1930

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1930 más naptárakban
Gergely-naptár 1930
Ab urbe condita 2683
Bahái naptár 86 – 87
Berber naptár 2880
Bizánci naptár 7438 – 7439
Buddhista naptár 2474
Burmai naptár 1292
Dzsucse-naptár 19
Etióp naptár 1922 – 1923
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1985 – 1986
Shaka Samvat 1852 – 1853
Kali-juga 5031 – 5032
Holocén naptár 11930
Iráni naptár 1308 – 1309
Japán naptár 2590 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4626–4627
Kopt naptár 1646 – 1647
Koreai naptár 4263
Muszlim naptár 1348 – 1349
Örmény naptár 1379
ԹՎ ՌՅՀԹ
Thai szoláris naptár 2473
Zsidó naptár 5690 – 5691

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek

Évek: 19251926192719281929193019311932193319341935

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

  • január 2.Párizsban kegyelmet kap, és hazatérhet a királypárti Léon Daudet újságíró, akit korábban hívei szöktettek ki a börtönből Belgiumba. Az üggyel akkoriban sokat foglalkozik az európai sajtó.
  • január 4. – Megkezdődik a Hágai Konferencia, amelynek programpontjai között a magyar jóvátétel kérdése is szerepel.
  • január 20.
    • A Hágai Konferencián döntés születik, Magyarország visszakapja pénzügyi szuverenitását. A konferencián hazánkat Bethlen István miniszterelnök képviseli. A konferencia lezárja az osztrák, a német és a bolgár jóvátétel kérdését, a magyart csak részben.
    • A szovjet hadiflotta két hadihajója az 1923-as egyezmények ellenére áthalad a Dardanellákon a Fekete-tenger felé, ezzel alapvetően megváltoztatva saját javára a térség katonai egyensúlyát. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
  • január 22. – Ünnepélyesen megnyílik Londonban a Tengeri Leszerelési Konferencia az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán részvételével.
  • január 30. – Az első rádiószonda elindul a Szovjetunióban.

Február[szerkesztés]

  • február 1.
    • A jugoszláv királynak a szerbiai, montenegrói és boszniai muszlim vallási közösségek egyesítését kimondó „egyházrendelete” érvénybe lép.[1]
    • A Szovjetunióban rendeletre elkobozzák a kulákgazdaságoknak nyilvánítottak felszereléseit. Ezzel párhuzamosan megkezdődnek a kitelepítések Szibéria távoli vidékeire. (Több mint egymillió embert érint az első időszakban.)[2]
  • február 6.Olaszország és Ausztria barátsági szerződést ír alá Rómában.
  • február 10. – Francia-Indokínában felkelés tör ki. A francia gyarmati hadsereg, hamar leveri a vietnámiak autonómia-törekvéseit.
  • február 14. – Romániában magas rangú bukaresti tisztviselőket tartóztatnak le, mert kémkedtek a Szovjetunió számára.[3]
  • február 14. – A világgazdasági válság egyre erősebben érezteti hatását Magyarországon is. A növekvő munkanélküliségről tárgyal Bethlen István (politikus) miniszterelnök a szociáldemokratákkal.
  • február 18.Clyde Tombaugh felfedezi a Plutót.
  • február 20. – Prágában a magyar nagykövet jegyzékben tiltakozik a cseh lapokban megjelent Horthy Miklós kormányzót támadó rágalmak miatt.[4]

Március[szerkesztés]

