A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára (Národní knihovna České republiky)
Barokk olvasószoba a Clementinumban
Barokk olvasószoba a Clementinumban
Korábbi neve(i) Národní knihovna České republiky
Alapítva 1777
Típus nemzeti könyvtár
Székhely Národní knihovna ČR
Klementinum 190
110 00 Praha 1
Igazgató Petr Kroupa
Elhelyezkedése
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára (Prága)
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 12″, k. h. 14° 24′ 57″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 12″, k. h. 14° 24′ 57″
Az A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára témájú médiaállományokat.

A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára (csehül: Národní knihovna České republiky, rövidítve: NK ČR) Csehország központi és vezető könyvtára, melynek székhelye Prága óvárosában, egy egykori jezsuita kollégium épületében, a Clementinumban van. A Cseh Kulturális Minisztériumnak alárendelt intézmény az ország legnagyobb könyvtára, több mint 7 millió egységből álló állománnyal rendelkezik, mely évente mintegy 70 000 újonnan érkezett kiadvánnyal nő.[1][2]

Története[szerkesztés]

A Károly Egyetem egyes könyvtárai mellett a 13. században létrejött a prágai óváros domonkos kolostorában Studium generale nevet viselő iskola, amely a 14. században könyvtárastul összeolvadt az egyetemmel. 1556-ban a jezsuita szerzetesek megépítették a Clementinum nevű kollégiumot. 1622-ben a Károly Egyetem is a jezsuiták gondnoksága alá került, így annak könyvtárai is a Clementinumba kerültek.

A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1773-ban állami intézmény lett, könyvtárát pedig Mária Terézia 1777-ben „nyilvános cs. és k. egyetemi könyvtárrá” nyilvánította, ami 1887-től a megnevezésében is megnyilvánult (c.k. Veřejná a univerzitní knihovna). 1882-ben az egyetemet felosztották egy cseh és egy német egyetemre, de a könyvtár közös maradt a két intézmény számára.

1918 után a könyvtár az újonnan megalakuló csehszlovák állam irányítása alá került. 1924-ben megalapították a Szláv Könyvtárat (Slovanská knihovna), amelyet 1929-ben ugyancsak a Clementinumban helyeztek el, és ez a mai napig is a nemzeti könyvtár önálló részeként működik.

1935-ben a könyvtárat Nemzeti- és Egyetemi Könyvtárra (Národní a univerzitní knihovna) nevezték át, és egyúttal a köteles példányról szóló törvényt is hatályon kívül helyezték. 1939-ben, Csehország német megszállása után bezárták a cseh főiskolákat. A könyvtár Országos- és Egyetemi Könyvtár néven (Zemská a univerzitní knihovna) működött tovább 1941-ig.

A második világháború utáni Csehszlovákiában több prágai könyvtárat is összevontak, így 1958-ban létrejött Csehszlovákia Állami Könyvtára (Státní knihovna ČSR). Ennek neve 1990-ben a ma is használatos Nemzeti Könyvtárra (Národní knihovna) módosult. A rendszerváltás után egy új központi raktár létesült Hostivařban, azonban így is helyszűkével küzd az intézmény. Ezt megoldandó Letnában egy új épületet terveztek, ez azonban nem épült fel.

A könyvtár állománya internetes katalóguson keresztül is kereshető.[3][4]

Digitalizáció[szerkesztés]

A cseh nemzeti könyvtár állományának digitalizációja 1992-1993-ban kezdődött az AiP Beroun vállalattal együttműködve. A könyvtár élenjáró volt a olyan nemzetközi digitalizációs szabványok megalkotásában, amelyek régi nyomtatványok és kéziratok feldolgozására vonatkoznak. 2005-ben az UNESCO Csikcsi-díjjal jutalmazta a könyvtár tevékenységét a Világ emlékezete programban végzett digitalizációs tevékenységéért. Jelenleg a Manuscriptorium és a Kramerius honlapokon is elérhetőek a cseh nemzeti könyvtár régi kéziratai.[5][6] A digitális térben mintegy 2000 periodika, több mint 120 000 1800 után kiadott könyv és több mint 26 000 kézirat és régi nyomtatvány érhető el a könyvtár online felületéről. Emellett egy, a Google-lel közös programban a Szláv Könyvtár több 19. századi nyomtatványa (2015 augusztusáig mintegy 60 000 kötet) is digitalizálva lett. Ezek elérhetőek a Google Könyvek digitális könyvtárban, a régi nyomtatványok pedig a Krameri felületén olvashatóak.

Új helyszínek[szerkesztés]

2006. május 16-án egy nemzetközi építészeti pályázatot írtak ki a könyvtár új, Letná-ban építendő épületére. 2007. március 3-án kihirdették a győztes tervet, amelyet Jan Kaplický és a Future Systems Architecture alkotott. Az épületnek 2012-re kellett volna elkészülnie, azonban a kiírás szabályosságát, a telek kérdését, illetve az anyagi forrásokat firtató viták miatt késlekedett a projekt. 2008 júliusában Vaclav Jehlicka kulturális miniszter bejelentette, hogy a könyvtár nem épül fel.[7]

Az új épületben 10 millió könyvnek lett volna hely, főleg az 1801 utáni állomány került volna költöztetésre. Jelenleg a Clementinumot és a Hostivař-i részleget érintő bővítések és fejlesztések zajlanak, amelyek 2018 után fejeződnek be.

