1880
| 1880 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1880 |
| Ab urbe condita | 2633 |
| Bahái naptár | 36 – 37 |
| Berber naptár | 2830 |
| Bizánci naptár | 7388 – 7389 |
| Buddhista naptár | 2424 |
| Burmai naptár | 1242 |
| Dzsucse-naptár | -31 |
| Etióp naptár | 1872 – 1873 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1935 – 1936 |
| Shaka Samvat | 1802 – 1803 |
| Kali-juga | 4981 – 4982 |
| Holocén naptár | 11880 |
| Iráni naptár | 1258 – 1259 |
| Japán naptár | 2540 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4576–4577 |
| Kopt naptár | 1596 – 1597 |
| Koreai naptár | 4213 |
| Muszlim naptár | 1297 – 1298 |
| Örmény naptár |
1329 ԹՎ ՌՅԻԹ |
| Thai szoláris naptár | 2423 |
| Zsidó naptár | 5640 – 5641 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek
Évek: 1875 – 1876 – 1877 – 1878 – 1879 – 1880 – 1881 – 1882 – 1883 – 1884 – 1885
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 1. – Megkezdődik a Panama-csatorna építése.
- március 3. – Megkezdi működését a Magyar Távirati Iroda (MTI).
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán –
- Franciaországban feloszlatják a jezsuita rendet.
- Franciaországban nemzeti ünneppé nyilvánítják július 14-ét, a Bastille bevételének (1789) napját, és nemzeti himnusszá a Marseillaise-t.
- Transvaalban búr felkelés tör ki az angolok ellen, kikiáltják a köztársaságot.
- Japánban 300 ezer résztvevővel parasztfelkelés tör ki, a felkelést leverik.
- Megalakul a Magyarországi Általános Munkáspárt. (A párt hivatalos lapja a Népszava lesz.)
- Megnyílik Budapesten az Iparművészeti Főiskola.
- Az USA-ban és néhány európai országban megjelennek az első érmebedobásos nyilvános telefonkészülékek.
- Megépül a pesti Hermina-mezei 100 m³-es, téglafalazatú, vaslemezes tartályú víztorony, amely a maga nemében az első volt a fővárosban.[1]
- Megtörténik az első mesterséges haltelepítés a Balatonba.[1]
Az év témái[szerkesztés]
1880 az irodalomban[szerkesztés]
- Megjelenik Zola Nana című regénye.
- Megjelenik Guy de Maupassant első mesternovellája, a Gömböc.
- Folytatásokban jelenik meg Lewis Wallace népszerű regénye, a Ben Húr, amit többször megfilmesítenek.
- Budapesten megjelenik Kossuth Lajos Irataim az emigrációból című művének három kötete.
1880 a festészetben, szobrászatban[szerkesztés]
- Rodin elkészíti a Gondolkodót.
1880 a zenében[szerkesztés]
- Muszorgszkij megkomponálja a Hovanscsinát.
1880 a tudományban[szerkesztés]
- Azonosítják a lepra, malária és a hastífusz kórokozóját.
- A transzformátor megalkotása (Lucien Gaulard, John Dixon Gibles)
- november 4. – Daytonban (Ohio, USA) James és John Ritty szabadalmaztatja a pénztárgépet.
1880 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1880 a sportban[szerkesztés]
- Szekrényessy Kálmán, a Balaton-átúszások történetének első nagy alakja, a Siófok és Balatonfüred közötti távolságot 6 óra 40 perc alatt ússza végig. (Ez volt az első, időre mért úszás.)[1]
1880 a jogalkotásban[szerkesztés]
- Lásd: az 1880 a jogalkotásban című szócikkben.
Születések[szerkesztés]
- január 3. – Benárd Ágost, orvos, keresztényszocialista politikus († 1968)
- január 6. – Tom Mix, amerikai színész († 1940)
- január 12. – Lengyel Menyhért, író († 1974)
- január 26. – Douglas MacArthur († 1964)
- február 9. – Fejér Lipót magyar matematikus, az MTA tagja († 1959)
- február 12. – Szent Ġorġ Preca máltai pap, a Societas Doctrinae Christianae alapítója († 1962)
- március 15. – Rápolthy Lajos, szobrász és éremművész († 1954)
- április 15. – Max Wertheimer cseh pszichológus, a pszichológia alaklélektani irányának egyik megalapítója († 1943)
- április 24. – Gideon Sundbäck svéd-amerikai mérnök, a cipzár fejlesztője († 1954)
- május 14. – Wilhelm List a második világháború alatt hadsereg- és hadseregcsoport parancsnok († 1971)
- június 10. – Kaffka Margit, író, költő († 1918)
- június 15. – Roska Márton, régész († 1961)
- július 21. – Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója († 1919)
- augusztus 23. – Guillaume Apollinaire, francia költő († 1918)
- október 13. – Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt († 1966)
- október 26. – Herzog József levéltáros, történész († 1941)
- október 28. – Hatvany Lajos, az MTA tagja († 1961)
- november 4. – Pór Bertalan, Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas magyar festőművész, kiváló művész († 1964)
- november 6. – Robert Musil (er. Robert Edler von Musil), osztrák író, műkritikus († 1942)
- december 19. – Győrffy István, botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1959)
- december 23. - Lenhardt János, hegedű- és hárfa-készítő hangszerész († 1931)
- december 30. – Földes Dezső, kétszeres olimpiai bajnok vívó († 1950)
Halálozások[szerkesztés]
- február 6. – Csepreghy Ferenc író, költő, a Petőfi Társaság tagja (* 1842)
- április 8. – Haberern Jonatán teológiai tanár, filozófiai író, az MTA levelező tagja (* 1818)
- április 29. – Franz Eybl osztrák biedermeier festő (* 1806)
- május 20. – Alexy Károly szobrász (* 1816)
- május 29. – Bing János kereskedő, költő (* 1800)
- június 5. – Orlai Petrics Soma festő (*1822)
- augusztus 8. – Esterházy Johanna hárfás és mecénás (* 1798)
- október 28. – Hüll Ferenc, tótsági esperes (* 1800)
- november 27. – Gottfried Capesius magyar evangélikus gimnáziumi igazgató (* 1815)
