Nürnberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nürnberg
Nürnberg panorama.jpg
Nürnberg címere
Nürnberg címere
Nürnberg zászlaja
Nürnberg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Közép-Frankföld
Alapítás éve1050
Polgármester Ulrich Maly (SPD)
Irányítószám 90001–90491
Körzethívószám 0911
Rendszám N
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 515 201 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2 682 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság309 m
Terület186,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nürnberg (Németország)
Nürnberg
Nürnberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 05′Koordináták: é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 05′
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Nürnberg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg témájú médiaállományokat.

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő (2006. május), ezzel München után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.

Földrajzi fekvése[szerkesztés]

Nürnberg Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el. A várostól 80 km-re északkeletre eredő Pegnitz a városhatárt átlépve kelet-nyugati irányban 14 km hosszan folyik át a városon, majd a város területét elhagyva Fürth belvárosától néhány km-re északra a Rednitz-folyóval együtt a Regnitz-folyóba ömlik.

Története[szerkesztés]

Nürnberg legrégebbi nyomtatott látképe Schedel Világkrónikájában, 1493
A nürnbergi vár udvara napjainkban
A Miasszonyunk templom Nürnberg főpiac terén

A kezdetek[szerkesztés]

A várost említő legkorábbi írásos emlék az 1050-ben III. Henrik német-római császár által kiállított úgynevezett Sigena-okirat, amelyben Nuorenberc (sziklás hegy) néven szerepel. A nürnbergi vár nem sokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A vár alatti település valószínűleg ekkoriban kaphatott vásártartási jogot. A II. Frigyes német-római császár által 1219-ben kiállított „nagy szabadságlevél“ biztosítja Nürnbergnek a szabad birodalmi város jogait. Egészen 1427-ig várgrófok kormányozták a várost, amikor is az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladta címét „Nürnberg város tanácsának“. Ettől az időponttól egészen a város Bajorországhoz történő csatolásáig a városi tanács határozta meg a város politikai életét.

Virágkor[szerkesztés]

Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát, amely tartalmazta azt a rendeletet, mely szerint itt volt köteles minden újonnan megválasztott császár első birodalmi gyűlését megtartani.[2] 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket egészen a XIX. század elejéig itt őriztek. Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.

A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vigasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.

A 19. és a korai 20. század[szerkesztés]

1796-1806 között drámai események zajlottak. A szomszédos Ansbach helyi porosz igazgatásának nyomására Nürnberg végül alávetette magát a porosz uralomnak, az erre vonatkozó szerződést azonban nem hajtották teljesen végre, mert a poroszokat elriasztotta Nürnberg tetemes adósságállománya. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a nürnbergi lakosság bizalmatlansága a város egyre korruptabbnak vélt, patrícius családokból álló vezetése ellen. A város így gyakorlatilag a gazdasági és politikai összeomlás szélére sodródott.

1806-ban Napóleon francia csapatai előbb megszállták, majd végül szeptember 15-én átadták Nürnberget a Bajor Királyságnak, amely hamarosan polgári önkormányzatot létesített és beolvasztotta a várost a királyság közigazgatási rendszerébe. A Bajor Királyság ezzel átvállalta Nürnberg horribilis adósságállományát is.

A 19. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődött. 1835-ben a híres „Adler“ gőzmozdony nyitotta meg az első német vasútvonalat Nürnberg és Fürth között.

Már az 1920-as évek során Nürnberg adott otthont a nemzetiszocialisták első pártgyűléseinek. Nürnbergben azonban az NSDAP mégsem tudta megnyerni a helyi választásokat. A várost ebben az időben elsősorban a liberális DDP kormányozta. Ezzel egyidőben Nürnberg iparvárosként a bajor szociáldemokrácia egyik központjává fejlődött.

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején[szerkesztés]

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé vált. Megkezdődött egy gigantikus, a római Colosseumra emlékeztető pártközpont építése. A „nürnbergi faji törvények“ néven ismert rasszista rendelkezéseket a német törvényhozás 1935. szeptember 15-én, az NSDAP Nürnbergben tartott 7. pártgyűlésének napján fogadta el. Ezzel a nemzetiszocialisták jogi alapokra helyezték antiszemita ideológiájukat. A náci párt központja lévén Nürnberg a második világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítették a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoztak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra vették a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntöttek.

