1702
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1702 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1702 |
Ab urbe condita | 2455 |
Bahái naptár | -142 – -141 |
Berber naptár | 2652 |
Bizánci naptár | 7210 – 7211 |
Buddhista naptár | 2246 |
Burmai naptár | 1064 |
Dzsucse-naptár | -209 |
Etióp naptár | 1694 – 1695 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1757 – 1758 |
Shaka Samvat | 1624 – 1625 |
Kali-juga | 4803 – 4804 |
Holocén naptár | 11702 |
Iráni naptár | 1080 – 1081 |
Japán naptár | 2362 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4398–4399 |
Kopt naptár | 1418 – 1419 |
Koreai naptár | 4035 |
Muszlim naptár | 1113 – 1114 |
Örmény naptár |
1151 ԹՎ ՌՃԾԱ |
Thai szoláris naptár | 2245 |
Zsidó naptár | 5462 – 5463 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek
Évek: 1697 – 1698 – 1699 – 1700 – 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 16. – II. Ágost szász választó és I. Lipót német-római császár közötti megállapodás eredményeként a Habsburgok további katonai támogatást szereznek a franciaellenes Nagy Koalíciónak.[1]
- február 7. – A magyarországi várak felrobbantását rendeli el a bécsi Udvari Kamara.[2]
- március 8. – III. Vilmos angol király halálával Stuart Annára száll a trón.
- március 22. – A Jászkunságot – mint újszerzeményi területet – 500 000 forintért zálogba adja I. Lipót a Német Lovagrendnek.[2]
- április 23. – Stuart Annát Anglia, Skócia és Írország királyánőjévé koronázzák Londonban.
- május 16. – Esterházy Pál tiltakozik a jászkun kerület elzálogosítása ellen.[2]
- szeptember 28. – A Német-római Birodalom hadat üzen Franciaországnak.[2]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán –
- Nagy Péter cár bevezeti az általános sorozást és a katonai tisztképző iskolák rendszerét, továbbá megteremti a Balti-flottát és tüzérséget szervez. (Minden 25 jobbágyporta után egy katonát kellett kiállítani. A katonai szolgálati idő korlátlan volt.)[2]
- Az oroszok elfoglalják Nöteborg svéd erődöt.
Az év témái[szerkesztés]
1702 az irodalomban[szerkesztés]
1702 a tudományban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 14. – Nakamikado, a 114. japán császár († 1737)
- február 10. – Carlo Marchionni, itáliai építész († 1786)
- március 27. – Johann Ernst Eberlin, német zeneszerző, orgonista († 1762)
- május 2. – Friedrich Christoph Oetinger, német teozófus († 1782)
- június 26. – Philip Doddridge, angol nonkonformista vallási vezető, zsoltáríró († 1782)
- július 31. – Jean Denis Attiret, francia festő, jezsuita misszionárius († 1768)
- augusztus 15. – Francesco Zuccarelli, itáliai rokokó festő († 1788)
Halálozások[szerkesztés]
- március 8.[3] – III. Vilmos angol király, születésétől fogva orániai herceg volt. 1672-től III. Orániai Vilmos néven a Holland Köztársaság legtöbb tartományának helytartójaként uralkodott. 1689-től III. Vilmos néven Anglia és Írország, II. Vilmos néven pedig Skócia királya (* 1650)
- március 20. – Misztótfalusi Kis Miklós, nyomdász (* 1650)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vatai Gábor: A Nagy Koalíció és a Habsburg érdekérvényesítés. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/1. sz., 58. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d e Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 263 és 268. p.
- ↑ Vilmos korában Európában kétféle naptárt használtak: a Brit-szigeteken és Kelet-Európa egyes részein a julián naptárt, a kontinens többi részén pedig – beleértve Vilmos születési helyét, Holland tartományban és Hollandia néhány más részén – a Gergely-naptárt. A Gergely-naptár 10 nappal járt a julián naptár előtt, így Vilmos születési ideje 1650. november 14. a gregorián, illetve november 4. a julián változat szerint. Halálának napja a julián naptár szerint 1702. március 8., a Gergely-naptár szerint viszont március 19.