px-Flag_of_Liechtenstein_(1719-1852).svg.png)
Liechtensteini Fejedelemség
Lippei Fejedelemség
Schaumburg–Lippei Fejedelemség
Schwarzburg–Sonderhauseni Fejedelemség- Schwarzburg–Rudolstadti Fejedelemség
Reussi Fejedelemség (idősebb vonal)
Reussi Fejedelemség (ifjabb vonal)
Waldeck–Pyrmonti Fejedelemség.png/20px-Flag_of_the_duchy_of_Limburg_(19th_century).png)
Limburgi Hercegség (1839-től)[m 10]
Hessen–Homburgi Tartománygrófság
Bréma Szabad Hanza-város
Hamburg Szabad és Hanza-város
Lübeck Szabad és Hanza-város
Frankfurt Szabad Város
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.png){kind=small}
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Wettin-ház szász-gotha-altenburgi ágának kihalása után I. Frigyes Ágost szász király újra felosztotta a szász hercegségeket. Szász-Hildburghausen területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász–Coburg–Gotha kapta, Frigyes herceg pedig a szász-altenburgi hercegi címet kapta.
- ↑ Szász-Altenburg Szász-Gotha-Altenburg feldarabolásából jött létre, a hercegi címet pedig Szász-Hildburghausen hercege kapta.
- ↑ Szász-Coburg-Saalfeld területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász-Coburg-Gotha kapta.
- ↑ Szász-Gotha-Altenburg területét az újonnan létrehozott Szász-Altenburg és Szász-Coburg-Gotha között osztották fel.
- ↑ Szász-Coburg-Gothai Hercegséget Szász-Coburg-Saalfeld és Szász-Gotha-Altenburg területéből hozták létre.
- ↑ Henrik herceg 1847-es halálával az Ascani-ház anhalt-kötheni ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessaui hercegre szállt, aki 1853-ban létrehozta az Anhalt-Dessau-Kötheni Hercegséget.
- ↑ Sándor Károly herceg 1863-as halálával az Ascani-ház anhalt-bernburgi ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessau-kötheni hercegre szállt, aki így újra egyesítette Anhaltot.
- ↑ 1853-tól Anhalt–Dessau–Kötheni Hercegség. 1863-ban Anhalt–Dessauval egyesül.
- ↑ 1863-ban Anhalt–Köthen, Anhalt–Bernburg és Anhalt–Dessau egyesülésével jön létre.
- ↑ 1839-ben a belga szabadságharcot lezáró londoni egyezmény értelmében Luxemburg nyugati részét az újonnan alapított Belga Királysághoz csatolták. A Német Szövetség kárpótlásul a Hollandia keleti részéből létrehozott Limburgi Hercegséget kapta.
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
- Dr. Gönczi Katalin, Dr. Horváth Pál, Dr. Révész, Dr. Stipta István, Dr. Zlinszky János: Egyetemes Jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-19-4572-0, 367–369. o.
- Mezey Barna: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, Osiris Kiadó, 2003, ISBN 963-389-305-4, 286–290. o.
- Takács Tibor: A modern állam és jog történeti alapjai, Bíbor Kiadó, 2002, ISSN 1589-0007, 21–24. o.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
