1918

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1918 más naptárakban
Gergely-naptár 1918
Ab urbe condita 2671
Bahái naptár 74 – 75
Berber naptár 2868
Bizánci naptár 7426 – 7427
Buddhista naptár 2462
Burmai naptár 1280
Dzsucse-naptár 7
Etióp naptár 1910 – 1911
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1973 – 1974
Shaka Samvat 1840 – 1841
Kali-juga 5019 – 5020
Holocén naptár 11918
Iráni naptár 1296 – 1297
Japán naptár 2578 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4614–4615
Kopt naptár 1634 – 1635
Koreai naptár 4251
Muszlim naptár 1336 – 1337
Örmény naptár 1367
ԹՎ ՌՅԿԷ
Thai szoláris naptár 2461
Zsidó naptár 5678 – 5679

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek

Évek: 19131914191519161917191819191920192119221923

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

Február[szerkesztés]

Március[szerkesztés]

Április[szerkesztés]

Május[szerkesztés]

Június[szerkesztés]

  • június 28. – A májusi szlovák katonai lázadások után a kragujevaci laktanyában fellázadnak a 71. gyalogezred szlovák katonái. (44 főt végeztek ki.)[1]
  • június 3. – A szövetségesek közös nyilatkozatot adnak ki Lengyelország függetlenségének támogatásáról.[7]
  • június 10. – Egy olasz torpedóvető motorcsónak két torpedóval elsüllyeszti az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének első éles bevetésén lévő csatahajóját, az SMS Szent Istvánt.[3]
  • június 19.Wilson amerikai elnök fogadja Masarykot, s az oroszországi légiókról tárgyal vele.[1]
  • június 28. – Az amerikai kormány nyilatkozatban kilátásba helyezi, hogy támogatja a német és osztrák-magyar uralom alatt élő nemzetek felszabadítási akcióit.[1]
  • június 29.
    • A francia kormány elsőként deklarálja a csehszlovák nemzet jogát az önállóságra, és a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot de facto csehszlovák kormányként ismeri el.[1]
    • Az amerikai kongresszus megszavazza a bevándorlási törvény módosítását, amely lehetővé teszi az oroszországi csehszlovák légiók tagjainak a szabad beutazást Amerikába.[1]

Július[szerkesztés]

Augusztus[szerkesztés]

  • augusztus 8. – Az angolok Amiens-nél áttörik a német frontot, a német hadsereg „fekete napja”.
  • augusztus 9. – Az Egyesült Királyság a CSNT-t de facto kormánynak ismeri el.[1]
  • augusztus 1617. – Megalakul Szlovénia és Isztria Nemzeti Tanácsa.[6]
  • augusztus 29. – Szovjet-Oroszországban a Népbiztosok Tanácsa hatályon kívül helyez minden olyan szerződést, amely a lengyel területek meghódításával kapcsolatos, és melyeket Oroszország aláírt, továbbá elismeri a lengyel nemzet jogát a függetlenséghez.[2]
  • augusztus 30.Lenin ellen merényletet követnek el, a bolsevik vezető súlyosan megsebesül.

Szeptember[szerkesztés]

  • szeptember 3. – Az amerikai kormány elismeri a csehszlovák törekvések jogosultságát, és a CSNT-t de facto kormányként kezeli.[1]
  • szeptember 9. – A japán kormány az oroszországi csehszlovák légiókat reguláris hadseregnek, a CSNT-t a csehszlovák nemzet képviseleti intézményének tekinti.[1]
  • szeptember 14.
    • A Monarchia béketárgyalásokra szólítja fel a hadviselő feleket.
    • A balkáni francia-szerb offenzíva kezdete, amely felszabadítja Szerbiát.
  • szeptember 15. – Az antant balkáni hadereje áttöri a bolgár csapatok vonalát.[9]
  • szeptember 17. – Az Amerikai Egyesült Államok elutasítja a Monarchia ajánlatát.
  • szeptember 18. – A német legfelső hadvezetés fegyverszünet kötését javasolja az antanttal Wilson elnök 14 pontos programja alapján.[4]
  • szeptember 1819. – A palesztinai csatában brit egységek Jaffánál áttörik a törökök német csapatokkal megerősített palesztinai arcvonalát.
  • szeptember 2021. – Tisza István magyar miniszterelnök szarajevói látogatása során elutasítja a tartománygyűlés nemzeti követeléseit.[6]
  • szeptember 29.Bulgária fegyverszünetet köt.[9]

Október[szerkesztés]

November[szerkesztés]

