Állam

Az állam politikailag független, nemzetközileg elismert, határokkal körülvett földrajzi egység. A társadalmasulás fejlett formája. Olyan intézményrendszer, amely egy földrajzi terület lakóit politikailag szervezi egységgé. Ennek eszköze a legfőbb hatalom központosított gyakorlása a közigazgatás és az erőszakszervezetek révén. A modern államot a hatalmi ágak szétválasztása jellemzi. Egy állam szuverenitása azt jelenti, hogy más államok önálló hatalmi tényezőnek ismerik el. Léteznek ún. de facto államok, melyek bizonyos állami funkciókat gyakorolnak, de más államok nem ismerik el őket. Egy állam demokratikus, ha a főhatalom a népszuverenitáson alapul; ellentéte a despotikus hatalomgyakorlás vagy a modern diktatúra.

A szociológiában az államot általában Max Weber következő elterjedt meghatározásával írják le: az a szervezet, amely rendelkezik „a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül”, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget.

Az államhatalom részei

A három hatalmi ág:

• törvényhozó hatalom (Magyarországon: Parlament)
• végrehajtó hatalom (kormány)
• bírói hatalom (bíróságok)

Az újkor kezdetén a három hatalmi ágat gyakorlatilag felosztották, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve - melynek lényege, ha három közül kettő egy kézben van, az önkényuralmat szül. Például, ha a végrehajtó hatalom a maga kedve szerint változtatja meg a törvényeket.

Az magyar állam működésében fontos szerepet játszik:

• a köztársasági elnök
• az Alkotmánybíróság
• az ombudsmanok, vagy más néven országgyűlési biztosok
• az Állami Számvevőszék
• a Magyar Nemzeti Bank
• a Magyar Honvédség
• a Magyar Ügyészség
• az önkormányzatok

Az állam feladatai

Az állam feladata a közjó szolgálata. Ennek megvalósításakor egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik.

• Stabilizálás:

• a gazdaság működőképességének fenntartása

közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de az államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni

• közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb.)
• tömegközlekedés

pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése)

• társadalmi rend fenntartása, törvényekkel és rendfenntartó szervekkel (bíróság, rendőrség)

állampolgári jogok biztosítása, pl.:

• az élethez való jog
• a tulajdon védelmének biztosítása
• a munkához való jog

• Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak

• feladatok bevételi forrásainak biztosítása (adók, illetékek és járulékok)
• a közoktatásügyi rendszer biztosítása
• a közegészségügyi rendszer biztosítása
• a szociális segélyezés

• munkanélküli segély
• nyugdíj

• Külső védelem biztosítása: hadsereg

Az állam jellemzői

Az állam helye a gazdaságban

• a területiség: a territorialitás elve
• a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert
• az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de annak egészétől elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze
• a belső szuverenitás (felségterületén az állam a legfőbb hatalom)
• a teljes vagy legalább részleges külső szuverenitás (külpolitikai önállóság, országhatárok stb.)

Összefoglalva: meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet.

Állam és kormányzási formák, politikai rendszerek

• Autokrácia (egyeduralom, önkényuralom)
• Despotizmus
• Monarchia (királyság, császárság stb.)
• Oligarchia
• Diktatúra
• Demokrácia (köztársaság)
• Teokrácia

Számuk

Jelenleg 193 elismert állam van a világon. Az alábbi államokat nem minden ország ismeri el:

• Nemzetközileg elismert állam, de egy vagy több állam nem ismeri el:

Izrael, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, Ciprus, Vatikán

• Nemzetközileg el nem ismert de facto országok :

Koszovó, Szomáliföld, Kínai Köztársaság, Nyugat-Szahara, Észak-Ciprus, Palesztina, Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi-Karabah Köztársaság, Dnyeszter Menti Köztársaság

Kapcsolódó szócikkek

• Államforma
• Politikai rendszer

• Nemzetközileg elismert független országok listája

Források

• Gacsályi-Meyer-Misz-Simonits: Közgazdaságtan II. Makroökonómia (Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.)
• Magyarország alkotmányjogi berendezkedése
• XIII. Leó: Rerum novarum kezdetű enciklikája. Az egyház társadalmi tanítása