Horvátország

Horvát Köztársaság
Republika Hrvatska
Horvátország zászlaja Horvátország címere
Nemzeti himnusz: Lijepa naša domovino
Fővárosa	Zágráb
é. sz. 45° 57′, k. h. 16° 00′45.95, 16
Államforma	köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök	Kolinda Grabar-Kitarović
Miniszterelnök	Andrej Plenković
Hivatalos nyelv	horvát
Beszélt nyelvek	olasz, magyar, német, szerb
Függetlenség	1991. június 25.
EU-csatlakozás	2013. július 1.
Tagság	ENSZ, EBESZ, ET, NATO, EU
Népesség
Népszámlálás szerint	4 284 889 fő (2011)
Rangsorban	131
Becsült	4 154 200 fő (2017)
Rangsorban	131
Népsűrűség	79 fő/km²
GDP	Megoszlása: mezőgazdaság: 7,2% ipar: 32% szolgáltatások: 60,7% növekedés: 5,6% (2007)
Összes	60 834 millió dollár (65) PPP: 52 945 millió amerikai dollár
Egy főre jutó	12 415 amerikai dollár (49) PPP: 15 500 dollár
HDI	0,871 (45) – magas
Földrajzi adatok
Terület	56 594 km²
Rangsorban	123
Víz	0,01%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Horvát kuna (HRK)
Nemzetközi gépkocsijel	HR
Hívószám	+385
Segélyhívó telefonszám	112 192 93 94
Internet TLD	.hr
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Köztársaság témájú médiaállományokat.
Ausztria Olaszo. Szlovénia Magyarország Sz. Olaszo. Bosznia-Hercegovina Mont. Horv. ZÁGRÁB Eszék Vukovár Sziszek Fiume Omišalj Póla Zára Šibenik Split Dugi Rat Ploče Dubrovnik Adriai-tenger Duna Dinara

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Az ország területe nem folytonos, Brezovica Žumberačka közelében két horvát enklávé található szlovén területen.

A második világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.

Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európa Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA. 2013. július 1. óta az Európai Unió tagja.

Földrajz

Műholdfelvétel

Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.

Geopolitikai szempontból két fő részre osztható:

• Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska)
• Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska)

Éghajlat

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken.

Domborzat

A szeszélyes határoktól közrefogott ország alakja a térképen ferde „n” betűhöz hasonlít. A táj az ország kis területe ellenére változatos.

Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:

• A Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska) Szávától északra eső részét Szlavóniának, illetve Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica). A fiatal beltengeri-tavi üledékekből álló szelíd halomvidékből az Alpok végső nyúlványai és a kristályos alapzat rögei (Medvednica, Papuk stb.) középmagas szigethegységek formájában bukkannak felszínre.
• Az északnyugat–délkelet irányú Dinári-hegység (Dinaridi) északon kettéosztja az országot, délebbre hosszú szakaszon vonulatai mentén fut Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa. A bosnyák határ mentén emelkedik az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m), amely az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A mészkőhegységben változatos felszíni és felszín alatt karsztformák figyelhetők meg. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
• Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.

Vízrajz

A Kornati Nemzeti Park

Az ország tengeri felségvizeinek felszíne 31 067 km². Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.

Élővilág, természetvédelem

Plitvicei-tavak vízesése

Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékén keménylombú erdők, magasabban mediterrán fenyvesek alkották. A magyaltölgy, aleppóifenyő, virágos kőris, illetve feketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyeken tölgyfajok alkotta szubmediterrán lombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki.

Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barnamedve stb. Madárvilágában jellegzetesek a magashegyi és parti madarak. A farkos kétéltűek közül jellegzetes a barlangi gőte és a fekete szalamandra. A kígyók közül előfordul a balkáni haragossikló, a négycsíkos sikló, a leopárdsikló, a homoki vipera.

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

Természeti világörökség

• Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1949 óta nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.

Történelem

I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát. Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén, hogy 1091 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal.

Lásd még: Horvát bánok listája

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete

Alkotmány, államforma

Az 1990-es alkotmány elfogadása óta Horvátországban parlamentáris demokrácia van.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A legfelsőbb bíróság épülete

Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.

A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.

A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.

Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.

