1938

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1938 más naptárakban
Gergely-naptár 1938
Ab urbe condita 2691
Bahái naptár 94 – 95
Berber naptár 2888
Bizánci naptár 7446 – 7447
Buddhista naptár 2482
Burmai naptár 1300
Dzsucse-naptár 27
Etióp naptár 1930 – 1931
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1993 – 1994
Shaka Samvat 1860 – 1861
Kali-juga 5039 – 5040
Holocén naptár 11938
Iráni naptár 1316 – 1317
Japán naptár 2598 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4634–4635
Kopt naptár 1654 – 1655
Koreai naptár 4271
Muszlim naptár 1356 – 1357
Örmény naptár 1387
ԹՎ ՌՅՁԷ
Thai szoláris naptár 2481
Zsidó naptár 5698 – 5699

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek

Évek: 19331934193519361937193819391940194119421943

Események[szerkesztés]

január[szerkesztés]

  • január 1. – A legnagyobb csehszlovák polgári párt, az agrárpárt elnöke Rudolf Beran újévi cikkében a szudétanémet és a Hlinka-féle szlovák párt kormányba lépését és a Németországgal való megegyezést sürgeti.[1]
  • január 12. – Befejeződött Budapesten az a két napos olasz–osztrák–magyar konferencia, amelynek napirendjén Ausztria Németországhoz való közeledésének előkészítő lépései, valamint a magyar fegyverkezési egyenjogúság, a magyar–román viszony javítása, továbbá a dunai államok gazdasági kapcsolatainak rendezése állt.
  • január 22.Jugoszláviában a pravoszláv klérus nagyszabású kormányellenes tüntetést tart Zágrábban.
  • január 25.Bulgáriában ötnapos kormányválság veszi kezdetét, amelynek lezárásaként Kiosszeivanov miniszterelnök átalakítja kormányát.
  • január 26. – Ausztriában újabb államellenes nemzetiszocialista összeesküvést lepleztek le. Bécsben az államkancellária sorozatos letartoztatásokat foganatosít.
  • január 27. – A Nemzetek Szövetsége kimondja, hogy felszabadítja Magyarországot a pénzügyi ellenőrzés alól.

február[szerkesztés]

március[szerkesztés]

Ausztria katonai lerohanását követően március 15-én Hitler Bécsben a Heldenplatzon tartott nagygyűlésen bejelenti Ausztria „csatlakozását” a Német Birodalomhoz (Anschluss)
  • március 11.
    • A nagy létszámú német hadsereg első gépesített alakulatai átlépik Ausztria határát.
    • A csehszlovák kormány érdeklődésére Hermann Göring biztosítja a köztársaság berlini nagykövetét, hogy Németország Csehszlovákia irányában „semmiféle támadó akcióra nem gondol”. Ezzel párhuzamosan Joachim von Ribbentrop biztosítja Krofta csehszlovák külügyminisztert, hogy Németország magára nézve kötelezőnek ismeri el az 1925. október 16-án kötött német–csehszlovák döntőbírósági egyezményt.
  • március 12. – A német hadsereg megszállja Ausztriát, Miklas szövetségi elnök „lemond”, Kurt Schuschnigg szövetségi kancellárt elfogják és ismeretlen helyre hurcolják.
  • március 13.
    • Ausztriában a nemzetiszocialista Arthur Seyß-Inquart alakít kormányt.
    • Az osztrák államtanács kimondja Ausztria csatlakozását Németországhoz, vagyis „Ausztriának Németországgal való egyesülését” (Anschluss). (Ausztria állami léte átmenetileg megszűnik.)
    • A jugoszláv kormány az Anschlusst német belügynek nyilvánítja.[3]
  • március 15.
    • Hitler bejelenti Bécsben az Anschlusst.
    • Anglia, Franciaország nagyköveteik révén tiltakoznak Ausztria törvényellenes és erőszakos megszállása ellen. (A francia kormány nemzetközi beavatkozást javasol, amelyet Benito Mussolini elutasít.)
  • március 17.Hull, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere kijelenti az osztrák-ügy kapcsán, hogy „Amerika teljes erővel ragaszkodik a nemzeti jogrend alapelveihez”.
  • március 1719.Lengyelország ultimátumban követeli Litvániától a diplomáciai kapcsolatok felvételét a lengyel állammal és a Vilnó-határ elismerését. (Litvánia elfogadja a lengyel követeléseket.)[4]
  • március 18. – A német kormány közli a Népszövetséggel, hogy „Ausztria Németországhoz csatlakozott”.
  • március 19.Litvánia megköti Lengyelországgal a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló lengyel-litván kereskedelmi egyezményt.
  • március 21. – Németország bejelenti, hogy Ausztria kilép a Népszövetségből.
  • március 2324. – A csehszlovákiai polgári német pártok beolvadnak a Szudétanémet Pártba és a kormány két német minisztere benyújtja lemondását.[1]

