Pécsi Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pécsi Tudományegyetem (
  • Janus Pannonius Tudományegyetem
  • Pécsi Tudományegyetem
  • Pécsi Tudományegyetem
  • Erzsébet Tudományegyetem
)
Logo univpecs.svg

Hungary Pecs 2005 June 076University.jpg
Alapítva 1921 (1367)
Hely Magyarország, Pécs
Típus állami
Oktatók száma 1 854
Hallgatói létszám 20 095 (2017)
Rektor Miseta Attila
Elérhetőség
Postacím 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4.
Elhelyezkedése
Pécsi Tudományegyetem (Pécs)
Pécsi Tudományegyetem
Pécsi Tudományegyetem
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 18° 14′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 18° 14′ 17″
A Pécsi Tudományegyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Tudományegyetem témájú médiaállományokat.

A Pécsi Tudományegyetem (röv.: PTE) Magyarország egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézménye.[1] Annak ellenére, hogy a címerében szerepel az 1367-es évszám, a PTE nem hivatalos jogutódja az ebben az évben I. Lajos király által Pécsen alapított középkori egyetemnek, amely a legelső volt az országban. Az egykori, pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem utódjának ma már több mint 21 000 diákja van, melyből több mint 2000 külföldi hallgató.[2]

Története[szerkesztés]

A pécsi középkori egyetem feltételezett épülete 2015-ben (délnyugati nézet)

Középkor[szerkesztés]

A középkori pécsi egyetem alapítására az első közép-európai egyetemalapítási hullámban utolsóként került sor 1367-ben.[3] (Az első három egyetem a térségben: Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365).) A történeti köztudat az egyetem alapítójaként Nagy Lajost tartja számon, a király szerepe az alapításban azonban formálisnak tekinthető, a szentszéki eljárás részeként.[4] A pécsi egyetem működését 1367. szeptember 1-én engedélyezte Boldog V. Orbán pápa bullájában, Nagy Lajos magyar király kérésére. Az első magyar egyetem igazi szellemi atyja a korabeli pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos volt, aki egyházi hivatala (1361–1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár volt, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere.[5] A pécsi univerzitást az egyházjog és a latin nyelv megfelelő tanítására szánta elsősorban, hogy a kor magyar diákjainak ne kelljen külföldre utazniuk, ha egyetemre akarnak járni. Pécsett a bölcseleti és a jogi kar működését lehet biztosra venni, azaz a középkori egyetem csonka volt. A pápa a teológia kar felállítását nem engedélyezte.[6] A középkori pécsi egyetem kapcsán nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn, működéséről alig tudunk valamit. Összesen négy tanárt és hét diákot ismerünk név szerint, akik bizonyíthatóan az egyetemen tanítottak, illetve tanultak. A leghíresebb középkori pécsi professzor az itáliai Galvano di Bologna volt, aki 1372–1374 között tartózkodott Pécsett.[7] Az egyetem második, és utolsó kancellárja Alsáni Bálint pécsi püspök (későbbi bíboros) volt (1374–1408). Az egyetem alapvetően kötődött Vilmos püspök személyéhez, halála után hanyatlani kezdett, majd megszűnt valamikor 1390 körül, szinte biztosan nem működött az óbudai egyetem alapításakor, 1395-ben.[8] A modern pécsi egyetem nem jogfolytonos középkori elődjével, csak szellemi örökségről beszélhetünk. A városban egyetemi szintű képzés ezután nem létezett a 20. század elejéig, a neves és színvonalas káptalani iskola azonban továbbra is fennmaradt.[9] A pécsi középkori egyetem feltételezett épületét 1978–1998 között tárták fel a püspökvárban, az Aranyos Mária kápolnától keletre, a pécsi székesegyház közvetlen közelében, annak északi oldalán.[10] Az épület meghatározása vitatott, sok kutató nem ért egyet azzal, hogy az épületben működött volna a középkori studium generale.[11] 2015-ben az helyreállított épületben állandó egyetemtörténeti kiállítást nyílt meg, jelentős középkori gótikus szobrászati emlékekkel.[12]

Hallgatói létszám[szerkesztés]

Az egyetem hallgatói létszáma fokozatosan csökken, az egykor 35 ezres hallgatói létszám mára 20 ezresre csökkent. A következő táblázat szemléltei az egyetem hallgatói létszámának változását.

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
2000 25 295 —    
2001 27 013 +6,8%
2002 29 294 +8,4%
2003 31 858 +8,8%
2004 33 559 +5,3%
2005 34 755 +3,6%
2006 35 117 +1,0%
2007 33 248 −5,3%
2008 30 620 −7,9%
2009 29 032 −5,2%
2010 27 963 −3,7%
2011 26 699 −4,5%
2012 24 031 −10,0%
2013 21 819 −9,2%
2014 20 624 −5,5%
2015 19 799 −4,0%
2016 19 684 −0,6%
2017 20 075 +2,0%

Újkor[szerkesztés]

Az egykori jezsuita Pius gimnázium és internátus, ma a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi és a Természettudományi karának ad otthont
A 400 ágyas klinika épülete

1785-ben II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Győrből Pécsre tette át mintegy húsz évre. 1833-ig kellett várni, hogy Szepesy Ignác püspök, a városi tanáccsal együttműködve megalapítsa a Pécsi Akadémiát, jogi és bölcsész szakokkal.

1912-ben alapították a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet, amely a pécsi egyetem jogelődjének tekinthető. Az első világháborút követő viszontagságok után, 1921-ben a Magyar Nemzetgyűlés végül elfogadta azt a törvényt, amely időlegesen átköltöztette a pozsonyi egyetemet Pécsre. A város szerb megszállása miatt késve ugyan, mindenesetre az egyetem 1923-tól négy karral működött: jog, orvostudomány, bölcsészet és evangélikus teológia. Az utóbbi Sopronban. A második világháború alatt a bölcsészkart ideiglenesen áthelyezték részben Szegedre, részben pedig Kolozsvárra. 1950-ben leválasztották és akadémiává fokozták le az Evangélikus Hittudományi Kart.