A 20. század második fele[szerkesztés]

A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert. A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.

Földrajz[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Nürnberg éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,019,323,731,032,235,138,637,632,327,720,415,138,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,54,49,214,419,422,824,624,219,413,97,23,513,8
Átlaghőmérséklet (°C)0,00,84,79,014,016,919,118,414,09,34,21,09,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,1−2,90,43,38,012,113,312,79,05,21,2−1,84,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)−25,4−30,2−18,3−9,2−4,30,03,10,6−2,7−7,3−12,7−23,0−30,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)423747406166806450534751637
Havi napsütéses órák száma588711717521621823521916111457431701
Forrás: Deutscher Wetterdienst[3]


Tudomány[szerkesztés]

Európa egyik legfontosabb technológiai és tudományos központja.

Gazdaság[szerkesztés]

Nürnberg kézműipara és kereskedelme nagy múltra tekint vissza.

Ma a városban megtalálható legfontosabb iparágak: az információs és kommunikációs ipar, az energiaipar, az elektronikai ipar, valamint a közlekedési és logisztikai ipar. Nürnberg Hamburg után a második legjelentősebb német nyomdaipari központ, de a piackutatás területén is vezető szerepe van: minden harmadik német piackutató itt dolgozik. A város fekvése folytán komoly jelentőséggel bír az új EU-tagállamokkal történő kereskedelem lebonyolításában is. 2000 júliusában Nürnbergben nyitotta meg európai irodáját Kína Sencsen nevű városa.

Közlekedés[szerkesztés]

Németország első vasútvonala Nürnberg és Fürth között nyílt meg, mely ma is üzemel, de már mint a nürnbergi S-Bahn egyik vonala. Nürnberg Hauptbahnhof egyike Németország legforgalmasabb állomásainak. Innen indul a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal is, melyen egyedülálló módon két nagysebességű regionális járat is közlekedik: a München–Nürnberg-expressz és az Allersberg-Express. A városban három metróvonal is üzemel, közülük kettő automata üzemben közlekedik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Tornyos kapuk,
  • Lorenzer Platz (kedvelt találkahely),
  • Szent Lőrinc-templom, előtte az Erény kútja, szemben a Nassauer Haus;
  • Schöner Brunnen – Szép kút – (medencéjét finom vonalú reneszánsz rács veszi körül, a híres aranygyűrűvel; a néphit szerint, aki háromszor megforgatja, teljesül a kívánsága),
  • Albrecht Dürer háza
  • Főtér,
  • Kaiserburg,
  • Miasszonyunk temploma.
  • Reichsparteitagsgelände, a náci párt által rendezett Birodalmi Pártnapok negyede
  • Verkehrsmuseum Nürnberg

Média[szerkesztés]

Újságok[szerkesztés]

A legnagyobbik nürnbergi napilap a Nürnberger Nachrichten (NN), a Nürnberger Zeitung (NZ), Abendzeitung (Ausgabe Nürnberg) és a Bild-Zeitung Nürnberg.

Televízió[szerkesztés]

A Bayerische Rundfunk itt székel. Magántelevízió: Franken TV.

Rádió[szerkesztés]

  • Gong 97,1
  • Hit-Radio N1
  • Charivari 98,6
  • Pirate Radio
  • Radio F
  • Star FM 99.0