április[szerkesztés]

Ausztriában április 10-én népszavazással döntenek a Német Birodalomhoz való csatlakozás (Anschluss) tárgykörében.

május[szerkesztés]

  • május 2.Hitler, megkezdi egyhetes Olaszországi látogatását, ám Itália népe hűvös fogadtatásban részesíti.
  • május 4. – A Román miniszterelnökség keretében kisebbségi főkormánybiztosság jön létre.
  • május 7. – Anglia és Franciaország kormányai a német kisebbségekkel való megegyezésre szólítják fel a prágai kormányt.[5]
  • május 12. – Lemond a Darányi-kormány.
  • május 13. – A csehszlovák kormány elfogadja a nemzetiségi statútum alaptervezetét.[6]
  • május 14.Magyarországon Imrédy Béla alakít kormányt.[7]
  • május 15. – A csehszlovák kulturális élet képviselői „Hűek maradunk!” címmel kiáltványt adnak közre. (A kiáltványt szeptemberig több mint egymillióan írnak alá.)[6]
  • május 19. – Német csapatösszevonások kezdődnek a csehszlovák határon.
  • május 20. – A csehszlovák kormányt részleges mozgósítást rendel el a német határ mentén.[6]
  • május 21.
    • Csehszlovákia két hadosztályt mozgósít, és fegyverbe szólítja a szakbeosztású tartalékosokat. A közel 300 000 embert érintő mozgósítást, mind Párizs, mind London elsietettnek ítéli, és tárgyalásokat sürget a felek között.
    • Németország „bejelenti” Ausztria kilépését a Népszövetségből.
  • május 22.Georgi Kyoseivanov bolgár miniszterelnök bejelenti a „parlamentáris kormányzáshoz való visszatérést”. (A megalakuló szobranje első ülésén 101 kormányt támogató és 59 ellenzéki képviselő jelenik meg a bolgár parlamentben.)
    Szent Jobb a Koronázó Templomnál
  • május 25. – A 34. Eucharisztikus világkongresszus kezdőnapja Budapesten, amely egyben a Szent István-év, az első magyar király halálának 900 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat nyitórendezvénye.
  • május 28. – A belgrádi repülőkiállítás alkalmával nagyszabású német légi bemutatót rendeznek, amely az adott politikai helyzetben demonstratív jelleget ölt.
  • május 29. – Az Eucharisztikus világkongresszus zárónapja.
  • május 29. – Magyarországon életbe lép az első zsidótörvény.

június[szerkesztés]

  • június 4. – Az Andrej Hlinka vezette Szlovák Néppárt a pozsonyi nagygyűlésén követelik Szlovákia autonómiáját.[6]
  • június 5. – Véget ér a bolgár-görög vámháború. Megtörténik az első kereskedelmi jegyzékváltás a két állam között.
  • június 7. – A Szudétanémet Párt (Sudetendeutsche Partei – SdP) elutasítja a csehszlovák nemzetiségi statútumot és a karlsbadi pontokat terjeszti be rendezési javaslatként.[6]
  • június 29.Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia megvalósítását sürgetik.

július[szerkesztés]