1951-ben pedig az orvosi kar vált ki és önálló egyetemként működött tovább (Pécsi Orvostudományi Egyetem), így a Pécsi Egyetem egyetlen karral működött tovább (jogi kar). Az orvostudományi egyetemen közben fejlesztések történtek. 1966-ban megnyílt az ún. 400 ágyas klinika, amelyben öt különböző egység működött (belgyógyászat, ortopédia, radiológia, sebészet, szemészet). 197374-ben kezdődött el a fogorvosképzés.

1975-től új kar alakult a közgazdaságtudományi, és 1982-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola egyesült a Közgazdaságtudományi Karral, valamint a Jogi Karral. Az új intézmény a Janus Pannonius Tudományegyetem elnevezést vette fel. 1990-től létrejött az Egészségtudományi Kar a Pécsi Orvostudományi Egyetemen belül. Közben kettévált a Tanárképző Főiskolai Kar, Bölcsészettudományi és Természettudományi karokra. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolát 1995-ben egyesítették a Janus Pannonius Tudományegyetemmel. 1996-ban megalakult a Művészeti Kar az egyetem hatodik szervezeti egységeként.

2000-ben létrejött a Pécsi Tudományegyetem a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola egybeolvadásával. 2004-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyetemi kari státuszt kapott. Érdekesség, hogy új nevében egyedülálló módon megtarthatta a híres építész nevét (Pollack Mihály Műszaki Kar). Az egyetem tizedik karaként jött létre 2005-ben a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (FEEK), 2006-ban az Egészségügyi Főiskolai Kar is egyetemi karrá alakult. A PTE-n 2003-tól levéltár is van, mely 2005-től szaklevéltárként működik.

Karok[szerkesztés]

Állam- és Jogtudományi Kar[szerkesztés]

Pécsett a jogi felsőoktatás gyökerei 1367-ig, az első magyar egyetem alapításáig nyúlnak vissza. Ahogy a béke és a háború korszakai változtak a magyar történelemben, úgy folyt, illetve nem folyt jogászképzés Pécsett. A reformkorszakban, báró Négyesy Szepesy Ignác által Pécsre hozott joglíceumban tanulhattak jurátus-generációk, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követően – a kiegyezés idején – Pécsi Akadémia néven újult meg az intézmény. 1921-ben a Pozsonyból menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kapott új otthont itt és kezdte meg két év múlva, 1923-ban működését. A Jog- és Államtudományi Kar neve az ötvenes években Állam- és Jogtudományi Kar lett. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd a felsőoktatási integrációt követően 2000-től a Pécsi Tudományegyetem keretein belül folytatja működését. 1970-ben – a megnövekedett hallgatói létszám miatt – a 48-as téri épület egy emelettel bővült. Itt nyert elhelyezést néhány tanszék, szemináriumi terem, valamint az V. sz. tanterem, későbbi nevén Auditórium Maximum, 2003-tól pedig Irk Albert-terem. Az utóbbi években számítógéptermek létesültek és 1999 novemberében átadták a 300 fő befogadására alkalmas nagytermet is. 2001-ben készült el a Dohány utcai épület felújítása, ahol a kar tanulmányi osztálya és 7 tanszék nyert elhelyezést. Időközben megkezdődött a 48-as téri, illetőleg Rákóczi úti épületszárnyak felújítása, s azok 2003-ban átadásra is kerültek.[13] A 2011-es statisztikák alapján osztatlan képzésen összesen 613 diák tanult, míg az egyéb képzési formáknak felelt meg.

A kar oktatási, kutatási és igazgatási infrastruktúrája – változatlanul – kiemelkedően jónak minősíthető. Szervezeti egységei jelenleg három épületben helyezkednek el; mindegyik épület felszereltsége (bútorzata, irodai felszereltsége stb.) teljes. Az Európa Központ, az Európai Dokumentációs Központ és a kari könyvtár a 2010-ben átadott Tudásközpontban működik. A kar több mint 1000 hallgató számára biztosít magas színvonalú képzést, a jogi valamint igazgatási képzési területen, valamennyi képzési szinten: felsőoktatási szakképzésben (jogi asszisztens), BA alapszakon (igazságügyi igazgatási), osztatlan (egységes) képzésben (jogász), MA mesterszakon (közigazgatási) és szakirányú továbbképzésekben. A képzések nappali és levelező munkarendben folynak, államilag támogatott és költségtérítéses formában. Népszerűek a szakokleveles és szakjogász képzések (pl. csődjogi, munkajogi, borjogi, infokommuninkációs). A Doktori Iskola közel száz végzett diplomás számára tudományos, PhD fokozat megszerzésére irányuló felkészítést és felkészülést biztosít.[14]

Általános Orvostudományi Kar[szerkesztés]

Az 1912-ben Ferenc József által alapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet 1921-ben a Magyar Nemzetgyűlés XXV. törvénycikke Pécsre költöztette. Az Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 15-én kezdte meg működését.[15]

1950-ben a vallás és közoktatási minisztériumtól az egészségügyi minisztériumhoz került az orvosképzés, illetőleg a klinikák és intézetek irányítása. 1951. február 1-jével az orvosi kar kivált, és önálló egyetemként Pécsi Orvostudományi Egyetem néven, az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt működött tovább.[16]

2000. január 1-től a felsőoktatási integráció keretében a JPTE és a POTE Pécsi Tudományegyetem néven egyesült, így a pécsi medikusképzés önálló intézménye megszűnt;[17] az orvosképzés a PTE Általános Orvostudományi Karán (PTE ÁOK) folytatódott.

