Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el. Az ebben rejlő lehetőségeket a nagyhatalmak maximálisan kiaknázták és elmélyítették a hidegháború során. Elsősorban Ázsiában helyezkedik el, de nyugati határa, Egyiptom révén Afrikába is átnyúlik. A Közel-Kelet egy nagy kiterjedésű középső övezetét „termékeny félhold” néven emlegetik.
Tartalomjegyzék
A Közel-Kelet országai[szerkesztés]
A Közel-Kelethez szűkebb értelemben az alábbi államok tartoznak:
Tágabban értelmezve ide sorolható még:
Természeti földrajza[szerkesztés]
Természeti adottságok[szerkesztés]
A Közel-Kelet döntően Délnyugat-Ázsiában fekszik, azonban határai több helyen csupán az egyes országok államhatárait követik. Ez elsősorban az egyiptomi-líbiai és az egyiptomi-szudáni határ esetében van így, Afrikában. A terület egyéb határai: a Földközi-, az Égei-, a Márvány- és a Fekete-tenger, többé-kevésbé a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Iránt Türkmenisztántól, Afganisztántól és Pakisztántól elválasztó hegyvidék, az Arab-tenger, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger.
A Közel-Kelet felszíne rendkívül változatos: az egyiptomi és arábiai sivatagoktól egészen az iráni és török magashegységeken keresztül a nagy folyamok (Nílus, Tigris, Eufrátesz) termékeny lapályaiig és a különféle tengerpartokig mindenféle felszíni forma megtalálható itt.
Éghajlat[szerkesztés]
A kainozoikumi eljegesedés nagy glaciálisait követően – mintegy tízezer éve – összezsugorodott a jégtakaró, ennek következtében Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában csökkent a csapadék mennyisége. Az esőáztatta vidékek megritkultak és távolabbra kerültek.
A Közel-Kelet éghajlata a felszíni formáknak megfelelően jobbára forró és száraz sivatagi, noha a Földközi-tenger mellékén mediterrán hatás is érvényesül, Törökország és Irán magasabb régióiban pedig hegyvidéki éghajlat uralkodik. A legtöbb helyen hull némi csapadék, de többnyire túl kevés vagy rendszertelen a megállapodott mezőgazdasághoz. A világ legrégebbi földművelő településeinek maradványai mégis Anatólia, Irak és Palesztina területén kerültek elő (ld. termékeny félhold).
Természeti erőforrások[szerkesztés]
Természeti erőforrásokban szegény régió. A füves puszták mára eltűntek. Az ivóvíz szinte mindenütt ritka érték, megszerzése az államok között zajló politikai játszma része (például a Golán-fennsík Izrael és Szíria között). Egyes hegyvidékek réz-, vas- és más fémlelőhelyeket rejtenek, ezeket sok esetben az ókortól fogva művelik.
A Perzsa-öböl környékén valamint Mezopotámia északi részén hatalmas kőolajkészletek találhatók, a világ ismert tartalékainak több mint a fele. Az olaj a 20. század közepétől fogva rendkívüli mértékben megnövelte a Közel-Kelet jelentőségét. Áldásaiban csak néhány ország, elsősorban Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emírségek részesülnek.
Történelem[szerkesztés]
Ókor[szerkesztés]
Az első nagy közel-keleti civilizációk az i. e. 4. évezredben jöttek létre Mezopotámiában (a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén) és Egyiptomban, a Nílus mentén.
A Közel-Kelet vallási, etnikai, nyelvi képe[szerkesztés]
Vallások bölcsője és küzdőtere[szerkesztés]
A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. E sokszínűség nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam.
Nyelvek[szerkesztés]
Az itt élők fele arabul beszél. Jelentős a kurdul, törökül vagy perzsául beszélők száma. A fennálló különbségek a második világháború óta több helyen vezettek etnikai és/vagy vallási összeütközésekhez, polgárháborúkhoz.