  • július 12.Édouard Daladier francia miniszterelnök párizsi beszédében biztosítja Csehszlovákiát a francia segítségről, a felmerült német–cseh államviszály kapcsán.
  • július 26. – Az angol kormány felkéri Lord Walter Runcimant, hogy vállaljon közvetítő szerepet a csehszlovák kormány és a szudétanémetek között támadt államviszály békés elintézése érdekében (Runciman-jelentés).
  • július 27. – Lord Runciman párizsi látogatását követően Georges Bonnet francia külügyminiszter kijelenti a szudétanémet kérdés kapcsán, hogy a korábban Csehszlovákiának megígért francia segélynyújtás, csak az angol támogatással egyidőben lép életbe.
  • július 29. – Japán-szovjet katonai összetűzés kezdődik Távol-Keleten, a Haszan-tónál.
  • július 31. – Balkán-antant államai megegyeznek Szalonikiben, amelynek értelmében a Balkán-paktum aláíró államai feloldják Neuvilly-i békeszerződés katonai záradékát, s Bulgária visszakapja fegyverkezési egyenjogúságát.

augusztus[szerkesztés]

szeptember[szerkesztés]

  • szeptember 5. – Magyarország bevezeti az általános védkötelezettséget.
  • szeptember 8.Konrad Henlein, a SdP elnökének kezdeményezésére a nemzeti-nemzetiségi autonómiára törekvő csehszlovákiai mozgalmak közös értekezletet tartanak.[6]
  • szeptember 1213. – Hitler nürnbergi beszéde után a henleinisták puccsal próbálják megvalósítani tervüket. (A csehszlovák kormány feloszlatja az SdP-t.)[6]
  • szeptember 14. – Konrad Henlein – Hitler követelésére – bejelenti, hogy a szudétanémetek már csupán a Németországgal való egyesülésről hajlandóak tárgyalni a prágai kormánnyal.[6]
  • szeptember 16. – Lord Runciman angol diplomata, a csehszlovákiai kisebbségi kérdés kivizsgálására kiküldött angol misszió vezetője megbeszéléseket folytat a csehszlovák kormány és az egyes kisebbségek képviselőivel.[6]
  • szeptember 17. – Lord Ruciman hazatérte után támogatja Chamberlain angol miniszterelnök Hitlerrel egyeztetett álláspontját a szudétanémet területek Németországhoz csatolásáról.[6]
  • szeptember 19.
    • Mussolini trieszti útja alkalmával rövid „baráti látogatást” tesz a drávai bánság területén.
    • Anglia és Franciaország felszólítják Csehszlovákiát, hogy az 50%-nál nagyobb arányban német lakta területeket adja át Németországnak. (A követelést a csehszlovák kormány szeptember 20-án elutasítja. A következő napon az angol és francia prágai követ ultimátumszerűen a kormányhatározat megváltoztatását követeli, mire Prága beleegyezését adja a német többségű területek átengedéséhez.)[6]
    • A jugoszláv és román kormány Csehszlovákia külpolitikai helyzetének megváltozására hivatkozva semmisnek nyilvánítja a két országra – a kisantant-szerződések alapján – háruló kötelezettségeket.[6]
  • szeptember 20.Imrédy Béla magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Hitlerrel tárgyal Obersalzbergben.
  • szeptember 22.
  • szeptember 23.
    • A New York-i világkiállításon elássák az első Westinghouse időkapszulát, melynek tervezett kinyitási ideje 6939.
    • A csehszlovák kormány mozgósítást rendel el. (Összesen 42 hadosztályt és 1,5 millió katonát tud mozgósítani, köztük 300 ezer német és 100 magyar, illetve lengyel nemzetiségű tartalékost. Ezzel szemben Németország mozgósítható harci ereje 348 hadosztály és 3,5 millió tartalékos.)[6]
  • szeptember 25. – Comnen román külügyminiszter, a Szabadkai találkozón tárgyalt a jugoszláv miniszterelnökkel Milan Stojadinović-csal.
  • szeptember 2930. – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország képviselőinek értekezlete Münchenben (Müncheni egyezmény); megegyezés jön létre, hogy Németország megkapja a Csehszlovákiához tartozó, németek lakta Szudéta-földet.
  • szeptember 30.
    • Német–brit megnemtámadási és konzultációs nyilatkozat.
    • Csehszlovákia elfogadja a müncheni szerződést.[6]

október[szerkesztés]

