Világ teremtéséről szóló monda

A világ teremtéséről szóló monda a folklórban előforduló dualisztikus eredetmagyarázó monda egy fajtájának megnevezése.

Cselekménye

Isten az ördög segítségével teremti a világot. Kezdetben csak víz volt, Isten leküldi az ördögöt a víz alá, hozzon fel homokot. Harmadjára sikerül csak, mert mire felérne, a víz kimossa az ördög keze közül a homokot. A földet meggyúrják, rálépnek, majd megpihennek. Az alvó Istent le akarja taszítani az ördög a vízbe, de nem sikerül neki, mert amerre csak löki, megnő a föld. Néhány változatban teremtenek csak embert (lásd:ember teremtésének mondája).

Eredete, változatai

Ősi képzeten alapul. A föld teremtése a vízből felhozott homokból ismert motívum az észak-amerikai indiánoknál is. Ugyanez a motívum finnugor népeknél, Kisázsiában, a Balkánon és az oroszoknál is ismert, ezeknél már szerepet játszik az Isten – ördög dualizmus is. A magyar változatok csak a 20. században kerültek elő, egy kivételével csángóktól és bukovinai székelyektől származnak. Nagy hasonlóságot mutatnak a bolgár teremtésmondákkal és az uralaltáji népek mondáival.

Irodalom

• Kálmány Lajos: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban (Szeged, 1893)
• Strausz Adolf: Bolgár néphit (Bp. 1897)
• Bosnyák Sándor: A tenger fenekéről fölhozott föld motívuma a magyar teremtésmondákban (Ethnographia, 1969)
• Nagy Ilona: A föld teremtésének mondája (Ethnographia, 1979)

Kapcsolódó cikkek

• Teremtés a különböző kultúrkörökben