Politikai pártok

• Horvát Szociál Liberális Párt(HSLS – Hrvatska socijalno liberalna stranka)
• Szociáldemokrata Párt (Horvátország) (SDP – Socijaldemokratska partija)
• Horvát Jogok Pártja dr. Ante Starčević (HSP – Hrvatska stranka prava)
• Horvát Néppárt (HNS – Hrvatska narodna stranka)
• Autohton Horvát Jogok Pártja (A-HSP – Autohtona hrvatska stranka prava)
• Horvát Parasztpárt (HSS – Hrvatska seljačka stranka)
• Horvát Demokratikus Közösség (HDZ – Hrvatska demokratska zajednica)
• Isztriai Demokrata Gyűlés (IDS – Istarski demokratski sabor)
• Dalmáciai Akciópárt (DA – Dalmatinska akcija)
• Demokrata Központ (DC – Demokratski centar)
• Horvát Tiszta Jogok Pártja (HČSP – Hrvatska čista stranka prava)

Külkapcsolatok

2016 januárjáig az alábbi országok nem ismerték el az ország függetlenségét: Bahama-szigetek, Burundi, Bhután, Dzsibuti, Dél-Szudán, Kiribati, Libéria, Marshall-szigetek, Niger, Ruanda, Szomália, Közép-Afrikai Köztársaság, Szváziföld, Saint Kitts és Nevis, Tonga és Tuvalu.

Védelmi rendszer

• Horvát Köztársaság Honvédelmi Minisztérium (Ministarstvo obrane Republike Hrvatske – MORH)
• Horvát Hadsereg (Hrvatska Vojska – HV)
  • Horvát Légierő (Hrvatsko Ratno Zrakoplovstvo – HRZ)
  • Horvát Haditengerészet (Hrvatska Ratna Mornarica – HRM)
  • Horvát Szárazföldi Hadsereg (Hrvatska Kopnena Vojska – HKoV)

Népesség

Horvátországi népsűrűségi térképe (2011)

Általános adatok

A horvátországi szerbek etnikai térképe (2011)

• Becsült lakosság 2017-ben: 4,2 millió fő
• Népsűrűség: 75 fő/km² (2017).

Legsűrűbben lakott területei: Muraköz (166 fő/km²), Zágráb környéke, az Adria partján Dubrovnik, Split, Zára és Fiume vidéke.

• Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78,5 év (2006).
• Városi lakosság aránya (2017): 60%

Népességének változása

Népességének változása 1960 és 2017 között :

Horvátország népességének változása
Év	Népesség (millióban)	Népsűrűség (fő/km²)
1960	4,2 M	75
1970	4,4 M	79
1980	4,6 M	82
1990	4,8 M	85
2000	4,4 M	79
2010	4,3 M	77
2017	4,2 M	75

Legnépesebb települések

Vallásosság a 2011-es felméréskor

Etnikai, nyelvi megoszlás

Etnikai csoportok 2001-ben: horvátok 89,7%, szerbek 4,5%. További népcsoportok: bosnyákok, magyarok (a 2001. évi népszámlálás során 16 595 fő volt), szlovének, csehek, olaszok, albánok és cigányok.

A 2011-es népszámlálás szerint az országban 3 874 321 horvát, 186 633 szerb, 31 479 bosnyák, 17 807 olasz, 17 513 albán, 16 975 roma, 14 048 magyar, 10 517 szlovén, 9641 cseh él.

Lásd még: Horvátországi magyarok

Vallási megoszlás

A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a szerb ortodox egyház követői. Ezen kívül még kisebb számban protestánsok és muszlimok is élnek az országban. A református egyház két részre oszlik: a horvát és magyarajkú hívek külön szervezetbe tömörülnek.

Római katolikus 86-88%, ortodox kb. 4,4%, muzulmán 1,3-1,5%, egyéb, illetve nem válaszolt ~ 8%.

Gazdaság

A Horvát Nemzeti Bank épülete

Hajógyártás

Mandarinültetvény a Neretva torkolatánál

Horvátország az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980-as évek végén becslések szerint Jugoszlávia nemzeti össztermékének 25%-a innen származott. Gazdasága ipari agrárország.

1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A balkáni háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése.

Az államadósság 3662 millió USD volt 1995-ben – az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5%-ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.

2015 elején egy újabb válság elé tekint az ország. A márciusi hitelfelvétel után az államháztartás hiánya a GDP 90%-a fölé ugrik. A 4 millió lakos közül csak 1,3 milliónak van munkája. 2016 végére a munkanélküliség 10,9%-ra csökkent.

Általános adatok

• A (GDP) bruttó hazai termék (2004) 34,31 milliárd USD, ebből szolgáltatás 61,6%, ipar 30,1%, mezőgazdaság 8,2%. Az egy főre eső GDP 7720 USD (2004) – 4,49% növekedést mutatott 2000–2004 között.