2000-ben indult először gyógyszerészképzés, 30 diákkal, mely 2016. január 1-től önálló karként működik. 2003-ban került bevezetésre a kreditrendszer. A tananyag, a tantervi struktúra kialakítása folyamatosan követi a nemzetközi trendeket.[18] Az angol nyelvű orvosképzés világszerte elismert felkészültségű szakembereket bocsát ki, 1985 óta. Az igényekre reagálva 2004-ben megindult a német nyelvű orvosképzés, 2005-ben az angol nyelvű, 2006-tól pedig német nyelvű fogorvosképzés is szerepel a kar képzési palettáján.[19] A kar és az egyetem jó kapcsolatainak és az ECTS rendszerhez történt csatlakozásnak köszönhetően a kar hallgatói az Erasmus és egyéb nemzetközi programokon keresztül csatlakozhatnak hazai és külföldi egyetemek orvos-, fogorvos- és gyógyszerész képzéseihez. Az intézmény lehetőséget nyújt a szakmai gyakorlatok külföldön történő elvégzéséhez, ezáltal is bővítve a hallgatók ismereteit, tapasztalatszerzési lehetőségeit.[18] A képzésekben 29 klinika, 22 elméleti intézet, 9 oktató kórház, és több mint 500 orvos, kutató, elméleti szakember vesz részt. A kari könyvtár több ezer kiadvánnyal, rangos hazai és nemzetközi folyóiratokkal, valamint az online adatbázisához való folyamatos hozzáféréssel szolgálja ismeretszerzésed lehetőségeit. Az egyetemi klinikák a város, a megye, valamint a dél-dunántúli régió legmagasabb szakmai színvonalú egészségügyi intézményei, melyek a gyakorlati felkészülés lehetőségét kínálják a hallgatóknak. A Klinikák a tudományos fejlődés bázisaiként is funkcionálnak.[18]

A Kar központi épületének 800 fős aulájában évente megrendezett orvosi, gyógyszerészeti szakkiállítások, konferenciák, tudományos rendezvények is növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját. Ugyancsak ez a helyszín kínál teret Pécs város számos művészeti-zenei rendezvényének is.[18]

Bölcsészettudományi Kar[szerkesztés]

A Bölcsészettudományi és Természettudományi kar főépülete
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi és Bölcsészettudományi karának bejárata

A kar története több száz éves múltra tekint vissza. Először 1785-ben II. József császár helyezteti Pécsre a bölcseleti karral is rendelkező Győri Királyi Akadémiát. Az intézmény 1802-ben visszakerül eredeti székhelyére, Győrbe, azonban a képzésre 1828-ban ismét lehetőség nyílik a megyeszékhelyen, amikor Szepesy Ignác püspök bölcseleti stúdiumot indított, amely a teológiai tanulmányokat megalapozó házi tanfolyam volt. Négy évre rá a mai helyére került a Klimó György püspök által nyilvánossá tett és Szepesy Ignác által jelentősen gyarapított püspöki könyvtár. A következő évben Szepesy Ignác püspök megalapította az Episcopate Lyceum Quinque Ecclesiae-t, a Pécsi Püspöki Jogakadémiát, amelynek részét képezte egy bölcseleti kar is.

A magyar nyelvű oktatás 1923-ban kezdődhetett meg, amikor a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre került, ám 1940-ben bölcsészeti kart Szegedre és részben Kolozsvárra telepítették. A bölcsészképzés akkor indult újra, amikor 1982-ben az 1948-ban alapított Pécsi Pedagógiai Főiskola jogutódja, a Tanárképző Kar csatlakozott az Állam- és Jogtudományi, illetve a Közgazdaságtudományi Karhoz, az egyesített intézmény pedig felvette a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet. 1992-ben a Tanárképző Kar két részre bomlik, és megalakul az önálló Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar. Ugyanebben az évben az országban elsőként a Bölcsészettudományi Karon bevezetik a „tanulmányi egység" alapú képzést, a kreditrendszer elődjét.

2000-ben A Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével létrejött az akkor még kilenc karú Pécsi Tudományegyetem. Az országos tendenciákhoz mérten, a bolognai folyamat eredményeként 2006-ban a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is beindul a kétszintű képzési rendszer alapképzési és mesterképzési szakokkal.[20]

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara autonóm oktatási, kutatási és tudományos közéleti tevékenységet folytató szervezeti egység. A kar a 2013/2014-es tanévre 24 alapképzési (BA) szakot hirdetett meg,[21] diszciplináris mesterképzést (MA) 20 szakon,[22] míg a tanári mesterképzést (MA) 15 szakon folytathatnak a diákok.[23] Ezen felül a kar 11 szakirányú továbbképzést is indít.[24]

Egészségtudományi Kar[szerkesztés]

A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az egészségügyi főiskolai képzés a Szociális és Egészségügyi Miniszter 1989. augusztus 18-i keltezésű "Alapító Okirata" alapján 1990. szeptember 1-jén indult a Minisztérium, a POTE, valamint Somogy, Zala és Vas megyék vezetőinek közös előkészítő munkáját követően. A következő időszakot a képzés folyamatos kiépítése és felfejlesztése jellemezte. Mivel egy-egy városban többféle képzés működött, „képzési központ” elnevezéssel és intézeti jogosultsággal rendelkező igazgatási jellegű szervezeti egységeket alakítottak ki. A hallgatók, az oktatók és oktatást segítők számának növekedése, a főiskolai tanári testület megalakulása de facto létrehozta a kari struktúrát. A következő feladat ennek jogi kodifikáltatása volt. A Kormány 132/1995. (XI. 9.) Korm. rendelete az eddigiekben de facto kari struktúrát de jure is elismerte.

A PTE egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő kara, mely 2000. január 1-jétől az intézményi integráció révén a Pécsi Tudományegyetem részeként működik. Az oktatás négy képzési központban zajlik: Kaposvárott, Pécsett, Szombathelyen és Zalaegerszegen, ahol hatékony együttműködés alakult ki a helyi oktatókórházakkal és szociális intézményekkel. A hallgatói létszám, a választható szakok száma, az oktatói, oktatást segítői létszám, valamint a képzési helyek számának tekintetében egyaránt ez a kar a hasonló profilú felsőoktatási intézmények közül az ország legnagyobb karaként tartható számon.

A kar úttörő szerepet játszik az egészségügyi és szociális képzések fejlesztésében, az országban elsőként indultak itt egyetemi például okleveles ápoló, okleveles védőnő képzések. Ezáltal megteremtődött az egészségtudományi szakmák számára a doktori fokozat megszerzésének lehetősége, amelyre a karon megalakult Egészségtudományi Doktori Iskolában nyílik mód. A továbbtanulást tervezők jelenleg hat mesterképzési szak közül választhatnak.

2006. március 1-jétől a kar Egészségtudományi Kar néven egyetemi karrá válhatott. Az Egészségtudományi Kar végzett diplomásai szakterületüknek megfelelően az európai normákat kielégítő kompetenciaszinttel rendelkeznek. Az Európai Unióban a közösségi jog alapján hét automatikusan elismert szakterület közül két területen (ápoló, szülésznő) lehet ezen a karon oklevelet szerezni. Az intézményben angol és német általános és egészségügyi szaknyelv oktatása folyik, emellett az alap-, közép- és felsőfokú egészségügyi szaknyelvi vizsgák vizsgahelyeként is működik.