  • október 1.
    • A német hadsereg megkezdi az öt zónára osztott Szudétavidék megszállása.[6]
    • Horthy Miklós a müncheni egyezmény alkalmából levélben üdvözli a német és az olasz kormányt.[9]
    • A lengyel kormány szeptember 30-i éjféli ultimátuma nyomán a csehszlovák kormány hozzájárul Teschen vidékének Lengyelországhoz való csatolásához.[10]
  • október 23.Lengyelország részt vesz Csehszlovákia megszállásában. (A lengyel csapatok megszállják az Olzán túli területet, és a hozzá tartozó Teschent.)[11]
  • október 3.Matúš Černák a szlovákiai ügyek minisztere ultimátumban követeli Szlovákia autonóm hatalmát. Edvard Beneš nem reagált az ultimátumra, mire Černák lemond, és elhagyja Prágát.
  • október 5.Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök lemond, majd Angliába távozik (22-én).[12]
  • október 6.
    • Zsolnán, az Andrej Hlinka vezette Szlovák Néppárt (HSL’S) által irányított tanácskozáson a HSL’S és a főbb szlovákiai politikai pártok képviselői megállapodnak az autonóm szlovák kormány létrehozásában.
    • A zsolnai tanácskozást követően létrejön az autonóm Szlovákia, ahol a hatalom tényleges birtokosa a Szlovák Néppárt, melynek politikáját – kezdettől fogva – a radikális szeparatizmus és a totalitarianizmus jellemzi.
  • október 7.
    • Az újonnan megalakuló szlovák kormány élére Jozef Tiso kerül.[12]
    • Szlovákiában magyar politikusokból megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, amely a Magyarországhoz csatlakozásban jelöli meg a kisebbség célját.[12]
  • október 913. – Magyar–csehszlovák tárgyalások Komáromban a szlovákiai magyarlakta területek sorsáról; a magyarok a szóban forgó terület egészének a visszacsatolását követelik, amit a részleges engedményekre hajlandó csehszlovák fél visszautasít.
  • október 11.Bródy András vezetésével kinevezik a kárpátaljai autonóm kormányt, mely október 26-áig marad hivatalban.[12]
  • október 1314. – Csehszlovák-német külügyminiszteri tárgyalások Berlinben.[12]
  • október 21. – Hitler katonai irányelvekben jelöli meg a maradék Csehszlovákia felszámolásának módját.[12]
  • október 24.Joachim von Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter ismerteti Józef Lipski berlini lengyel nagykövettel Németország követeléseit, vagyis Danzig Szabad Város Németországhoz csatolását, exterritoriális autóút építését Lengyel-Pomeránián át, ami összekötné Kelet-Poroszországot a Német Birodalommal. (Neville Chamberlain brit külügyminiszter garancianyilatkozatot tesz a lengyel kormánynak.)[11]
  • október 26.Augustin Vološin vezetésével új kárpátaljai autonóm kormány alakul.[12]
  • október 25. – A Japán Birodalom hadserege elfoglalja Vuhan városát a kínai csapatoktól a második kínai–japán háborúban.

november[szerkesztés]

Betört kirakatú zsidó üzletek Magdeburgban
Kiégett zsinagóga Münchenben

december[szerkesztés]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1938-ban[szerkesztés]

1938 a tudományban[szerkesztés]

1938 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1938 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1938 a filmművészetben[szerkesztés]

1938 az irodalomban[szerkesztés]