2012-ben a GDP 18 100 USD/fő (PPP)

• A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: 5% mezőgazdaság, 33% ipar, 62% szolgáltatás. (2012)

Gazdasági ágazatok

• Jelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés (szállítmányozás).

Mezőgazdaság

• A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva-köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék.
• Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak.
• Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.

Ipar

• Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak.
• Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Fiume egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is. (A többi Sziszek és Zágráb.) A legnagyobb horvát kőolajipari cég az INA.
• Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei.
• A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.

Idegenforgalom

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét. Azóta ez a legfontosabb nemzetgazdasági ágazat: 2015-ben a GDP 24,7%-át, a (közvetlen és közvetett) foglalkoztatás 23%-át adta a turizmus. Az idegenforgalom erősen szezonális: a külföldiek 75%-a a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos főszezonban érkezik az országba.

Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner – öböl, Dalmácia (Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög.

Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.

Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékű az idegenforgalom.

Külkereskedelem

• Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, 2012-ben 12,5 milliárd USD, az importé 20,7 milliárd USD. A kivitel kb. 70%-át a gépgyártás és a vegyipar valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki. Vezető külkereskedelmi partnerei: Olaszország, Németország, Bosznia és Hercegovina, Ausztria, Oroszország és Szlovénia. Az importban Kína is kiemelkedő.

Közlekedés

Autópálya Zágráb és Split között, háttérben a Sveti Rok alagúttal

Horvátország létező és tervezett autópályái

Közút

Kedvező közlekedésföldrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. 2011-ben a közúthálózat hossza 29 410 km.

Vízi közlekedés

Fiume (Rijeka) kikötőjében főleg a külföldi befektetések révén jelentős infrastrukturális beruházások voltak.

Fő kikötők: Omišalj, Ploče, Fiume, Šibenik. Egyéb, jelentős kikötők: Dubrovnik, Dugi Rat, Póla, Split, Zára.

Légi közlekedés

Legfontosabb reptere a Zágráb-Franjo Tuđman repülőtér. Egyéb, nemzetközi forgalmú repterek: Split, Dubrovnik, Zadar, Pula, Rijeka (Krk szigetén), Osijek, Bol és Mali Lošinj.

Média

Rádió-televízió

A Hrvatska Radiotelevizija logója

A horvát állami televízió a Hrvatska Radiotelevizija (HRT). A televíziót műholdról is foghatjuk. Egyéb rádiók: Otvoreni radio, Narodni radio és Radio Marija.

Az RTL televízió helyi képviselete: RTL Televizija. A másik népszerű magántelevízió a Nova TV. Ezenfelül még több helyi televízió is van: Z1, OTV, NeT.

Filmstúdiója a Jadran Film, amely a második világháború óta készíti a filmeket.

Újságok

Napilapok: 24 sata, Jutarnji list, Novi list, Slobodna Dalmacija, Večernji list, Vjesnik. Hetilapok: Feral Tribune, Fokus, Glas Koncila, Globus, Hrvatski list, Hrvatsko slovo, Imperijal, Nacional.

Kultúra

Nemzeti színház (Zágráb)

Tambura

Oktatási rendszer

Horvátországban a gyermekek 8 éves kortól iskolakötelesek. Az országban 61 felsőfokú intézmény van, a legismertebbek:

Egyetem neve	alapítási év	hallgatók száma (fő)
Zágrábi Egyetem	1669	52 600
Rijekai Egyetem	1973	16 450
Spliti Egyetem	1974	24 000
Josip Juraj Strossmayer Egyetem	1975	7500
Zadari Egyetem	2003	5000
Dubrovniki Egyetem	2003	2600

Kulturális intézmények

• Horvát Nemzeti Színház (Hrvatsko narodno kazalište): Épült 1895. Befogadás: 700 fő.

Lásd még: Horvátország múzeumainak listája

Művészetek

August Šenoa író

Képek a kultúráról

• Építészet
• Képzőművészetek: Ivan Meštrović
• Irodalom: a horvát irodalom klasszikusai: Ivo Andrić, Dobriša Cesarić, Ivan Gundulić, Ante Kovačić, Ivan Goran Kovačić, Miroslav Krleža, Marko Marulić, Antun Gustav Matoš, Ivan Mažuranić, Vesna Parun, August Šenoa, Dragutin Tadijanović, Tin Ujević
• Filmművészet
• Zene: Horvátország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
• Fizikusok: Ruđer Bošković, Nikola Tesla

Gasztronómia

Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.