Gyógyszerésztudományi Kar[szerkesztés]

A Pécsi Tudományegyetem oktatási és tudományos bázisán, a gyógyszerészeti szakintézetek megalakulásával, a Dunántúl egyetlen gyógyszerészképző helyeként, 2000. szeptemberében indult meg az oktatás. A Gyógyszerésztudományi Szakot a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2006-ban akkreditálta. A MAB megállapította: „A pécsi gyógyszerészképzés minden vonatkozásban megfelel a képzéssel szemben támasztott szakmai követelményeknek. A jelentős számú, tudományos minősítéssel rendelkező oktató tevékenysége az alapja és biztosítéka annak, hogy európai összehasonlításban is kiváló felkészültségű gyógyszerészeket képeznek.” A gyógyszerész, mint a gyógyszerek szakértője, a társadalmi igényeknek megfelelően igen sokrétű tevékenységet fejt ki. A gyógyszerek előállítását, ellenőrzését végzi, ismeri a gyógyszerek hatásmechanizmusát, a hatóanyagok kölcsönhatásait, a különböző gyógyszerkészítmények biológiai hasznosulását, a gyógyszerek, gyógytermékek racionális, gazdaságos, ugyanakkor hatékony alkalmazásának lehetőségeit. A végzettséget hallgatóink 5 éves osztatlan mesterképzéssel érik el. A képzés első féléveiben elsősorban a biológia, a kémia és a fizika alapismereteinek elsajátítása a cél. Az orvosi elméleti ismereteket és gyakorlati készségeket az anatómiai, élettani, kórélettani, mikrobiológiai és immunológiai tanulmányok adják. A harmadik évtől behatóbban ismerkednek meg a hallgatók a gyógyszerészet szakmai tárgyaival, melyek között a Pécsett folyó képzés keretében kiemelt fontosságot kapnak a gyógyszerészi kémiai, gyógyszer-hatástani, biofarmáciai, gyógyszertechnológiai, farmakognóziai, gyógyszerterápiás és gyógyszerészeti-gazdaságtani ismeretek oktatása. A képzés java része a szak külön épületben a „Gyógyszerésztudományi tömbben” a Rókus utca 2. sz. alatti épületben újonnan kialakított, korszerűen felszerelt szakintézeteiben történik. Tanulmányaik tizedik félévében a hallgatók szakmai gyakorlatokon vesznek részt és befejezik diplomadolgozatuk elkészítését. A tudományos munka iránt érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak valamelyik intézet kutatómunkájába Tudományos Diákkör keretében. A magyar gyógyszerész diploma általánosan elfogadott Európában. Hallgatóinknak lehetőségük nyílik tudományos fokozat (PhD) megszerzésére is a karon működő jó színvonalú és hírű Gyógyszertudományi Doktori Iskola keretében. A végzést követően 3-5 év alatt továbbképzés keretében szakgyógyszerészi képesítés megszerzésére van lehetőség mintegy 15 különféle szakterületen. A végzett gyógyszerészek számos álláshely között válogathatnak, szakmailag érdekes, értékes tevékenységet folytathatnak, jó érvényesülési és anyagi lehetőségekre számíthatnak.[25]

Közgazdaságtudományi Kar[szerkesztés]

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara 1970 óta szereplője a magyar felsőoktatásnak. A Kar missziója az üzleti tudományok széles körű elméleti, módszertani és társadalomtudományi bázison megalapozott rangos, világszínvonalú művelése és közvetítése, oktatása. 1970 szeptemberében Hoóz István egyetemi tanár, tagozatvezető irányítása alatt 103 elsőéves hallgató megkezdte tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Kihelyezett Nappali Tagozatán. Az első „kísérleti" években szerezte meg az intézmény a tapasztalatokat a „vállalati munkahelyek betöltésére alkalmas közgazdászok képzése, e témakörben tudományos kutatómunka végzése" terén, beleértve a hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer kiépítését is. Ekkor alakultak ki a később gyakran „pécsi modellnek" is nevezett képzési rendszer alapvonalai. A pécsi a második legrégebbi és az első nem budapesti közgazdasági egyetemi kar Magyarországon, s ez utóbbi minőségében bizonyos mértékben példaként szolgált a később létesített vidéki közgazdaság-tudományi, gazdálkodástudományi karok létrehozásakor. A 70-es évek második felétől a Kar nagy lendülettel indult el a vállalati, az üzleti szféra igényeinek kielégítése irányába.[26]

Az 1980-as években jelentős javulás következett be az oktatás és a tudományos kutatás tárgyi feltételeiben. Megindult a levelező oktatás, egyre több külföldi diák tanult a karon, s a szakasz egyidejűleg a posztgraduális programok megindulásának időszaka is. Jelentős hangsúlyt kapott a kar bel- és külföldi kapcsolatainak továbbépítése. Oktatói közül számosan részesültek a Soros-program (és mások) által finanszírozott külföldi ösztöndíjakban, továbbképzési és kutatási lehetőségekben, és a külföldi tapasztalatszerzés valamelyest könnyebbé vált a hallgatók számára is.[26]

A 90-es években került a kétfokozatú képzés bevezetésre, s ugyancsak ebben az időszakban indult meg az MBA program is. Ebben az időszakban két-három olyan nemzetközi kapcsolat került szilárd alapokra, amelyek ma is meghatározó erejűek a Kar életében (Ohio University, Middlesex University és mások), és általában is számos nemzetközi együttműködési kezdeményezésre (kapcsolatok, konferenciák stb.) került sor. Ebben az időszakban történt meg a kar első akkreditációja, amire 1995/96-ban került sor, „kiváló" minősítéssel. Az évtized hozta meg az első részidős mesterprogram beindítását, az angol nyelvű (BA majd MSc) program kidolgozását és megvalósítását, amely 1996-ban indult a Middlesex University Business School és a PTE együttműködésének eredményeként. A széles képzési palettát a doktori képzés elindításával és a habilitációs rendszer kidolgozásával tették teljessé. Az új oktatási programok között említendő továbbá az angol nyelvű mester- és doktori képzés megindítása, a Hageni Egyetem német nyelvű távoktatási programjának indítása, a szendvics-rendszerű szakközgazdász-képzés, a szakfordító képzés szakirányú továbbképzési formája, a két Doktori Iskola végleges akkreditációja, a Szekszárdon megindult főiskolai képzés. 2006-ban bevezetésre került a Bologna rendszerű képzés. Az oktatás mellett az infrastruktúra is fejlesztésen esett át a 48-as téri Rákóczi úti épületegyüttes rekonstrukciójával.[26] Az intézményt a francia Eduniversal a világ ezer legjobb üzleti iskolája közé választotta.[26]

