Irányítószám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarország irányítószámainak 2 számjegyes felosztása

Az irányítószám a postai küldemények rendeltetési hely szerinti csoportosítását segítő azonosító kód, amely állhat tisztán számokból vagy betűkből és számokból. Az országok túlnyomó többsége használ irányítószámokat, de vannak kivételek is, például Írország és Panama.

Irányítószámokat először az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban vezettek be 1932 decemberében,[1] de 1939-ben felhagytak a használatukkal. Következőként Németország vezetett be irányítószámokat, 1941-ben,[2] majd Argentína 1958-ban, az Egyesült Királyság 1959-ben,[3] az Egyesült Államok 1963-ban,[4] és Svájc 1964-ben.[5] Magyarországon négyjegyű és számokból áll, 1973. január 1-jén vezették be.

Irányítószáma nem csak fizikai címeknek van, a nagyobb postahivatalokban a postafiókoknak vagy egyes nagyobb forgalmú intézményeknek, vállalkozásoknak is saját irányítószámuk lehet.

Technológia[szerkesztés]

Bevezetésekor elengedhetetlen követelmény volt a nagyobb feldolgozóhelyeken a gépesítés, valamint a szabványméretű borítékok bevezetése. Az irányítószámok alapján történik a „zárlatok”-nak nevezett zsákos egységcsomagok összeállítása is.

A legtöbb ország numerikus jeleket használ az irányítószámokhoz, kisebbségben vannak az alfanumerikus (betűket és számokat is használó) országok. Mivel ezek jóval több kombinációra adnak lehetőséget, sokkal pontosabb helymeghatározást tesznek lehetővé – Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban utcákat vagy akár egyes épületeket is jelölhetnek. Alfanumerikus kódokat használnak a következő országok: Argentína, Brunei, Egyesült Királyság, Hollandia, Jamaica, Kanada, Málta, Venezuela.

Egyes alfanumerikus rendszert alkalmazó országokban technikai okokból bizonyos betűket nem használnak irányítószámokban, mert az őket beolvasó gépek könnyen összetévesztik őket. Kanadában a D, F, I, O, Q és U betűt nem használják ebből az okból, a W és Z pedig nem állhat első helyen.[6] Hollandiában szintén nem használták a F, I, O, Q, U és Y betűt, de mivel a többinek már minden kombinációját felhasználták, 2005-ben ezeket is engedélyezték. A nemzetiszocialista szervezetekre emlékeztető SS, SD és SA betűkombinációk továbbra sem használatosak.

Irányítószámok Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon az irányítószámok első számjegye által jelölt gócterületek közül az 1-es Budapestet, a 2-es Budapest környékét jelöli, a továbbiak pedig az óramutató járásával megegyező sorrendben körbejárják az országot (3-as: Észak-Magyarország, 4-es: a Tiszántúl északi része, 5-ös: az Alföld középső része, 6-os: Dél-Alföld, 7-es: Dél-Dunántúl, 8-as: a Balaton környéke, 9-es: Nyugat-Magyarország); a második számjegy általában Budapesttől távolodva növekszik (pl. 3000 Hatvan, 3100 Salgótarján, 3200 Gyöngyös, 3300 Eger, 3400 Mezőkövesd, 3500 Miskolc).

A teljes irányítószám meghatározza a postai kézbesítési körzetet, ahol a cím található. Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged több körzetre oszlanak, Budapesten a második és harmadik számjegy megjelöli a közigazgatási kerületet is. A kisebb településeknek általában saját irányítószámuk van, de esetenként előfordul, hogy önálló postahivatal nélküli települések közös irányítószámon osztoznak.

Irányítószámok nemzetközi viszonylatban[szerkesztés]

Irányítószámok hossza országok szerint:
Számoknál:
  3 karakter
  4 karakter
  5 karakter
  6 karakter
  7 karakter
  8 karakter
  9 karakter
  10 karakter
Betű-szám:
  6 karakter
  7 karakter
  8 karakter
  Nincs irányítószám

Nem minden országban használnak irányítószámot (például Írországban 2013-ban még nincs, de időnként dolgoznak ki terveket a bevezetésére.[7])

Bár Hongkong és Makaó a Kínai Népköztársasághoz tartozik, megőrizte régi postai rendszerét, amely nem alkalmaz irányítószámot. A kontinentális Kína és Hongkong, illetve Makaó közti postai küldeményeket nemzetközi küldeményként kezelik.

Belső hivatkozások[szerkesztés]

Irányítószám-keresők[szerkesztés]

Wikikönyvek
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Irányítószám témában.


Források[szerkesztés]

  1. The First Postal (ZIP) Code in the World. Ukrainian Philatelic and Numismatic Society, 2009. április 20. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  2. The history of the postcode. Deutsche Post. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  3. A short history of the postcode”, The Independent. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. október 10.) 
  4. ZIP (Zone Improvement Plan) Code. International Paper Company. [2005. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  5. Company History: Schweizerische Post-Telefon-und-Telegrafen-Betriebe. Funding Universe. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  6. GreatData.com (a licensee of Canada Post data). (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  7. Michael, Jason. „New postal code system by 2011”, Irish Times, 2009. szeptember 21.. [2013. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. június 14.) (angol nyelvű)