Külön kell választanunk a tengerpart illetve az északi, a tengertől távolabb eső területeit. A tengertől távolabb eső (Szlavónia, Baranya, Közép-Horvátország) leginkább a magyarhoz hasonló, fűszeres, sok húst (főleg sertés, baromfi), illetve zöldséget felhasználva főz, míg a tengerparti területeken nagyon sok halat illetve a mediterrán klímában megtermő zöldséget (szőlő, füge) felhasználva készítik ételeiket.

A legismertebb ételek következőek:

• Csevap: marha- és sertéshúsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvárral a legajánlottabb.
• Ajvár: Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém.
• Pljeskavica: lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa.
• Péksütemények

Burek: török eredetű, azonban ma a legnépszerűbb horvát péksüteménnyé vált. Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség.

Strukli: réteshez hasonló, almával, gyümölccsel töltött sütemény.

• Levesek: a tengerpart legnépszerűbb hallevese a Brodet, melyet agyagtálban, parázson főznek. A Manestra tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.
• Halételek: legkedveltebb a sült Lignja (tintahal) és a citrommal tálalt girice (vékony szardella).

Turizmus, látnivalók

Dubrovnik óvárosa

Sport

A zágrábi Aréna

Gradski stadion u Poljudu, Split stadionja

Két sportágban nagyon kiemelkedő Horvátország: kézilabda és síelés. A férfi kézilabdások olimpiai bajnokok, illetve Janica Kostelić síelőnő is olimpiai illetve világbajnok. Jók még vízilabdában, illetve futballban is.

Híres sportolók még: Blanka Vlašič, Dražen Petrović, Krešimir Ćosić, Mirko Filipović, Goran Ivanišević, Davor Šuker, Zvonimir Boban, Robert Jarni, Dado Pršo, Eduardo da Silva, Niko Kranjčar, Ivano Balić, Mirza Džomba, Igor Vori, Ivan Ljubičić, Marin Čilić, Ivica Olić, Mladen Petrić, Luka Modrić, Mario Mandžukić

Olimpia

Az ország eddig hét aranyérmet nyert a játékok során. A nyári olimpián a kézilabda, a téli olimpián pedig az alpesisí a legeredményesebb sportág a horvát sportolók körében.

• Bővebben: Horvátország az olimpiai játékokon

Labdarúgás

A Horvát labdarúgó-válogatott eddigi legnagyobb eredménye a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon elért ezüstérme.

A leghíresebb focicsapataik a Dinamo Zagreb és a Hajduk Split.

Horvát első osztályú focicsapatok: Dinamo Zagreb, Hajduk Split, NK Rijeka, HNK Cibalia (Vinkovci), HNK Sibenik, NK Zadar, NK Inter Zapresic, NK Varteks Varazdin, NK Osijek, Slaven Belupo (Kapronca), NK Zagreb, Croatia Sesvete

Ünnepek

Hivatalos ünnepnapok az országban:

Dátum	Név	Helyi név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Nova Godina
Január 6.	Vízkereszt	Bogojavljenje, Sveta tri kralja
változó	Húsvét és Húsvéthétfő	Uskrs i uskrsni ponedjeljak
Május 1.	Munka ünnepe	Međunarodni praznik rada
60 nappal húsvét után	Úrnapja	Tijelovo
Június 22.	Antifasiszta küzdelem napja	Dan antifašističke borbe	A horvát antifasiszta partizánok felkelése a német és az olasz megszálló erők ellen
Június 25.	Az államiság napja	Dan državnosti	1991 - függetlenség
Augusztus 5.	A Hálaadás Napja és a horvát hősök napja	Dan pobjede i domovinske zahvalnosti i Dan hrvatskih branitelja
Augusztus 15.	Mária mennybemenetele	Velika Gospa	Nagyboldogasszony
Október 8.	Függetlenség Napja	Dan neovisnosti
November 1.	Mindenszentek	Dan svih svetih
December 25.	Karácsony	Božić
December 26.	Szent István ünnepe	Prvi dan po Božiću, Sveti Stjepan, Štefanje, Stipanje	Szent István, az első keresztény mártír ünnepe

Az ortodox egyház hívei január 7–én ünneplik a karácsonyt, ez fizetett ünnepnap.

Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
• Renato Cristin (Hg.) / Italienisches Kulturinstitut Berlin: Die Foibe. Vom politischen Schweigen zur historischen Wahrheit. Berlin u.a. 2007
• Paolo De Franceschi, Foibe, prefazione di Umberto Nani, Centro Studi Adriatici, Udine 1949
• Giancarlo Marinaldi, La morte è nelle foibe, Cappelli, Bologna 1949
• Luigi Papo, L'ultima bandiera. Storia del reggimento Istria, L'Arena di Pola, Gorizia 1986
• Roberto Spazzali, Foibe: un dibattito ancora aperto. Tesi politica e storiografica giuliana tra scontro e confronto, Lega Nazionale, Trieste 1990
• Franco Razzi, Lager e foibe in Slovenia, E.VI, Vicenza 1992
• Roberto Spazzali, Tragedia delle foibe: contributo alla verità, Grafica goriziana, Gorizia 1993
• Eno Pascoli, Foibe: cinquant'anni di silenzio. La frontiera orientale, Aretusa, Gorizia 1993
• Giampaolo Valdevit è curatore, Foibe, il peso del passato. Venezia Giulia 1943-1945, Istituto regionale per la storia del movimento di liberazione nel Friuli-Venezia Giulia, Trieste 1997
• Fulvio Salimbeni, Le foibe, un problema storico, Unione degli istriani, Trieste 1998
• Luigi Papo, L'Istria e le sue foibe, Settimo sigillo, Roma, 1999
• Arrigo Petacco, L'esodo. La tragedia negata degli italiani d'Istria, Dalmazia e Venezia Giulia, Mondadori, Milano 1999
• Giorgio Rustia, Contro operazione foibe a Trieste a cura dell'Associazione famiglie e congiunti dei deportati italiani in Jugoslavia e infoibati, 2000
• Guido Rumici, Infoibati. I nomi, i luoghi, i testimoni, i documenti, Mursia, Milano 2002
• Giovanna Solari, Il dramma delle foibe, 1943-1945: studi, interpretazioni e tendenze, Stella, Trieste 2002
• Roberto Spazzali-Raoul Pupo, Foibe, B.Mondadori, Milano 2003
• Gianni Oliva, Foibe. Le stragi negate degli italiani della Venezia Giulia e dell'Istria, Mondadori, Milano 2003
• Claudia Cernigoi, Operazione Foibe - Tra storia e mito, Edizioni Kappa Vu, Udine, 2005
• Raoul Pupo, Il lungo esodo. Istria: le persecuzioni, le foibe, l'esilio, Rizzoli, Milano 2005
• Giacomo Scotti, Dossier Foibe, Manni, San Cesario (Le), 2005
• Sessi Frediano, Foibe rosse. Vita di Norma Cossetto uccisa in Istria nel '43, editore: Marsilio, 2007.
• Jožko Kragelj, Pobitim v spomin: žrtve komunističnega nasilja na Goriškem 1943-1948, Goriška Mohorjeva, Gorizia 2005
• Johann Wuescht: Jugoslawien und das Dritte Reich; eine dokumentierte Geschichte der deutsch-jugoslawischen Beziehungen von 1933 bis 1945. Seewald, Stuttgart 1969.
• Klaus Schmider: Partisanenkrieg in Jugoslawien 1941-1944. Mittler Verlag, Hamburg 2002. ISBN 3-8132-0794-3
• Petar Kačavenda: Nemci u Jugoslaviji 1918-1945. Institut za savremenu istoriju, Beograd 1991. ISBN 86-7403-037-8
• Milan D. Ristović: Nemački novi poredak i jugoistočna evropa. Službeni glasnik, Beograd 2005. ISBN 86-7549-397-5
• Theresia Moho: Marjanci. Eine Kindheit in Kroatien. Piper Verlag. ISBN 3-492-03608-2
• Theresia Moho: Weil die Nacht keine Augen hat. Als Deutsche in Kroatien 1945-1955. Drava Verlag Klagenfurt, 2006. ISBN 3-85435-469-X
• Kosáry G. Domokos: Bevezetés a Magyar történelem forrásaiba és irodalmába II. Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1954, Budapest
• Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1979, ISBN 963-05-1595-4, Budapest
• Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. Magyar Történelmi Társulat, 1927
• Florin Curta: Southeastern Europe in the Middle Ages, 500-1250. Cambridge University Press, 2006, ISBN 0-521-81539-8
• John Van Antwerp Fine, Jr.: When ethnicity did not matter in the Balkans. University of Michigan Press, 2006, ISBN 0-472-11414-X
• Kristó Gyula: Szent István király. Vince Kiadó 2001, ISBN 963-9323-21-7
• Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. Társulat, 1898
• Szentpéteri József: A Vazul-ág (1038-1301). Árpád-házi királyok Szent István után. Encyclopaedia Humana Hungarica 02. Budapest, 1997
• Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5