A karon található alapszakok: Alkalmazott közgazdaságtan, Gazdálkodás és menedzsment (magyar és angol nyelven), Kereskedelem és marketing, Pénzügy és számvitel, Turizmus-vendéglátás. Mesterképzések: Gazdaságinformatika, Közgazdasági elemző, Marketing, Pénzügy, Regionális és környezeti gazdaságtan, Vezetés és szervezés (magyar és angol nyelven), MBA[27]

Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar[szerkesztés]

A kar 2015. szeptember 1-jén jött létre a két jogelőd Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar és a szekszárdi központú Illyés Gyula Kar összevonásával.[28]

A pécsi képzési központ története a Pécsi Tanárképző Főiskola 1973/1974-es tanévében kezdődött a „Közművelődési szakcsoport” megalakulásával. A főiskola egyetemi karrá alakulásakor a szakcsoport Közművelődési Tanszékké vált a Janus Pannonius Tudományegyetem keretein belül. A tanszék az 1990-es évek elejét a növekedés állapotában élte meg. A nappali és levelező tagozatos hallgatók számának növekedése indokolttá tette, hogy a JPTE Szenátusa és a rektor döntése alapján a tanszék önálló karközi intézetté alakuljon és 1998 szeptemberében három tanszékkel létrejöjjön a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet. Az Intézet rövidesen két újabb tanszékkel bővült ki. 1998-ban bevezették az ISO 9001-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert, mely a szervezet teljes működésének minőségét garantálja. 2001-től 2005-ig az Intézet a Természettudományi Kar önálló részeként működött.

2005 májusában megszületett a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (röviden FEEK), amely akkor 4500 fős hallgatói létszámával a Pécsi Tudományegyetem második legnagyobb kara volt. A Karon jelenleg 5 intézet és azokon belül több intézeti tanszék működik tudományos kutatóműhelyekkel.[29]

Az Illyés Gyula Kar épülete Szekszárdon

A szekszárdi képzési központ Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye, meghatározó képző és továbbképző központ. Az előd Illyés Gyula Kar jogelődjét 1977-ben alapították, az akkor 100 hallgatóval és 13 oktatóval indult főiskolai képzés mára már jelentősen átalakult. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egy országos integrációs folyamat következtében vált a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karává és képez óvodapedagógusokat, német nemzetiségi óvodapedagógusokat, tanítókat, német nemzetiségi tanítókat, csecsemő- és kisgyermek nevelőket, általános szociális munkásokat és 2002-től közgazdász- és kommunikációs szakembereket (kommunikáció és médiatudomány, környezetkultúra). A karon a Gazdaságtudományi Intézet belső átalakulásával megindult a turizmus–vendéglátás képzése, amely ma a kevés turizmusképző hely egyike. A kezdetben csak pedagógusképzést (előbb csak tanító, majd óvodapedagógus szakon) folytató intézmény ma már öt tudományterületen 13 szakon képez szakembereket.[30]

Felsőoktatási szakképzési szakokon (FOKSZ) idegenforgalmi szakmenedzser, vendéglátó szakmenedzser, média moderátor, ügyvitel, csecsemő és gyermeknevelő gondozó, ifjúságsegítő szakokon kezdhetik tanulmányaikat hallgatóink, hogy aztán folytathassák alapképzésben (BA): turizmus-vendéglátás, kommunikáció-médiatudomány, tanító, óvodapedagógus (német nemzetiségi szakirányokkal is), szociális munka szakokon. Mesterképzésben (MA) a turizmus menedzsment szakot és a pedagógia kora gyermekkor pedagógiája szakirányon folytathatják a diákok a tanulmányaikat.[31] Az egymásra épülő szakstruktúra lehetővé teszi a hallgatói karriertervezést, így az államilag támogatott képzési időben több szak is elvégezhető, nagyobb mobilitást, elhelyezkedési lehetőséget biztosítva. Az épületegyüttest kollégium, hallgatói szolgáltató központ, uszoda, és egyéb sportolási lehetőség egészíti ki.

A kar szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik; a német nemzetiségi óvóképzés hagyományainak köszönhetően elsősorban német nyelvterületen (Lipcsei Egyetem, Bécsi Pedagógiai Akadémia, Feldkirchi Pedagógiai Akadémia), ahol az együttműködés az Erasmus hallgatói és oktatói csereprogram keretein belül zajlik. A kar bilaterális szerződést kötött továbbá a Partiumi Keresztény Egyetemmel, a Transilvánia Egyetemmel, a Nyitrai Egyetemmel, az Eszéki Egyetemmel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Karával, melyek az együttműködés széles területeit felölelik. A megállapodások között megtalálhatók az iskolai-óvodai gyakorlati képzés, a kultúra és sport területére vonatkozó részek.[32]

Művészeti Kar[szerkesztés]

Liszt Ferenc Hangversenyterem, Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet / Liszt Ferenc Concert Hall, University of Pécs, Faculty of Music and Visual Arts, Institute of Music, Hungary
A Holdéli csónakos a Janus Egyetemi Színház előadásában 2011-ben