  • március 3. – Indiában Mahátma Gandhi az alkirálynak átadott ultimátumában bejelenti a passzív rezisztencia megkezdését.
  • március 5. – Párizsban értekezlet kezdődik, az eddig lezáratlan háborús jóvátételek ügyében, amely során a kisantant államok újabb, számukra kedvező határozati javaslatot tesznek Magyarországgal szemben.
  • március 7. – Országos ünnepség keretei között ünneplik meg Csehszlovákia megalapítójának, Tomáš Garrigue Masaryk elnöknek 80. születésnapját Csehszlovákia-szerte.
  • március 16.Lengyelországban a Bartel-kormány lemond.
  • március 18. – A magyar parlamentben Wekerle Sándor pénzügyminiszter benyújtja az 1930–31. évi költségvetést (1398 millió pengő)[5]
  • március 24. – Párizsban a jóvátételi konferencián nehézségek támadnak, emiatt Bethlen István (politikus) magyar miniszterelnököt a helyszínre kéretik.
  • március 27. – Lemondásra kényszerül a Hermann Müller vezette kormány Németországban, mert a szociális juttatások csökkentését ellenezte saját pártja is.
  • március 28.
    • Konstantinápoly hivatalos új neve ezentúl Isztambul.
    • Párizsban aláírják az ún. Keleti Jóvátétel egyezményét, amely lezárja a korábban nyitottan maradt magyar jóvátétel kérdését is.
  • március 29. – Lengyelországban a Józef Piłsudski államfőhöz közeli Sławek alakít kormányt
  • március 31.
    • Angol-Egyiptomi konferencia nyílik Londonban a két ország egymáshoz való viszonyának rendezésére
    • Az amerikai moziforgalmazók és filmgyártók szövetsége (MPAA) cenzúrát vezet be a filmekre, amely korlátozás meghatározza a következő 40 év filmtermését. Szigorúan szabályozzák, és igen konkrétan meghatározzák a nézők elé kerülő politikai, vallási, és szexuális tartalmakat.
    • Etiópiában lázadás tör ki

Április[szerkesztés]

  • április 2. – A munkanélküliek nagyszabású tüntetést szerveznek a parlament előtt Budapesten, amely az ülésteremben éles vitákhoz vezet.
  • április 4. – Romániában Dobrescu kolozsvári tartomány-igazgató betiltja a magyar nyelv használatát a megyei és községi elöljáróságokon.[6]
  • április 6. – A Szovjetunióban megalapítják a Lenin-rend kitüntetést
  • április 16.Anglia és Szovjetunió magas szintű kereskedelmi megállapodást ír alá.
  • április 18. – Indiában a brit fennhatóság ellen lázadás tör ki, Csittagong városában feltörik és kirabolják a fegyverraktárat.
  • április 22.Londonban véget ér a Tengerészeti Konferencia. Anglia, Japán, Egyesült Államok egyezményt ír alá, amely 1936-ig szabályozza (növeli) a három ország tengeri haderejét.
  • április 25. - A magyar honvédelmi minisztériumban lezárult a korrupciós ügyek kapcsán végrehajtott tisztogatás, néhány újabb letartóztatással.[7]
  • április 27.Adolf Hitler német kancellár és pártelnök a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nagygyűlésén bejelenti, hogy Joseph Goebbelst kinevezi a párt propagandafőnökének.[8]
  • április 30. – A csehszlovák kormány jegyzéket intéz a magyar kormányhoz, amelyben bejelenti az új megemelt agrárvámok tényét. A magyar kormány elfogadja a búza- és rozsvám emelését, de a korábban nem szereplő liszt vámtételt elutasítja. Ez rövidesen szerződés nélküli állapothoz, majd vámháború kialakulásához vezet a két ország között.

Május[szerkesztés]

Június[szerkesztés]