Az országok összehasonlítva[szerkesztés]
| állam (zászlóval) |
terület (km²) |
népesség 2017[1] |
népsűrűség (fő/km²) 2017 |
főváros | GDP 2016[2] | GDP/fő 2016 |
valuta | kormányzati rendszer |
államnyelv | címer |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Arab-félsziget: | ||||||||||
 Kuvait
|
17.820 | 4.136.528 | 232 | Kuvaitváros | $136 milliárd | $26.000 | Kuvaiti dinár | alkotmányos monarchia | arab | 
|
 Bahrein
|
665 | 1.492.584 | 1.964 | Manama | $32 milliárd | $24.100 | Bahrain-Dinar | alkotmányos monarchia | arab | 
|
 Omán
|
212.460 | 4.636.262 | 15 | Maszkat | $63 milliárd | $16.000 | Omani Rial | abszolút monarchia | arab | 
|
 Katar
|
11.437 | 2.639.211 | 227 | Doha | $167 milliárd | $60.700 | Katar-Rial | abszolút monarchia | arab | 
|
 Szaúd-Arábia
|
1.960.582 | 32.938.213 | 15 | Rijád | $640 milliárd | $20.100 | Szaudi-Rial | abszolút monarchia | arab | 
|
 Egyesült Arab Emírségek
|
82.880 | 9.400.145 | 112 | Abu Dhabi | $371 milliárd | $37.700 | Dirham | abszolút monarchia | arab | 
|
 Jemen
|
527.970 | 28.250.420 | 54 | Szanaa | $27 milliárd | $1.000 | Jemen-Rial | köztársaság | arab | 
|
| Levante: | ||||||||||
 Izrael
|
20.770 ; Golán-fennsíkkal: 22.072 km² |
8.321.570 | 384 | Jeruzsálem | $318 milliárd | $37.200 | Izraeli sékel | parlamentáris köztársaság | héber, arab | 
|
 PSE Gázai-övezet
|
360 | ≈ 1.100.000[3] – 1.387.276[4] | 3.055 – 3.853 | Gáza | arab | 
| ||||
| PSE Ciszjordánia
|
5.860 | ≈ 1.500.000[3] – 2.274.929[4] | 256 – 388 | Ramallah | arab, héber |
| ||||
 Jordánia
|
92.300 | 9.702.353 | 109 | Amman | $39 milliárd | $5.500 | Jordan Dinar | alkotmányos monarchia | arab | 
|
 Libanon
|
10.452 | 6.082.357 | 595 | Bejrút | $52 milliárd | $11.300 | Libanoni font | köztársaság | arab | 
|
 Szíria
|
185.180 | 18.269.868 | 100 | Damaszkusz | Szír font | elnöki köztársaság | arab | 
| ||
| Észak-Afrika: | ||||||||||
 Egyiptom
|
1.001.449 | 97.553.151 | 98 | Kairó | $332 milliárd | $3.700 | Egyiptomi font | elnöki köztársaság | arab | 
|
| továbbiak: | ||||||||||
 Irán
|
1.648.195 | 81.162.788 | 50 | Teherán | $377 milliárd | $4.700 | Iráni Rial | iszlám köztársaság | perzsa | 
|
 Törökország
|
783.562 | 80.745.020 | 105 | Ankara | $857 milliárd | $10.700 | Török líra | elnöki köztársaság | török | 
|
 Irak
|
437.072 | 38.274.618 | 88 | Bagdad | $167 milliárd | $4.600 | Iraki dínár | parlamentáris köztársaság | arab, kurd | .svg)
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ World Population Prospects - Population Division - United Nations. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
- ↑ IMF Data (angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
- ↑ a b Bennett Zimmerman, Roberta Seid, Michael L. Wise : The Million Person Gap: The Arab Population in the West Bank and Gaza. 2006. (pdf-File; 2,13 MB)
Bennett Zimmerman, Michael Wise: Defusing the demographic time bomb. Archiválva 2008. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Frühjahr 2008, inFocus, Bd. 2(1) (engl.; abgerufen 28. November 2008)
Yoram Ettinger: The Palestinian census: Smoke & mirrors. Ynet. 11. Februar 2008, abgedruckt auf israelinsider (engl.; abgerufen 28. November 2008) - ↑ a b Palästinensischer Zensus 2007: Palestinian Central Bureau of Statistics (Februar 2008). Population, housing and establishment Census-2007. Press conference on the preliminary findings (Population, buildings, housing units and establishments). (S. 14) auf den Seiten des Palestinian Central Bureau of Statistics (pdf-File; arab./engl., abgerufen 28. November 2008; 147 kB)
További információk[szerkesztés]
|