A pécsi Művészeti Kar az ország egyetlen felsőfokú zenei és képzőművészeti képzést integráltan folytató központja. A Művészeti Kar a jogelődök különböző művészeti tanszékeiből 1996-ban alakult meg. A város művészeti hagyományai és progresszív kulturális élete, a tudományegyetemi háttér, a város művészegyéniségei meghatározó alapot biztosítanak a minőségi művészképzéshez. Az itt folyó magasfokú oktatás egyedülálló módon, tudományegyetemi közegben biztosítja a művészeti képzés legmagasabb szintjét is - a művészeti doktori képzést. Képzéseiben helyet kapnak a korszakot meghatározó, művészetet érintő mediális technikák, a zenei- és a vizuális művészeti informatika kutatás programjai is. A kar hatszáz növendékével, nyolcvan oktatójával a város, a régió kulturális életének meghatározó alakítója. Művésztanárai, növendékei rendszeres résztvevői, díjazottjai a régió, az ország és Európa művészeti eseményeinek.[33]

A Művészeti Karnak otthont adó épület hosszú évekig a Damjanich utca 20. szám alatt volt, amíg 2011-ben elkészült a Zsolnay Negyed Egyetemi negyede, így a kart a város új kulturális központjába helyezték át. A kar által hirdetett képzések: szobrászat, festészet, grafika, tárgyalkotás (kerámiatervezés), zeneművészet (hangszeres előadóművészet, ének, kóruskarnagy), tanári szakok (hangszeres zenetanár, ének-zenetanár, képzőművész-tanár, design és vizuális művészet), elektronikus zenei médiaművészet, doktori (DLA) képzés képzőművészeti és zeneművészeti területen.

Műszaki és Informatikai Kar[szerkesztés]

A Műszaki és Informatikai Kart 1970-ben alapították, akkor még önálló főiskolaként. Jogelőd intézménye egy építőipari és gépészeti felsőfokú technikum volt. Névadója eredetileg a neves klasszicista építész Pollack Mihály, aki az 1800-as években számos középület, templom és vidéki kúria alkotójaként szerzett világra szóló hírnevet. A főiskola 1995. július 1-jei hatállyal integrálódott a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd Pécsi Tudományegyetem szervezetébe, 2004-től pedig egyetemi karként működik.

2007-ben valósult meg a kar épületeinek teljes rekonstrukciója. Ezzel az épületek minden termében biztosított az előadások multimédiás támogatása valamint a Boszorkány utcai tömbben az oktatói és hallgatói notebookok vezeték nélküli, WiFi használata. A rekonstrukciós terveket a Karon végzett és jelenleg is itt dolgozó építészek készítették.[34] 2012-ben az addigi Pollack Mihály Műszaki Kar felvette a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar nevet.[35] 2015. április 1-jén hagyta el Pollack Mihály nevét, ezentúl csak Műszaki és Informatikai Kar néven tevékenykedik. A nevet a kar Építészeti Intézete viszi tovább.[1]

A Karon jelenleg nyolc alapképzési (BA, BSc) szakra és kilenc mesterképzési (MA, MSc) szakra lehet jelentkezni. A hallgatók választhatnak a felsőoktatási szakképzések - mérnök informatikus, villamosmérnök, televíziós műsorkészítő - és a szakirányú továbbképzések széles skálájából.[36] A hallgatók választott szakjukon túl idegen nyelveket sajátíthatnak el, ismereteket szerezhetnek a minőségbiztosítás, a marketing, a menedzsment, a környezetvédelem, az informatika és a számítástechnika területéről. A karon hangsúlyos a képzés gyakorlati jellege, amelynek része a négy hetes nyári szakmai gyakorlat. Az ipar vezető szakembereivel való együttműködés kiemelkedő eseményei az évente rendszeresen megrendezett szaknapok. A műszaki szakoktató képzésben helyet kapnak a fejlesztő tréningek, valamint az életszerű és a hallgatói önállóságra építő projektek.[37]

Természettudományi Kar[szerkesztés]

Kutatók Éjszakája a PTE Természettudományi karán, amely a hazai felsőoktatás népszerűsítési programjának a része. Ennek keretén belül az egyetemek érdekes előadásokkal és interaktív programokkal mutatják be a nagyközönség számára, hogy mikkel foglalkoznak

A PTE Természettudományi Karának jogelődjei részben a Nagy Lajos által 1367-ben alapított első magyar egyetem, illetve a pozsonyi Erzsébet Egyetem, melyet az 1921-ben helyeztek át Pécsre. Természettudományi oktatás 1948-ban indult Pécsett, az akkor még önálló Tanárképző Főiskolán. 1982-ben a korábbi főiskola Tanárképző Karként a Jogtudományi Karral és a Közgazdaságtudományi Karral tagja lett az akkor létrehozott Janus Pannonius Tudományegyetemnek. Ettől kezdve indult meg úgy a természettudományi, mint a bölcsész képzés egyetemi szintre emelkedése. Ennek eredményeként 1992-ben, az addig három karú egyetemen egy időben kialakulhatott a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar. Az 1910-es, 1920-as években elkészült, régi jezsuita gimnáziumi épületegyüttes felújítása 1991-ben indult meg. Ennek eredményeként 1992-re felépült a Bölcsészkarral közös kari könyvtár és aula, majd 1993-ban új hallgatói és kutatói laborszárnnyal, 1994-ben és 1995-ben pedig felújított előadótermekkel, szemináriumi helyiségekkel és dolgozószobákkal gyarapodott a Kar. 1997 nyarán adták át a tornacsarnokot és a modern uszodát magába foglaló új sportcentrum épületét. Az épületegyüttes rekonstrukciója 1998-ban befejeződött. Ezzel a Kar minden területe modern elhelyezést kapott.

A Természettudományi Kar épületegyüttese kitűnő rekreációs lehetőségeket magában rejtő környezetben foglal helyet. A TTK-BTK campus részét képezi a jelentős értékkel bíró botanikus kert, valamint a sportpálya, csakúgy, mint az új sportcentrum épülete. Közel 7 milliárd forint értékű beruházásból, 2012 nyarán készült el az új Szentágothai János Kutatóközpont, amelynek eszközeit nemcsak a kutatók, oktatók, hanem a kar hallgatói is igénybe vehetik.[38]

A Kar szervezeti egységei: Biológiai Intézet, Fizikai Intézet, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Kémiai Intézet, Matematikai és Informatikai Intézet, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, a Számítástechnikai és Oktatástechnikai Központ valamint a Sportközpont. Az országban egyedülálló sajátosság, hogy a pécsi egyetemen testnevelő- és sporttudományi képzés folyik. Alapképzést 11 szakterületen (biológia, fizika, földrajz, földtudományi, kémia, matematika, gazdaságinformatikus, környezettan, programtervező informatikus, sportszervező, és testnevelő - edző) folytatnak, tanári és nem tanári szakokon egyaránt. A karon négy doktori iskolában folyik posztgraduális képzés: a Biológiai Doktori Iskolában, a Fizikai Doktori Iskolában, a Földtudományok Doktori Iskolában, továbbá a Kémiai Doktori Iskolában.

