Emanuel Swedenborg

Emanuel Swedenborg
Született	1688. január 29. Jakob
Elhunyt	1772. március 29. (84 évesen) London
Állampolgársága	svéd
Szülei	Jesper Swedberg
Foglalkozása	fizikus filozófus teológus matematikus misztikus író
Iskolái	Uppsalai Egyetem
Halál oka	agyi érkatasztrófa
Sírhely	Uppsalai dóm
A Wikimédia Commons tartalmaz Emanuel Swedenborg témájú médiaállományokat.

Szobra a stockholmi Mária téren

Emanuel Swedenborg, eredetileg Emanuel Swedberg (Stockholm, 1688. január 29. – London, 1772. március 29.) svéd tudós, filozófus, teológus, látnok és keresztény misztikus. Önmagát az „Igaz Keresztény Vallás” című kiadványában úgy határozta meg, mint az „Úr Jézus Krisztus szolgája”.

Élete

Apja Jesper Swedberg skarzi püspök volt. Tanulmányait az uppsalai egyetemen végezte és négy éven át Angliában, Hollandiában, Francia- és Németországban utazott. Visszatérvén hazájába, XII. Károly svéd király bányatanácsossá nevezte ki és mint katonai mérnök is több szolgálatot tett királyának.

A család 1719-ben nemességet nyert és ekkor nyerte Swedberg helyett a Swedenborg nevét. Ha Swedenborgot néha grófnak vagy bárónak címezik, ez tévedés és onnan eredhet, mert a svéd nemesi parlamentnek tagja volt. Ezen időben erőműtani és közgazdasági problémák fejtegetésével foglalkozott, algebrai rövid értekezéseket írt.

1724-ben felajánlották neki az uppsalai egyetemen a matematikai tanszéket, amelyet azonban nem fogadott el. Majd elhagyván e nemű tanulmányait, 11 évig hallgatott és hivatala kötelességeinek teljesítésére és a bányászat és fémolvasztás rendszerének tudományos megírására és a teremtés kezdete elméletének megállapítására szentelte életét. Ezen tanulmányainak eredménye Opera philosophica et mineralia (1734) című műve. Ezen munkáját ugyanezen évben követte egy másik a Végtelenről és a teremtés végokáról, a lélek és test közötti összeköttetésről, melyben a lelket mint lényegében véve a nappal ugyanazon egy anyagot tünteti föl. Ugyanezen kérdéssel foglalkoznak Oeconomia regni animalis (2 kötetben, 1741) és Regnum animale (be nem fejezve, 3 kötet, 1744-45) művei is.

1744 húsvétján, április 6-án különös álmai és látomásai támadtak, ami megvilágosodásához vezetett. Azt állította, hogy az Úr megparancsolta, hogy alkosson meg egy mennyei doktrínát a kereszténység megújítása céljából. Kijelentette, hogy az Úr kinyitotta lelki szemeit, és szabadon látogathatta a mennyet és a pokolt, és beszélhetett az angyalokkal és démonokkal.

Swedenborg mögött már gazdag tudományos és feltalálói életpálya állt, amikor érdeklődése szellemi síkra terelődött. 1747-ben lemondott bányatanácsosi állásáról, hogy látnoki hivatásának élhessen. Ezen új minőségében Arcana coelestia című 1756-ban Londonban kiadott művében lépett először a világ elé. Szól ebben és pedig mindenütt a legmélyebb miszticizmussal, a Szentírásról, melyet minden betűjében és pontocskájában szentnek tart; Jézus Krisztusról, aki testi alakot öltött magára; a Szentlélek nem más, mint a megváltott emberiség kifolyása; az egyház a múlt században végére jutott és Swedenborg 1757-ben látta az utolsó ítéletet a lelkek világában. Ekkor egy új világ nyílott meg, melyet a Jelenések könyvében levő Új-Jeruzsálem jelez, melynek előhírnöke ő és tanai az ő irataiban találhatók meg.

Swedenborg különösségeihez tartozott annak hirdetése is, hogy ő több, már régen elhalt nevezetes emberrel, Dávid királlyal, Pál apostollal, XIV. Lajos francia királlyal összeköttetésben áll, és míg amazokat az elkárhozottak, ezt a boldog szentek között találta föl. Nemcsak a Földről, hanem a Holdról és a bolygókról való lelkekkel is összeköttetésben volt ő.

Érdekes az életről való tanítása is. Szerinte egyedül Isten él; halott az egész teremtés, halott az ember, s ezeknek látszólagos élete nem más, mint Istennek bennük való jelenléte. Swedenborg nem akart külön felekezetet alakítani. Mikor azt hirdette, hogy a keresztény egyház végére jutott, abban reménykedett, hogy a pogányok között új egyház fog alakulni, de később ezen reménye hirdetésével felhagyott, a swedenborgiánusok, vagy amint ők magokat nevezni szokták a «Jelenések könyvében jelzett új Jeruzsálem új egyháza», 1788-ban szervezkedtek önálló testületté.

Swedenborg teológiai iratait a mennyországból jött kijelentéseknek tartják. Számuk sohasem emelkedett nagyra. A 19. század végén Nagy-Britanniában 4000 léleknél kevéssel voltak többen a korábbihoz számadathoz képest és körülbelül ugyanannyian lehettek az észak-amerikai Egyesült-Államokban is. Szétszórva és csekély számmal volt találhatók még swedenborgiánusok Francia-, Német-, Svéd- és Oroszországban. 1810-ben létrejött Swedenborg írásainak nyomtatására és terjesztésére egy Swedenborg-társulat, melynek Londonban saját háza és mintegy 200 font sterling évi jövedelme volt.

Emlékezete

Az ő nevét viseli a 3947 Swedenborg kisbolygó.

Magyarul

• Menny és pokol Magyarország és a magyarság történetének sorsdöntő eseményei; Londoni Swedenborg Társulat, Bp., 1909
• Swedenborg Emanuel és tanítása az életről. Swedenborg Emanuel életrajzának rövid vázlata; New Church Missionary and Tract Society, Baia Mare, 1938
• Ismertető összeállítás Isten mának szóló újkinyilatkoztatásairól. Szemelvények Emanuel Swedenborg, Jakab Lorber, Gottfried Mayerhofer, Bertha Dudde, Johanna Hentzschel közléseiből; ford. G. Szieger Magda; s.n., Bp., 199
• Menny és pokol. Látottak és hallottak szerint; Kállai, Debrecen, 1993 (Swedenborg művei)
• Álomnapló, 1743-1745; ford., jegyz., utószó Benedek Szabolcs; Pont, Bp., 2005 (Enigma)

Források

• Bokor József (szerk.). Swedenborg, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Emanuel Swedenborg: Ein biographischer Überblick