1704
| 1704 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1704 |
| Ab urbe condita | 2457 |
| Bahái naptár | -140 – -139 |
| Berber naptár | 2654 |
| Bizánci naptár | 7212 – 7213 |
| Buddhista naptár | 2248 |
| Burmai naptár | 1066 |
| Dzsucse-naptár | -207 |
| Etióp naptár | 1696 – 1697 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1759 – 1760 |
| Shaka Samvat | 1626 – 1627 |
| Kali-juga | 4805 – 4806 |
| Holocén naptár | 11704 |
| Iráni naptár | 1082 – 1083 |
| Japán naptár | 2364 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4400–4401 |
| Kopt naptár | 1420 – 1421 |
| Koreai naptár | 4037 |
| Muszlim naptár | 1115 – 1116 |
| Örmény naptár |
1153 ԹՎ ՌՃԾԳ |
| Thai szoláris naptár | 2247 |
| Zsidó naptár | 5464 – 5465 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek
Évek: 1699 – 1700 – 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708 – 1709
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
- január 2. – I. Lipót magyar király a kalocsai érseket, Széchényi Pált bízza meg a kurucokkal folytatandó béketárgyalások előkészítésével.[1]
- január 11. – Károlyi Sándor generális mintegy 5 000 emberével a Csallóközből átkel a Dunántúlra és az országrész elfoglalására indul.[1]
- január 14. – Brajkovics Márton zengg-modrusi megyés püspököt áthelyezik a zágrábi egyházmegye élére.[2]
- január 16. – A francia–bajor hadak birtokba veszik Passaut.[1]
- január 18. – Rákóczi kiáltványban emlékezteti a horvát rendeket a Habsburg-ház részéről elszenvedett sérelmeikre és felszólítja őket, hogy csatlakozzanak az egész haza szabadságáért küzdő magyarokhoz. A kiáltvány azonban hatástalan maradt.[3]
- február 12. – A szatmári császári őrség kitör a várból és szétszórja a kuruc ostromzárat.[3]
- február 16. – Munkács várát a császári őrség feladja.[3]
- március 17–28. – A bécsi udvar és Rákóczi képviselőinek első tanácskozása a kuruc kézen lévő Gyöngyösön. (A tárgyalások rövidre sikerültek, mert a két fél álláspontja gyökeresen eltért egymástól.)[1]
- március 25. – Pécs elleni rác támadás.[4]
- április 2. – Bercsényi Miklós pátenst ad ki a fegyvert fogott jobbágyok felszabadításáról.[3]
- június 13. – Sigbert Heister táborszernagy legyőzi Forgách Simont Koroncónál.[1]
- június 29. – Rákóczi első bácskai hadjárata. (Mintegy 5 000 fő átcsoportosításával Rákóczi megindítja déli hadjáratát Baján át Bács felé a tisza-marosi határőrvidék ellen.)[4]
- július 4. – Károlyi Sándor győzelmet arat a császáriakon Szentgotthárdnál de, sikere nem hoz tartós eredményt.
- július 8. – II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választják.
- július 7. – Bács várának bevétele.[4]
- július 12. – A kurucok Feketevíznél legyőzik a Duna–Tisza közét és a Tiszántúlt fenyegető szerémségi szerb határőröket.[1]
- július 20. – Rákóczi Szeged városát hódoltatja.[4]
- július 21. – George Rooke brit tengernagy a spanyol örökösödési háború során elfoglalja Gibraltárt.
- augusztus 13. – Az osztrákok (Savoyai Jenő vezetésével) a höchstädti csatában (Blindheim/Blenheim) mellett legyőzik a szövetséges francia és bajor hadsereget.
- október 17. – I. Lipót rendeletben tiltja meg a kurucok által kibocsátott rézpénz elfogadását.[3]
- október 24. – Felszabadul Kassa városa.[3]
- november 16. – Vak Bottyán beveszi Érsekújvárat.
- november 28. – II. Rákóczi Ferenc megkezdi Lipótvár ostromát.
- december 1. – Eperjes kuruc kézen.[3]
Az év témái[szerkesztés]
1704 az irodalomban[szerkesztés]
1704 a tudományban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- március 25. – Faludi Ferenc, író, költő, fordító († 1779)
- május 7. – Carl Heinrich Graun, német barokk zeneszerző, korának jelentős és népszerű operaszerzője († 1759)
Halálozások[szerkesztés]
- július 24. – Gyöngyösi István, magyar költő, alispán, országgyűlési követ (* 1629)
- október 28. – John Locke, angol empirista filozófus, orvos és politikus (* 1632)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f Czigány István: A Rákóczi-szabadságharc és a közép- és kelet-európai hadi helyzet, 1703–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 1016-1023. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 28. p.
- ↑ a b c d e f g Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 264. p.
- ↑ a b c d Farkas Ildikó: Kronológia, 1690–1707. In.: História. 2010. évi 4. sz., 28. p.