Klinikai Központ[szerkesztés]

A Szívgyógyászati Klinika épülete
A Klinikai Központ egyik épülete

Mára a Klinikai Központ is szerves része a Pécsi Tudományegyetemnek. Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, amelynek a gyógyítás mellett az oktatás és a kutatás is fő tevékenysége.[39]

A Klinikai Központ több kisebb egységből (klinikából és intézetből) épül fel:

  • I. sz. Belgyógyászati Klinika
  • II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum
  • Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet
  • Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika
  • Érsebészeti Tanszék
  • Fogászati és Szájsebészeti Klinika
  • Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ
  • Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
  • Gyermekgyógyászati Klinika
  • Humán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Központja
  • Idegsebészeti Klinika
  • Immunológiai és Biotechnológiai Intézet
  • Kórházhigiénés Szolgálat
  • Laboratóriumi Medicina Intézet
  • Mozgásszervi Sebészeti Intézet Ortopédiai Klinikai Tanszék
  • Mozgásszervi Sebészeti Intézet Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék
  • Neurológiai Klinika
  • Nukleáris Medicina Intézet
  • Onkoterápiás Intézet
  • Orvosi Genetikai Intézet
  • Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet
  • Pathologiai Intézet
  • Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
  • Radiológiai Klinika
  • Reumatológiai és Immunológiai Klinika
  • Sebészeti Klinika
  • Sürgősségi Orvostani Tanszék
  • Szemészeti Klinika
  • Szívgyógyászati Klinika
  • Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
  • Urológiai Klinika

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

650 éves évforduló[szerkesztés]

2017-től szeptember első napja a Magyar Felsőoktatás Napja, a pécsi egyetemalapítás emléknapja, így a magyar tudomány eredményei és a magyar felsőoktatás nemzeti örökséggé válnak. A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából a hagyományok ápolása, hangsúlyozása, a kulturális értékek közvetítése, megőrzése kerül középpontba. Alapvető célja az egyetem hazai és nemzetközi imázsának jelentős növelése, az egyetemi identitástudat erősítése az oktatókban, a dolgozókban, a jelenlegi és a volt hallgatókban egyaránt. További célként szerepel az egyetemi teljesítmények növelése.[40][41][42]

Híres diákjai, tanárai[szerkesztés]

Szakkollégiumok[szerkesztés]

A szakkollégiumok felsőoktatási intézmények mellett működő öntevékeny hallgatói csoportok, amelyek elősegítik tagjaik szakmai és tudományos előmenetelét, a csoportban végzett tevékenységek pedig közösségi élményt nyújtanak. Céljuk továbbá a társadalmi problémák iránt fogékony értelmiségiek képzése. A Pécsi Tudományegyetemen 8 szakkollégium működik, többségük a karokhoz kötődő szakmai profillal, közülük nem mindegyik rendelkezik kollégiumi férőhellyel. Nem közvetlenül a PTE-hez köthető a Márton Áron Szakkollégium, amely elsősorban a határon túli magyar hallgatók elhelyezését, támogatását hivatott ellátni.

A PTE szakkollégiumai:

Egyetemi média[szerkesztés]

  • UnivPécs (egyetemi újság)
  • Universitas Televízió
  • Nyitott Egyetem

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A PEN 2009-es fellépői a La fanfare en pétàrd hergelte négy napon át az pécsi egyetemistákat, akikkel mindenhová együtt közlekedtek a belvárosban.

Kollégiumok[szerkesztés]

Rosta Tibor festménye a Szántó kollégium bejáratával szemben lévő falon
  • Boszorkány Kollégium (7624 Pécs, Boszorkány út 2.)
  • Balassa János Kollégium (7624 Pécs, Jakabhegyi út 6.)
  • Hunyor vendégház és diákszálló (7624 Pécs, Jurisics Miklós utca 16.)
  • Jakabhegyi Kollégium (7635 Pécs, Jakabhegyi út 8.)
  • Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Kollégiuma (7100, Szekszárd, Mátyás király utca 3.)
  • Laterum kollégium (7633 Pécs, Hajnóczy út 37-39.)
  • Szántó Kollégium (7633 Pécs, Szántó Kovács János utca 1/d)
  • Szalay László Kollégium (Univ) (7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 2.)

