Pannon-tenger
| Pannon-tenger | |
 | |
| A Pannon-tenger a miocén idején – jelenlegi határok és helységnevek tájékoztatásul 10–0,6 Ma miocén–pleisztocén | |
| Hely | Kárpát-medence |
| Elsődleges források | Alpok–Kárpátok |
| Elsődleges lefolyások | Paratethys, Adria, Fekete-tenger |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| A Pannon-tenger délkeleti része a miocén közepén – tájékoztatásul jelenlegi helységnevekkel | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pannon-tenger témájú médiaállományokat. | |
A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban. Fennállása során 3-4 km vastagságú üledékrétegek halmozódtak fel a fenekén.
Története[szerkesztés]
A Pannon-tenger a Tethys-óceán medencéjének feldarabolódásának folyamatában jött létre. A miocén elején az északi kapcsolatokat az Alpok és Kárpátok kezdődő kiemelkedése szüntette meg, akkor egy Eoparatethys állapoton keresztül alakult ki a Paratethys. Ez már beltenger jellegű, zártabb öblei helyenként csökkentsósvízűek. A déli kapcsolat megszűnésével, a Dinaridák teljes kiemelkedésével, nagyjából a miocén utolsó szakasza, a szarmata emelet és a pliocén eleje, a pannóniai emelet körül jött létre egy már lefolyástalan medenceként a Pannon-tenger.
A Pannon-tenger mintegy 9 millió éven át létezett. Legnagyobb kiterjedése idején a Bécsi-medencétől a mai Szerbia déli részéig terjedt. Eleinte összeköttetésben állt a mai Bajorország helyén hullámzó tengerrel (boreális kapcsolat), valamint az Égei-tenger (délkeleti kapcsolat) és az Adriai-tenger (nyugati kapcsolat) elődjével is. A Bakony, a Mecsek, a Fruška Gora és más hegységek szigetként emelkedtek ki belőle.
A világtengerekről történt teljes lefűződése után fokozatosan édesvizűvé vált és óriási tó, majd kisebb tavakból álló tóvidék formáját öltötte. Utolsó maradványai a térszín emelkedése és a folyók feltöltése miatt a pleisztocén derekán, mintegy 600 000 éve tűntek el a Kárpát-medencéből. A feltöltődés addig folytatódott, amíg a mai Vaskapu-szoroson keresztül lefolyást nem talált, átadva a helyet a Magyarország vízrajzát később meghatározó ősfolyóknak.
Forrás[szerkesztés]
- Predrag Medović, Praistorija na tlu Vojvodine, Novi Sad, 2001.