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

Anton Fugger

Itt éltek/élnek[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1397 5 626 —    
1750 30 000 +433,2%
1810 28 544 −4,9%
1825 33 018 +15,7%
1830 39 870 +20,8%
1840 46 824 +17,4%
1855 56 398 +20,4%
1864 70 492 +25,0%
1875 91 018 +29,1%
1900 261 081 +186,8%
1910 333 142 +27,6%
1920 364 093 +9,3%
1930 416 700 +14,4%
1940 429 400 +3,0%
1950 362 459 −15,6%
1960 458 401 +26,5%
1970 478 181 +4,3%
1980 484 405 +1,3%
1990 493 692 +1,9%
2000 488 400 −1,1%
2005 499 237 +2,2%
2010 505 664 +1,3%
2013 498 876 −1,3%
Nürnberg külföldi állampolgárai[5]
Nemzetiség Népesség (2017)
1. Török Török 17 885
2. Román Román 11 802
3. Görög Görög 11 581
4. Olasz Olasz 7 029
5. Lengyel Lengyel 5 943
6. Horvát Horvát 4 985
7. Bolgár Bolgár 4 713
8. Irak Iraki 4 497
9. Ukrán Ukrán 4 275
10. Szír Szír 3 979

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Nürnberg már a középkorban kiemelkedett nemzetközi kapcsolataival. Kézművesek és művészek rendezkedtek be a világ számos részéről a városban. A nürnbergi kereskedők egész Európában gondoskodtak a termékek eladásáról. A második világháború után a különböző nemzetek városai kapcsolatot kötöttek, hogy a nemzetközi egyetértés és az európai egyesülés teljes legyen. Nürnberg igyekezett, és mai is törekszik, hogy neve ne a rémisztő náci terrorhoz fűződjön, így a város kezdeményezte a más városokkal való, emberi jogokért és békért folyó projekteket. A nemzetközi kapcsolatok és hálózatok minden társadalmi irányból ápoltak, számtalan ember áldozik érte élete munkájával, köztük a polgárok, akik különböző egyesületekben (partnerkapcsolatok) tevékenykednek, a tanárok, akik diákcseréket szerveznek, a művészek, akik testvérvárosokban munkálkodnak és műveiket kiállítják, a tudósok, akik külföldi egyetemekkel és főiskolákkal kooperálnak és különböző ágazatok szakértői, akik külföldi kollégákkal tapasztalatokat cserélnek.

Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala[szerkesztés]

1991-ben jött létre Nürnberg városánál egy egyedülálló hivatal, amely közvetlenül a főpolgármester hatósága alatt áll. A Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala, abból a célból jött létre, hogy a helyi külföldi kapcsolatok eredményesebben és intenzívebben épülhessenek ki, működjenek. A Hivatal (NKH) azóta vezérli a nemzetközi kapcsolatokat, felügyeli a gazdasági-, kulturális- és közigazgatási együttműködést, és főleg Nürnberg partnerváros kapcsolatainak tervezéséért felelős. Hozzátevőleg illetékes a nagyvárosok EUROCITIES tagságáért, valamint ebből kifolyólag nagyprojekteket szervez, mint a Hermann-Kersten-Ösztöndíj, a Partnervárosok Rendezvénye, Partnervárosok Vására és az egykori zsidó polgárok látogatása.

Testvérváros[szerkesztés]

Baráti város[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.statistikdaten.bayern.de/genesis/online/data?operation=abruftabelleAbrufen&selectionname=12411-001
  2. Poltorak (1967), 10;
  3. Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte. Dwd.de. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
  4. a b c Poltorak (1967), 9;
  5. Statistischer Jahresbericht von EP und StA 2017. Stadt Nürnberg (nuernberg.de), 2017. december 31. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
  6. Villes jumelées avec la Ville de Nice (French nyelven). Ville de Nice. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  7. Kraków - Miasta Bliźniacze (Polish nyelven). Miejska Platforma Internetowa Magiczny Kraków. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
  8. Skopje - Twin towns & Sister cities. Official portal of City of Skopje. © Grad Skopje - 2006 - 2013, www.skopje.gov.mk. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
  9. Skopje – Die Partnerschaft (German nyelven). Town of Nürnberg. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
  10. Partnerská města HMP (Czech nyelven). Portál „Zahraniční vztahy“ [Portal "Foreign Affairs"], 2013. július 18. [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  11. Befreundete Kommunen (de nyelven). Official Web site of the city of Nuremberg. Nuremberg Office for International Relations. (Hozzáférés: 2009. április 18.)

További információk[szerkesztés]