A könyvtár igazgatói[szerkesztés]

  • 1777–1778: František Josef Kinský (1739–1805)
  • 1778–1789: František Xaver Věžník (1732–1789)
  • 1789–1807: Karel Rafael Ungar (1744–1807) - 1780–1789 között állománykezelőként
  • 1807. július–1807. október: Josef Bernard Müller († 1815), megbízott vezető
  • 1807–1809: František Faustin Procházka (1749–1809)
  • 1809–1810: Josef Bernard Müller († 1815), megbízott vezető
  • 1810–1825: František Posselt (1753–1825)
  • 1825–1828: Karel Fischer (1755/1757–1844), megbízott vezető
  • 1828–1847: Antonín Spirk (1787–1847)
  • 1848–1860: Pavel Josef Šafařík (1795–1861) - 1847–1848 között megbízott vezető
  • 1860–1869: Ignác Jan Hanuš (1812–1869)
  • 1869–1870: Johann Friedrich Dambeck (?), megbízott vezető
  • 1870–1895: Antonín Zeidler (?)
  • 1896–1897: Václav Schulz (?)
  • 1897–1919: Richard Kukula (1857–1927)
  • 1920–1930: Jaromír Borecký (1869–1951) - 1919. január–1920. január között ideiglenes vezetőként
  • 1930–1938: Jan Emler (1877–1951)
  • 1939–1945: Jindřich Hrozný (1885–1952)
  • 1945–1948: Josef Bečka (1894–1955) - 1945–1947 között ideiglenes igazgatóként
  • 1948–1949: Vilém Závada (1905–1982), igazgatói rangú ideiglenes ügyvezető
  • 1949: Miroslav Kaftan (1904–?), megbízott vezető
  • 1949–1954: Václav Čejchan (1904–1973), 1949 őszéig felelt a könyvtár működtetéséért
  • 1954–1958: Jan Petrmichl (1921–1964)
  • 1958–1959: Vilém Závada (1905–1982)
  • 1959. február–1959. május: Josef Bleha (1920–2012), megbízott vezető
  • 1959–1961: Josef Hušek (1912–1981)
  • 1961. november–1962. március: Josef Bleha (1920–2012), megbízott vezető
  • 1962–1970: Josef Vinárek (1920–2008)
  • 1970–1988: Karel Kozelek (1920–1994)
  • 1988–1989: Jaroslav Beránek (*1931)
  • 1989. december–1990. március: Adolf Knoll (*1954), megbízott vezető
  • 1990–2004: Vojtěch Balík (*1947)
  • 2004–2008: Vlastimil Ježek (*1962)
  • 2008–2010: Pavel Hazuka (*1950)
  • 2011–2015: Tomáš Böhm (*1961)
  • 2015. március–2015. április: Miroslav Rovenský (*1964), megbízott vezető
  • 2015–2017: Petr Kroupa (*1953), megbízott vezető
  • 2017– : Martin Kocanda (*1974)

Galéria[szerkesztés]

  • Olvasóterem

  • A Szláv Könyvtár

  • Clementinum

  • A prágia diák szobra a Clementinum udvarán

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 2015-ös beszámoló (PDF). Národní knihovna České republiky, 2015. (Hozzáférés: 2018. május 9.) (csehül)
  2. ↑ Hivatalos adatok. Národní knihovna České republiky, 2012. (Hozzáférés: 2018. május 9.) (csehül)
  3. ↑ nkp.cz/ A könyvtár történetéből. Národní knihovna České republiky. (Hozzáférés: 2018. május 9.) (csehül)
  4. ↑ A könyvtár katalógusa. Národní knihovna České republiky. (Hozzáférés: 2018. május 11.) (csehül)
  5. ↑ Manuscriptorium. (Hozzáférés: 2018. május 15.)
  6. ↑ Kramerius. (Hozzáférés: 2018. május 15.)
  7. ↑ Nem épül meg a Nemzeti Könyvtár új épülete. Česká Televize, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2018. május 15.) (csehül)

Források[szerkesztés]

  • 2015-ös beszámoló PDF (csehül)
  • Tobolka, Zdeněk: Národní a universitní knihovna v Praze, její vznik a vývoj I. Počátky knihovny až do roku 1777. Praha: Státní pedagogické nakladatelství, 1959. (csehül)
  • Bibliografický katalog Československé republiky: literární tvorba z roku 1944 vyjma noviny a časopisy. Praha: Národní a universitní knihovna, 1945. (csehül)
  • Hanslick, Joseph Adolf: Geschichte und Beschreibung der Prager Universitätsbibliothek. Rohliček, Prag, 1851 (Scientia-Verlag, Aalen, 1988, ISBN 3-511-00929-4. (németül)
  • Národní Knihovna České Republiky: Die Nationalbibliothek der Tschechischen Republik, Klementinum. Nationalbibliothek der Tschechischen Republik, Prag 1996. (németül)
  • Fabian, Bernhard (szerk.): Handbuch deutscher historischer Buchbestände in Europa. Eine Übersicht über Sammlungen in ausgewählten Bibliotheken. Band 1, 1: Vlasta Faltysová, Pavel Pohlei: Tschechische Republik. Prag. Teil 1. Olms-Weidmann, Hildesheim u. a. 1999, ISBN 3-487-10353-2. (németül)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Cseh_Köztársaság_Nemzeti_Könyvtára&oldid=20917006”