Konjunkció
A matematikai logikában konjunkció vagy más néven logikai és alatt egy olyan kétváltozós logikai műveletet értünk, amelynek a logikai értéke pontosan akkor igaz, ha mind a két operandusának igaz a logikai értéke.
Tartalomjegyzék
Definíció[szerkesztés]
A p és q ítéletek konjunkcióját a következő igazságtáblázat definiálja:
p | q | ∧ |
---|---|---|
igaz | igaz | igaz |
igaz | hamis | hamis |
hamis | igaz | hamis |
hamis | hamis | hamis |
ahol a konjunkció jele.
Tulajdonságai[szerkesztés]
Tetszőleges ítéletek esetén teljesülnek a következő állítások:
- A konjunkció idempotens, azaz
- A konjunkció kommutatív, azaz
- A konjunkció asszociatív, azaz
- A konjunkció disztributív a diszjunkcióra, azaz
- A diszjunció disztributív a konjunkcióra, azaz
- A konjunkcióra és a diszjunkcióra teljesülnek az elnyelési tulajdonságok (abszorptivitás), azaz
- , és
- A konjunkcióra és a diszjunkcióra teljesülnek a De Morgan azonosságok, azaz
- , és
- Végül fennáll a dualitás elve, azaz ha felcseréljük a konjunkciót és a diszjunkciót, valamint az igaz és a hamis logikai konstansokat, akkor az állítás igazságértéke megmarad.
Venn-diagram[szerkesztés]
"A és B" Venn-diagramja (a piros rész az igaz rész konjunkció esetén)
A többértékű logikákban[szerkesztés]
A többértékű logikákban a konjunkciót a permanenciaelv szerint úgy terjesztik ki, hogy minél több tulajdonságát megőrizzék. Ezek közül a legfontosabb az asszociativitás és a kommutativitás. Egy többértékű konjunkciónak ezeknek a tulajdonságoknak kell eleget tennie:
- Kommutativitás:
- Asszociativitás:
- Monotónia:
- Egységelem:
További értelmes, de nem szükséges tulajdonságok a folytonosság és az idempotencia.
A három értékű logikákban bevezethetők például a következő konjunkciók:
Jan Łukasiewicz Ł3 logikájában (1920) a konjunkció kiterjesztése a minimumfüggvény:
1 1 1 1 0,5 0,5 1 0 0 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0 0 1 0 0 0,5 0 0 0 0
Dimitri Analtoljewitsch Bočvar (1938) B3 logikájában:
1 1 1 1 0,5 0,5 1 0 0 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0,5 0 1 0 0 0,5 0,5 0 0 0
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szendrei Ágnes: Diszkrét matematika Logika algebra kombinatorika, Polygon, Szeged (1994)
- https://web.archive.org/web/20050222113037/http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/Tempus/logika.doc
|