  • június 3.
    • Francia kormány diplomáciai úton javasolja az olasz–francia tengeriflotta-növelés kölcsönös befagyasztását.
    • Cseh kezdeményezésre kétoldalú tárgyalások kezdődnek Budapesten, a cseh–magyar vámháború feloldására.
  • június 5. – A brit kormány elutasítja a La Manche csatorna alatt létesítendő alagút tervét
  • június 7. – Romániában Károly trónörökös váratlanul Bukarestbe érkezik, Iuliu Maniu hívására.
  • június 8. – Egy törvénymódosítást követően a trónörökös II. Károly román király néven megkoronázzák.
  • június 13. – Romániában Iuliu Maniu egy nézeteltérés miatt lemond, és Mironescu külügyminiszter veszi át a kormány irányítását. Egy napos elnöksége után újból Iuliu Maniu veszi át a hatalmat.[6]
  • június 14. – Kereskedelmi pótegyezményt ír alá Ausztria és Magyarország az agrárvámok szabályozására, a cseh-magyar vámháborúhoz hasonló helyzetek kivédésére.
  • június 18.Egyiptom miniszterelnöke, Nachad pasa lemond, mert a király nem ratifikálja az alkotmányt védő törvényeket. Kormányválság kezdődik, amely a kormány lemondásához vezet.
  • június 20. – Az agrárvámok egyoldalú cseh bevezetése miatt a lengyel kormány is elzárkózik a csehszlovák-lengyel „vámbéke” egyezmény ratifikálása elől.
  • június 21.
    • Franciaországban életbe lép, az új hadkötelezettségi törvény, amely egy évben határozza meg a kötelező szolgálat idejét.
    • Egyiptomban Siky pasa alakít kormányt.
  • június 30.
    • Krakkóban nagygyűlésen követelik a lengyel államfő lemondását, diktatórikus vezetési metódusa miatt.
    • Az utolsó francia katona is elhagyja megszállt Rajna-vidéket
    • A „Centrolew” (Középbal) nevű lengyel ellenzéki blokk kongresszust tart a Népjog és Népszabadság Védelme Kongresszusa néven. (A kongresszus szembefordul Józef Piłsudski diktatúrájával.)[12]

Július[szerkesztés]

  • július 3. – 18 kormánypárti és 15 ellenzéki képviselő ellen bűnvádi eljárás indul Lengyelországban a Krakkói nagygyűlésen hozott határozat miatt.[13]
  • július 5.Herczeg Ferenc és Eckhardt Tibor Londonban tárgyal a Revíziós Liga képviseletében Lord Rothermere politikussal.
  • július 7.Johann Schober osztrák kancellár Budapesten hivatalos tárgyalásokat folytat.
  • július 12.
    • A romániai Bukovinában a vasgárda újabb véres pogromokat rendez az ott élő zsidó lakosság ellen. Sok a sebesült, a halottak számáról eltérő adatok látnak napvilágot.
    • Németországban a birodalmi gyűlés elveti a pénzügyminiszter adómódosító javaslatait, amivel az államháztartás deficitjét kívánja mérsékelni. Ez éles vitát vált ki.
  • július 15.Londonban az Interparlamentáris Unió megkezdi tanácskozását.
  • július 16. – A német pénzügyminiszter a demokratikus elveket félretéve, szükségrendelettel lépteti érvénybe az adótörvényeket, ami országos felháborodást vált ki.
  • július 18.Berlinben a szükségrendelet felfüggesztése miatt Heinrich Brüning kormánya lemond és Paul von Hindenburg engedélyezi a Reichstag feloszlatását.
  • július 22.
    • Román kezdeményezésre agrárkonferencia kezdődik Bukarestben, amely egy Délkeleti Gazdasági Blokk kialakítását célozza meg. A román, magyar, jugoszláv, bolgár, csehszlovák küldöttek nem jutottak megállapodásra, a cseh részről támasztott nehézségek miatt. A jó francia kapcsolatokat ápoló cseh kormány később is vétójogával élt hasonló helyzetekben.
    • Koblenzben leszakad egy pontonhíd a rajnai ünnepségek során. 38-an meghalnak, az ünnepség félbeszakad.
    • A romániai Jászvásár körzetében a vasgárda újabb antiszemita zavargásokat provokál.
  • július 23. – Bari és Nápoly közötti területeket erős földrengés ráz meg. Közel 3000 halott, a sérültek száma több mint 4000.
  • július 29.Törökország jegyzékben tiltakozik az iráni kormánynál a sorozatos kurd határsértések miatt

Augusztus[szerkesztés]