Bezárt kollégiumok

Gyakorlóiskolák[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. www.okm.gov.hu, Oktatási és Kulturális Minisztérium oldala, Az Oktatási Évkönyv 2008/2009 letölthető PDF-formátumban.. [2007. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 27.)
  2. Csökken a hallgatók száma a PTE-n, de egyre több külföldi tanul nálunk
  3. Fedeles Tamás: Studium Generale Quinqueecclesiense 557-559. o. (In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József. Pécs, 2009. ISBN 978-963-88572-1-7)
  4. Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. "A középkori egyetem" 150-151. o., Pécs, 2011 ISBN 978 963 9893 43 6
  5. Petrovics István: A középkori pécsi egyetem és alapítója, http://www.aetas.hu/2005-04/petrovics.pdf Archiválva 2013. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Fedeles Tamás: Studium Generale Quinqueecclesiense 560-561. o. (In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József. Pécs, 2009)
  7. Font Márta: A középkori pécsi egyetem, http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/358/a-kozepkori-pecsi-egyetem
  8. Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526. 155. o. Pécs, 2011 ISBN 978-963-88572-1-7
  9. Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526, 147-150. o., Pécs, 2011.
  10. Gerőné Sándor Mária: A pécsi középkori egyetem feltárásának és kutatásának újabb eredményei, http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/340/a-pecsi-kozepkori-egyetem-feltarasanak-es-kutatasanak-ujabb-eredmenyei
  11. Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe.” A város középkori históriája 1009–1526, 155. o. Pécs, 2011 ISBN 978-963-88572-1-7
  12. http://www.kozepkoriegyetem.hu/
  13. Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 111. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  14. PTE ÁJK hivatalos weblapja. [2013. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  15. Az Orvostudományi Kar története. PTE ÁOK (Hozzáférés: 2019. júl. 30.)
  16. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 27/1951. (I. 28.) M. T. számú rendelete: Az orvostudományi egyetemek szervezetének és működésének átmeneti szabályozása tárgyában. Magyar Közlöny, 16. sz. (1951. jan. 28.) 53. o.
  17. Az Orvostudományi Kar részletes története. PTE ÁOK (Hozzáférés: 2019. júl. 30.)
  18. a b c d PTE ÁOK Felvételi oldal
  19. PTE ÁOK Tudnivalók a karról
  20. PTE BTK Története. PTE.hu. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
  21. BTK Alapképzések. [2012. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  22. BTK Diszciplináris Mesterképzések. [2012. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  23. BTK Tanári Mesterképzések. [2012. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  24. BTK Szakirányú továbbképzések. [2012. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  25. PTE GYTK A Kar története
  26. a b c d PTE KTK Története. [2013. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  27. PTE KTK Képzések. [2014. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  28. Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar | Pécsi Tudományegyetem (hu nyelven). pte.hu. (Hozzáférés: 2017. május 5.)
  29. A FEEK Hivatalos woldala[halott link]
  30. PTE IGYK kar története
  31. PTE IGYK képzések
  32. A PTE IGYK nemzetközi kapcsolatai
  33. PTE MK Története. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
  34. PMMIK Köszöntő. [2013. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
  35. Névváltoztatások a felsőoktatásban. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
  36. PMMIK Felvételi oldal
  37. PMMIK Története
  38. TTK Imázs film
  39. Hivatalos weblap
  40. Egyetemünk alapítása és története. PTE, 2015. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
  41. Magyar közlöny 207. szám. Magyar közlöny, 2015. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
  42. Magyar közlöny 46. szám. Magyar közlöny, 2016. (Hozzáférés: 2016. november 21.)

Források[szerkesztés]

  • Bekeji, R.: A pécsi egyetem, Budapest, 1909
  • Szilvek, Lajos: A pécsi egyetem története, Hunyadi M. ny., Pécs, 1900, 50. o.
  • Szabó, Pál: A régi pécsi egyetem, Közlemények a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából 18., Pécs, 1933, 28. o.
  • Kavka, Frentisek: "A prágai Károly egyetem, a pécsi egyetem és Dél-Magyarország a XIV. században és a XV. század elején", in Jubileumi Tanulmányok I., Pécs, 1967, 87-96. o.
  • Csizmadia, Andor: "Az egyetemi jogi oktatás Magyarországon a pécsi egyetem alapítása után a XIV-XV. században", in Dunántúli Tudományos Intézet évkönyve 1967, Akadémiai k., Budapest, 1968, 207-224. o.
  • "Milyen fakultásokkal indult az ősi Studium Generale?", in Dunántúli Napló, 1967. 24. 85.
  • Szentkirályi, István: "Klimó György és a pécsi hittudományi kar", in Dunántúl, 1911. május 21., 1-2. o.
  • Hajnal,József: "A középkori pécsi egyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem történetéből", in Orvosi Hetilap, 1967, 108., Nr. 51., 2428- 2431. o.
  • Mezey, László: "A pécsi egyetemalapítás előzményei", in Jubileumi tanulmányok, Pécs, 1967, I., 53-84. o.
  • Csizmadia, Andor: L'Université de Pécs au Moyen Âge, (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 42.) Pécsi Szikra ny., Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 23. o.
  • Kovács, András: "A középkori pécsi egyetem", in Dunántúli Napló, Pécs, 24. 95.
  • "A középkori pécsi egyetemről", in Dunántúli Napló, Pécs, 1967. 24. 86.
  • Petrovich, Ede: "A középkori pécsi egyetem", in Dunántúli Napló, Pécs, 1967. 24. Nr. 232., 233., 234., 235., 237., 238.
  • Petrovich, Ede: "Adatok a középkori pécsi egyetem történetéhez", in Felsőoktatási szemle, 1967, Nr. 9., 518-522. o.
  • Csizmadia, Andor: A pécsi egyetem a középkorban, (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 40.), Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 24. o.
  • Csizmadia, Andor: Die Universität in Pécs im Mittelalter, (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 41.), Pécsi Szikra ny., Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 24. o.
  • Petrocvich, Ede: "Középkori pécsi egyetem ismeretlen tanárai", in Irodalomtörténeti Közlemények, 1967, Jhg. 71., Nr. 3., 290-296. o.
  • Gálos, Magda: A régi Pécs szellemi élete, (Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából 24.), Pécs, 1933, 48. o.
  • Petrovich, Ede: "A középkori pécsi egyetemmel kapcsolatos szentbeszédek kora", in Irodalomtörténeti Közlemények, 1966, Nr. 2/2., 142-146. o.
  • Heilig, Konrad: "Zur Geschichte der ältesten Ungarischen Universitäten und des Magisters Benedikt von Makra", in Jahrbuch des Ungarischen Historischen Institut Wien, 1931., p. 41-71.
  • Laky, Mátyás: "Művelődésügyünk tényezői Zsigmond alatt, Buschmann, Budapest, 1876., p. 59.
  • Szentkirályi, István: "Klimó György püspök és a pécsi egyetem. A pécsi egyetem jogfolytonosságának kérdéséhez", in Dunántúl, 1911. április 16.
  • Kolta, János: "Fejezetek a pécsi felsőoktatás történetéből. III. Mikor szűnt meg az első egyetem?", in Universitas, 1972., I. évf., Nr. 3., 4. o.
  • Boros, István: "Kísérletek az 1367-ben alapított Pécsi egyetem visszaállítására", in Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, Pécs, 1968. 60., 1-20. o.
  • Gerecze, Péter: "A pécsi egyetem helye és címere", in Archaeologiai Értesítő, 1904, Nr. 2., 193-195. o.
  • Juhász, László: Baranya vármegye és Pécs város régészete, Lyceum ny., Pécs, 1894. 42., 2. o.
  • Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni – Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, 1933, 55 o.
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010 ISSN 0324-2226

További információk[szerkesztés]