  • Radnóti Miklós: Meredek út
  • Karinthy Frigyes: Üzenet a palackban – verseskötet, amely még a halála előtt jelent meg
  • Szabó Lőrinc: Harc az ünnepért – verseskötet
  • Illyés Gyula: Magyarok – prózakötet, jegyzetek.
  • Weöres Sándor elkészíti doktori disszertációját A vers születése címmel, amelyet 1939-ben publikál Pécsett
  • Móricz Zsigmond: Életem regénye – regény
  • Szabó Dezső: Hungarizmus és halál – esszé
  • Kodolányi János: Julianus Barát – történelmi regény
  • W. H. Auden és Christopher Isherwood megjelenteti közös haladó szellemű verses drámáját A határon (On The Frontier) címmel
  • Samuel Beckett: Murphy – regény
  • Daphne Du Maurier: Rebecca – regény, hazánkban A Manderley ház asszonya címen lett népszerű, inkább filmen, utóbb musical változatban is
  • Thornton Wilder: A mi kis városunk (Our Town) – a színjáték megkapta a Pulitzer-díjat
  • Louis Bromfield (1896–1956) brit író megjelenteti bestsellerét Árvíz Indiában (The Rains Came) címmel
  • Bertolt Brecht emigrációban megírja a korszak jelentős náciellenes színpadi művét: Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (Furcht und Elend des Dritten Reiches) címmel
  • Thomas Mann: Európa vigyázz! (Achtung Europa!) – esszé
  • Thomas Mann: A demokrácia jövendő győzelme (Der kommender Siegt der Demokratie) címmel nagyszabású beszédet tart
  • Ödön von Horváth Mikszáth Kálmán elbeszélése nyomán megírja a Férfi nélküli falu (Ein Dorf ohne Männer) című színművét
  • Karl Jaspers német filozófus elkészíti az év legfontosabb filozófiai művét Létfilozófia (Existenzphilosophie) címmel
  • Johan Huizinga holland történész megírja a Játszó ember (Homo Ludens) című kultúrtörténeti művét
  • Jean Anouilh: Tolvajok bálja (Le bal des voleurs) – színdarab, vígjáték
  • Jean Cocteau: Rettenetes szülők (Les parents terribles) – színmű
  • Jean-Paul Sartre: Az undor (La nausée) – első egzisztencialista regénye
  • Albert Camus megírja a Caligula című drámáját, az „abszurd triptichon” első darabját, amelyet később publikál
  • Miroslav Krleža regényt publikál a saját korszakára utalva – Az ész peremén (Na rubu pameti) címmel
  • Anton Szemjonovics Makarenko: Zászlók a bástyákon (Flagi na basnyah) – regény
  • Joszif Visszarionovics Sztálin megírja értekezését A Dialektikus és történelmi materializmus-ról, amely a korszak egyik alapműve lesz a Szovjetunióban
  • Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij szovjet színházi rendező megjelenteti halála évében meghatározó „tankönyvét” A színész munkája (Rabota aktyora nad szoboj) címmel
  • Hevi Hämäläinen finn író Ég a falu (Kylä pala) – regény
  • Karl Ristiki észt író Tűz és vas (Tuli ja raud) – regény
  • Gabriela Mistral: Torlasz (Tala) – verseskötet

1938 a zenében[szerkesztés]

1938 a politikában[szerkesztés]

1938 a sportban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Enrico Fermi
Kémiai Richard Kuhn
Orvosi-fiziológiai Corneille Jean François Heymans
Irodalmi Pearl S. Buck
Béke Nansen Menekültügyi Hivatal, Genf

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 139. o.
  2. a b Șerban, Alexandra: Guvernul Patriarhului Miron Cristea a deschis calea spre autoritarism (román nyelven). historia.ro. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
  3. a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  4. Baló–Lipovecz Lengyelország, 183-184. o.
  5. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 139-140. o.
  6. a b c d e f g h i j k l m n o p q r Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 140. o.
  7. Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 99. p.
  8. 1938. évi XXXIII. törvénycikk Archiválva 2016. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Szent István király dicső emlékének megörökítéséről - Ezer év törvényei
  9. a b (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  10. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 140-141. o.
  11. a b c Baló–Lipovecz Lengyelország, 184. o.
  12. a b c d e f g h i j k l m n Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  13. Németh István: Hitler útja a hatalomig. Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 42. oldal, ISSN 0865-6347
  14. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 61-62. oldal
  15. Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963 547 849 6, 251. oldal
  16. a b Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1938 témájú médiaállományokat.