A Népköztársaság kikiáltása
Tüntetés és a munkabeszüntetés kezdete az Unter den Lindenen

December[szerkesztés]

„Székely Katonák!”, a Székely Nemzeti Tanács Kiáltványa

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

  • január–március – Az antant hadviselő felek elismerik a Lengyel Nemzeti Tanácsot. (Franciaországban felállítanak egy – többségében volt lengyel hadifoglyokból álló – 50 ezer fős lengyel sereget, amelyet Józef Haller tábornok parancsnoksága alá rendelnek.)[2]
  • február – Szovjet-Oroszország elismeri Lengyelország függetlenségét.[2]
  • február–május – Katonalázadások az Osztrák Magyar Monarchia délszláv területein.[6]
  • október–novemberCieszyn (Teschen) környékén megalakul a Cieszyni Hercegség Nemzeti Tanácsa.[14]
  • november eleje – Nagy-Lengyelországban létrejön a demokrata többségű Népi Főtanács. (Ennek volt elődje az 1918 júliusában megalakult Központi Honpolgári Bizottság.)[14]
  • november – Szlovén csapatok hatolnak be Dél-Karintiába, szerb csapatok Dél-Magyarországra.[6]
  • az év folyamán
  • december

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1918-ban[szerkesztés]

1918 a tudományban[szerkesztés]

1918 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1918 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1918 a filmművészetben[szerkesztés]

1918 az irodalomban[szerkesztés]

1918 a zenében[szerkesztés]

1918 a politikában[szerkesztés]

1918 a sportban[szerkesztés]

  • Az MTK nyeri a hadibajnokságként megrendezett NB 1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Max Planck, német fizikus, filozófus
Kémiai Fritz Haber német elektrokémikus
Orvosi-fiziológiai nem adták ki
Irodalmi nem adták ki
Béke nem adták ki

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 131. o.
  2. a b c d e Baló–Lipovecz Lengyelország, 178. o.
  3. a b c d Krámli Mihály: Az osztrák–magyar haditengerészet. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 40-45. oldal, ISSN 0865-6347
  4. a b c d e Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 21-27. oldal, ISSN 0865-6347
  5. Szabó Béla: Ejtőernyősünnep. Közel száz éve ég és föld között. In.: Magyar Honvéd. XXVII. évf., 2016/4. sz., 34. oldal, ISSN 0865-6932
  6. a b c d e f g h i j k l m n o p Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
  7. Romsics Ignác: A nagyhatalmak és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 35. oldal, ISSN 0865-6347
  8. Az utolsó cár meggyilkolására emlékeztek Archiválva 2009. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2008. július 22.
  9. a b c Balla Tibor: Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia hadrendjében (1914–1918). In.: Honvédségi Szemle. 142. évf., 2014/6. sz., 128. oldal, ISSN 2060-1506
  10. Baló–Lipovecz Lengyelország, 178-179. o.
  11. a b Matz 297. o.
  12. a b c Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, [Budapest], 1999. 335. p. ISBN 963-9215-51-1
  13. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 131-132. o.
  14. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w Baló–Lipovecz Lengyelország, 179. o.
  15. a b c d e Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 68-69. oldal, ISSN 0865-6347
  16. a b Veres Gábor: Tisza István, 1861–1918. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 13. oldal, ISSN 0865-6347
  17. a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
  18. Bölöny–Hubai 88. o.
  19. Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.
  20. Bölöny–Hubai 89. o.
  21. Romsics Ignác: Tisza István. Eszmei–politikai portré. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 5. oldal, ISSN 0865-6347
  22. a b c d e Révész Tamás: Teljes leszerelés vagy munkáshadsereg? A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 50-57. oldal, ISSN 0865-6347
  23. Rónaföldi Zoltán: Páncélvonataink I. kötet 2016 http://mek.oszk.hu/16400/16458/16458.pdf Hozzáférés: 2018.11.26
  24. A székely autonómia kérdése 1918-ban https://www.3szek.ro/load/cikk/34682/a_szekely_autonomia_kerdese_1918-ban Hozzáférés: 2018.11.26
  25. A Székely Hadosztály emlékezete https://nemfelejtjuk.blog.hu/2009/07/31/a_szekely_hadosztaly_emlekezete Hozzáférés: 2018.11.26
  26. Tarján M. Tamás - 1918. december 1. | A románok gyulafehérvári nagygyűlése kimondja Erdély elszakadását http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_december_1_a_romanok_gyulafehervari_nagygyulese_kimondja_erdely_elszakadasat/ Hozzáférés: 2018.11.26

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
  • Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1918 témájú médiaállományokat.