Kis János (filozófus)
| Kis János | |
 | |
| Kis János 1989-ben | |
| A Szabad Demokraták Szövetségének 1. elnöke | |
| Hivatali idő 1990. február 23. – 1991. november 23. | |
| Előd | nem volt |
| Utód | Tölgyessy Péter |
| Született |
1943. szeptember 17. (75 éves) Budapest |
| Párt | Szabad Demokraták Szövetsége |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kis János témájú médiaállományokat. | |
Kis János (Budapest, 1943. szeptember 17. –) liberális filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke. A publicisztikai zsargon által Lukács-óvodának nevezett csoport tagja, vagyis Lukács György marxista filozófus tanítványainak (a budapesti iskolának) a tanítványa.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Édesapját csecsemőkorában, a háború alatt elvesztette, ugyanis zsidó származása miatt koncentrációs táborba került, ahonnan nem jött haza. A holokauszt áldozata lett két anyai nagybátyja is.[1]
Először a híres magyar-orosz tanítási nyelvű Gorkij Iskolában tanult, amelybe egyszerre jártak a kommunista vezetők privilegizált helyzetű gyermekei és olyan később fontos személyiséggé fejlődő, gyakran kifejezetten a rendszer ellenzékévé váló diákok, mint maga Kis János, Angelusz Róbert, Halász Péter, Garai László, Komoróczy Géza. Az iskolát, amely korábban a Szent István Gimnázium épületét foglalta el 1956 után bezárták, tanulói a Radnóti Miklós Gimnáziumba kerültek. Kis János is ott érettségizett 1962-ben. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett filozófusi diplomát.
Pályája elején, az 1960-as években marxista, lukácsista nézeteket vallott. Az 1980-as évektől viszont már a baloldal radikális individualista szárnyának képviselője, az emberijogi liberalizmus teoretikusa. Az állampárti diktatúra idején elméleti kontextusban vizsgálódik, a rendszerváltás után gyakorlati kérdésekkel is szembekerül munkáiban. Előadója volt az 1980 körül működött „repülő egyetemnek”, a Hétfői Szabadegyetemnek.
Tudományos alapon kritizálta a marxizmust, a válasz azonban nem tudományos volt: az úgynevezett filozófusperben kizárták az MSZMP-ből,[2] elbocsátották az MTA Filozófiai Intézetéből és szilenciumra ítélték. Szabadúszó fordító lett, a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként fontos szerepe volt a rendszerváltást megelőző olyan nagy jelentőségű kezdeményezésekben, mint az 1981-ben megjelent Beszélő folyóirat, amelynek szamizdat korszakában vezető szerkesztője volt, 1990-91-ben már legálisan szerkesztőbizottsági elnöke. 1985-ben részt vett a monori találkozón és referátumot tartott „Korlátainkról és lehetőségeinkről” címmel.
Az 1980-as évektől kezdve külföldön és Magyarországon is aktív oktatói és tudományos tevékenységet folytatott. 1988–89-ben a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégtanára. 1996-ban a New York-i Egyetem vendégtanára volt. 1992-től a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára.
A napi politikában a rendszerváltás kezdetétől 2002-ig szerepelt. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője. Majd 1991-ig a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője. 1990–1991-ben az SZDSZ első elnöke, majd 1999-ig a párt országos tanácsának tagja. 2002-ben kilépett a pártból.
Gyakran publikál a Beszélőben és az Élet és Irodalomban.
Főbb művei[szerkesztés]
- Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? (Bence Györggyel és Márkus Györggyel közösen) (1973)
- A szovjet típusú társadalom marxista szemmel (Bence Györggyel közösen, Marc Rakovski álnéven) (1977)
- Vannak-e emberi jogaink? (1986)
- Politics In Hungary. For a Democratic Alternative (1989)
- Az abortuszról. Érvek és ellenérvek (1992)
- Az állam semlegessége, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, (1997, East-European Non-Fiction), ISBN 9637978917
- Alkotmányos demokrácia (2000)
- Vannak-e emberi jogaink? (2003)
- A politika mint erkölcsi probléma (2004)
- Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007
- Politics as a moral problem (A politika mint erkölcsi probléma); angolra ford. Miklósi Zoltán; New York–Bp., CEU Press, 2008
- Mi a liberalizmus? Esszék, tanulmányok, 1985-2014; Kalligram, Pozsony 2014 (Kis János válogatott művei)
- Az állam semlegessége; 2. bőv. kiad.; Kalligram, Pozsony, 2015 (Kis János válogatott művei)
- A politika mint erkölcsi probléma; Kalligram, Bp., 2017 (Kis János válogatott művei)
Források[szerkesztés]
- Lehetséges. Kis Jánosnak tanítványaitól; szerk. Kovács Kriszta, Tóth Gábor Attila; Kalligram, Pozsony, 2013
- ↑ [1] Lásd a vele készült interjút: http://www.szombat.org/politika/%E2%80%9Ezsidonak-lenni-tenykerdes-1352771419
- ↑ Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988), 64. old, Budapest, 1995, ISBN 963-7977-81-3, [2]
Interjúk[szerkesztés]
- Ördögi Körök, Heti Válasz interjú, 6. évfolyam 45. szám, 2006. november 9.
- „Az erkölcsi ítéletalkotás része a politikának”, Kis Jánossal Révész Sándor és Mink András beszélgetett, Beszélő, 2004. június 6.
- Tanácstalanul, Hetek interjú, XII. évfolyam, 3. szám, 2008. január 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)
- „Zsidónak lenni ténykérdés” - Interjú Kis Jánossal, Szombat.org, 2005. május 5. (Hozzáférés: 2011. január 27.)
További információk[szerkesztés]
- Janos Kis, people.ceu.edu
| Elődje: (ügyvivői testület) |
|
Utódja: Tölgyessy Péter |
|