  • augusztus 1.Edvard Beneš kezdeményezésére megalakítják a kisantant hírlapíróinak szövetségét. A sajtószövetség központját Prágában, míg a sajtópropaganda irodát Bécsben állítják fel.
  • augusztus 11.Gottfried Treviranus a megszállt német területek minisztere éles hangú beszédet mond Berlinben a német köztársaság születésnapján. A beszéd támadja a francia és lengyel német határokat, reményét fejezi ki, hogy „eljön az idő, amikor Németország meg tudja indítani a harcot jogaiért.”[14] A beszéd Európa-szerte tiltakozási hullámot vált ki.
  • augusztus 12. – A Perzsa határszakaszon, a kurdokat üldöző török hadsereg egységei átlépik a határt, ami nemzetközi konfliktushoz vezet.
  • augusztus 13.Párizsban, Varsóban németellenes tiltakozások kezdődnek a Treviranus-beszéd miatt.
  • augusztus 14. – Indiában, a nagy erőkkel Pesavar városát támadó afrida törzseket visszaszorítják az angolok
  • augusztus 17. – Budapesten megkezdődnek a Szent Imre-év főbb ünnepségei.
  • augusztus 19.
    • A romániai Konstanca kikötőjébe brit hadihajók érkeznek. A szovjet külügyminisztérium az ellene való erődemonstrációnak minősíti a brit baráti látogatást. Januárban, nemzetközi egyezményeket felrúgva, épp a szovjet hadiflotta alakította át a térség katonai egyensúlyát, ezért reagál élénken a szovjet fél - nyilatkozza az angol külügyminisztérium.
    • Litvániában két diák merényletet követ el Rusteika őrnagy, a titkosrendőrség vezetője ellen.
  • augusztus 25.
    • Lengyelországban, a centristák és a baloldaliak által kezdeményezett tüntetések zavargásokba mennek át. Jozef Pilsudski erőteljes fellépést sürget, majd átveszi a hatalmat Slawek miniszterelnöktől, és kormányt alakít.
    • Peruban győz a katonai junta. Augusto B. Leguía köztársasági elnök az Almirante cirkálóra menekül.
  • augusztus 28. – A kelet-közép európai államok Varsóban gazdasági értekezleteztet tartanak, erőik összegzésére. Határozat születik, a konferencia évenkénti megtartására.
  • augusztus 27.
    • Luis Miguel Sánchez Cerro tábornokot bízzák meg Peruban kormányalakítással.
    • A budapesti főkapitány betiltása ellenére mégis az utcára mennek sok ezren tiltakozni a munkanélküliség ellen.
  • augusztus 28.Horthy Miklós a tatabányai bányatelepen tett látogatásakor beszédet mond az utcai tüntetések ellen.
  • augusztus 29. – Argentínában, Brazíliában, Kubában forradalmi mozgalmak törnek ki, közel egy időben.
  • augusztus 30.
  • augusztus 31. – Lengyelország több városában zajos tüntetéseken tiltakoznak a berlini Treviranus-beszédben említett keleti határok revíziója ellen.

Szeptember[szerkesztés]

  • szeptember 1.
    • Az olasz–francia határhoz közel nagyszabású francia hadgyakorlat kezdődik.
    • Az olaszországi Triesztben megkezdődik a titkos jugoszláv Orjuna-csoport 18 tagjának pere. 99 esetben elkövetett gyilkossággal, kémkedéssel, merénylettel, felforgató tevékenységgel vádolják a jugoszláv fiatalembereket.
    • Budapesten a hatóságok tilalma ellenére „néma tüntető sétán” tiltakoznak sok ezren a munkanélküliség ellen. A tüntetés véres zavargássá válik, amikor a rendőrség a fegyverét használja. Több mint száz sebesült, több halott.
  • szeptember 2. – Az olasz-jugoszláv határszakaszon véres incidensre kerül sor. Két horvát civil és egy olasz járőr életét veszti, több sebesült.
  • szeptember 6.
    • A kormány elégtelen válságkezelése ellen tiltakozó, előre meghirdetett munkástüntetés - addig soha nem látott rendőri készültség közepette - incidens nélkül zajlik Budapesten.
    • Az olaszországi Triesztben az Orjuna-csoport halálra ítélt tagjait kivégzik.
    • Argentínában győz a forradalom. José Félix Uriburu tábornok lemondásra kényszeríti Hipólito Yrigoyen elnököt, és Enrique Martínez alelnököt.
  • szeptember 8. – Magyarországon Vass József népjóléti miniszter váratlanul meghal.
  • szeptember 10.Lengyelországban letartóztatják a parlamenti ellenzék vezetőit.[15] Egyebek között a volt miniszterelnököt, Vitost is.
  • szeptember 11. – Kitör a régóta nem aktív Stromboli vulkán.
  • szeptember 12. – Változás a szovjet kultusztárca élén: Anatolij Lunacsarszkij helyett Andrej Bubnov lesz a művelődési népbiztos.[16]
  • szeptember 14.
    • Lengyelország több városában kormányellenes tüntetések kezdőnek, több helyen véres összetűzésekre kerül sor.
    • Németországban parlamenti választásokat tartanak, amelyen a nemzeti szocialisták előretörnek (18%).[8]
  • szeptember 14. – A spanyol médiában eltörlik a cenzúra intézményét.
  • szeptember 23.
    • Megrekednek a francia-olasz tengeri leszerelési tárgyalások.
    • Chilében katonai hatalomátvétel veszi kezdetét.
  • szeptember 26. – Az osztrák kormány beadja lemondását.
  • szeptember 27. – Carl Vaugoin alakít kormányt Ausztriában. Belügyminisztere Ernst Rüdiger von Starhemberg herceg, az ausztrofasizmus képviselője, Heimwehr-vezető.
  • szeptember 30. – Megnyílik a szegedi szeminárium.

Október[szerkesztés]

November[szerkesztés]

  • november 2. – Etiópiában császárrá koronázzák Hailé Szelassziét.
  • november 11. – Csehszlovákiában életbe lép az új mezőgazdasági törvény, amely limitálja a külföldi őrlendő gabona mennyiségét. Ez a magyar búzaexport ellehetetlenülését hozza. A cseh-magyar vámháború elmélyüléseként értékelik a lépést Budapesten.
  • november 13. – A jugoszláviai Szabadkán államellenes bűncselekmény vádjával letartóztatnak 30 magyar nemzetiségű lakost, többek között a magyar párt elnökét is (Sántha György).
  • november 14. – Egy Sagoya nevű fiatalember merényletet követ le a japán miniszterelnök, Osati Hamaguchi ellen.
  • november 16. – Lengyelországban általános választásokat tartanak. Józef Piłsudski pártja korábbinál több, 240 mandátummal kerül be a parlamentbe.
  • november 21. – A kormány beterjeszti a német birodalmi tanács elé, a közalkalmazotti bércsökkenést, ami nagy vitát vált ki.
  • november 25. – A Szovjetunióban újabb koncepciós per kezdődik. Ezúttal a műszaki főiskolák professzorait vádolják meg diverziós tevékenységgel.[16]
  • november 27. – A csehszlovákiai magyar kisebbség képviselői petíciót intéznek a Nemzetek Szövetségéhez, amelyben felhívják a figyelmet a cseh népszavazásnak a magyar nemzetiségek valódi statisztikai számarányát csökkentő hamisításaira.
  • november 28.
    • Olaszországban 12%-kal csökkentik a képviselői béreket a gazdasági válság kapcsán.[17]
    • Józef Piłsudski bejelenti, hogy egészségi okok miatt visszalép a miniszterelnökségtől. (Utóda Walery Sławek ezredes.)[12]
  • november 29. – Ausztriában Carl Vaugoin kormánya beadja lemondását.

December[szerkesztés]

  • december 3. – A Nemzeti Sportuszoda átadása a budapesti Margit-szigeten.
  • december 4.
    • Franciaországban egy bizalmi szavazás kapcsán megbukik a Tardieu-kormány.
    • Lengyelországban a köztársasági elnök elfogadja Józef Pilsudski lemondását, és Walery Slawek lesz a miniszterelnök. Pilsudski megmarad hadügyminiszternek.
  • december 10. - Magyarországon egyesül az Agrár Párt, a Független Kisgazda és Földmíves párttal. Az új párt neve: Független Kisgazda, Földműves és Polgári Agrár Párt. Elnöke Szijj Bálint.
  • december 13. - Théodore Steeg alakít kormányt Franciaországban
  • december 13. - Spanyol kormánycsapatok leverik az előző nap kitört lázadást, amelyet a Jaca helyőrség egy része, és a hozzájuk csatlakozott madridi diákok robbantottak ki.
  • december 15. - Spanyolországban kiújul a köztársasági mozgalom. Ezúttal a madridi reptér pilótái lázadnak fel, de a kormánycsapatok órák alatt visszaállítják a rendet.
  • december 16. - A cseh-magyar vámháború kapcsán, a lejáró szerződések meg nem újítása miatt, kereskedelmi szerződés nélküli állapot következik be.
  • december 17. - Magyarországon, a népjóléti minisztériumban nagyszabású visszaéléseket lelepleznek le. Wekerle azonnali vizsgálatot rendel el.
  • december 19.
    • A népjóléti minisztériumban feltárt visszaélések kivizsgálására Bethlen elrendeli a legfőbb állami számvevőszéki átvilágítást, és pénzügyi államtitkárt nevez ki a vizsgálat élére.
    • Kitör az indonéziai Merapi vulkán, elpusztítva számos falut. A halottak száma 1300.
    • A Szovjetunióban a Népbiztosok Tanácsa elnökét, Alekszej Rikovot, Buharin szövetségesét felmentik, helyére Vjacseszlav Mihajlovics Molotov politikust nevezik ki.
  • december 22. - Budapesten választásokat tartanak, de a városháza erőviszonyai nagyjából változatlanok maradnak.

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1930-ban[szerkesztés]

1930 a tudományban[szerkesztés]

1930 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1930 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1930 a filmművészetben[szerkesztés]

1930 az irodalomban[szerkesztés]

1930 a zenében[szerkesztés]

1930 a politikában[szerkesztés]

1930 a jogalkotásban[szerkesztés]

1930 a sportban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Sir Chandrasekhara Venkata Raman
Kémiai Hans Fischer
Orvosi-fiziológiai Karl Landsteiner
Irodalmi Sinclair Lewis
Béke Nathan Söderblom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Radics Elemér: A dunatáj / III. kötet, 492. old.
  2. Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '90, Ráció Kiadó Kft. 1989. ISSN 0238-3748 / 174. oldal
  3. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára - 46. oldal
  4. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára - 36. oldal
  5. Pesti Hírlap 1931 - évi Nagy Naptára - 36. old.
  6. a b Radics Elemér: A dunatáj / III. kötet, 1946, Bp., 494. old.
  7. Pesti Hírlap 1931. évi Nagy Naptára / 37. oldal
  8. a b Németh István: Hitler útja a hatalomig. Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 38-42. oldal, ISSN 0865-6347
  9. a b Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 137. o.
  10. Babus Endre: A két válságperiódus néhány fontos eseménye. In.: HVG. 2013/51-52. szám, 20. oldal, ISSN 1217-9647
  11. Pesti Hírlap 1931. évi Nagy Naptára - 49. oldal
  12. a b Baló–Lipovecz Lengyelország, 183. o.
  13. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára - 50. oldal
  14. Pesti Hírlap 1931. évi Nagy Naptára, 52. oldal
  15. Radics Elemér: A dunatáj / III. kötet, 1946, Bp., 497. old.
  16. a b Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '90, Ráció Kiadó Kft. 1989. ISSN 0238-3748 / 175. oldal
  17. Pesti Hírlap 1932. évi Nagy Naptára / 43. oldal

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1930 témájú médiaállományokat.
  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)