Orvos
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.
Tartalomjegyzék
- 1 Története
- 2 A tevékenység szabályozása
- 3 Orvosi rendtartás
- 4 Orvosi eskü
- 5 Orvosi titoktartás
- 6 Munkakörök az Egészségügyért felelős Minisztérium irányítása alatti közalkalmazott esetében, ha nem oktató (356/2008 Korm. rend.)
- 7 Beosztások (Intézményi hatáskör)
- 8 Szakterületek képviselői
- 9 Orvosi bizonyítvány
- 10 Orvosi felelősség
- 11 Orvosi műhiba
- 12 Orvosképzés
- 13 Jegyzetek
- 14 Lásd még
- 15 További információk
Története[szerkesztés]
A gyógyítás, orvoslás története egyidős az emberiség történetével. Orvosi feladatokat már a varázslók is elláttak az őskori emberek közösségeiben.
Az ókori társadalomban a papok vették át a gyógyítók szerepét, tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték. Ugyanakkor már az ókorban elkezdett kialakulni a világi orvoslás is. Kínában már az i. e. 2. évezredben állami fizetéssel rendelkező – ezért a lakosságot ingyen gyógyító –, a papoktól teljesen független orvosi kar működött. Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak.
Az ókori Görögországban is világi orvoslás alakult ki. Csak a megfelelő iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Hippokratész volt az első orvos, aki rendszerbe foglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része – az orvostudomány fejlődésének ellenére – még ma is érvényes. Hivatásuk megkezdése előtt az ókori orvosoknak a hippokratészi eskünek nevezett orvosi esküt kellett letenniük.
Az orvoslás a rómaiaknál és az arab világban is tovább fejlődött. A középkor azonban Európában megtorpanást, sőt visszaesést hozott[forrás?]. A sebész és az orvos sokáig nem volt azonos fogalom. Így volt ez Magyarországon is, ahol csupán a 19. század óta követelik meg a sebészektől, hogy diplomával rendelkezzenek. Ezt megelőzően, képzetlen személyek, úgynevezett felcserek, valamint borbélyok látták el a sebészeti teendőket.
A tevékenység szabályozása[szerkesztés]
Magyarországon[szerkesztés]
Magyarországon orvosi gyakorlatot csak az folytathat, aki felvetette magát az orvosok országos nyilvántartásába, és az erről szóló igazoló okmánnyal rendelkezik. Az a személy, aki külföldön szerzett diplomát, csak akkor vehető fel a nyilvántartásba, ha a diplomáját a magyarországi orvostudományi egyetemek elfogadják, vagy ha azt honosítás (nosztrifikáció) útján érvényesítteti.
Orvosi rendtartás[szerkesztés]
Orvosi eskü[szerkesztés]
Az orvosi eskü szövege Magyarországon:
- Én …………….. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a …………. Orvostudományi Egyetem jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.
Orvosi titoktartás[szerkesztés]
Munkakörök az Egészségügyért felelős Minisztérium irányítása alatti közalkalmazott esetében, ha nem oktató (356/2008 Korm. rend.)[szerkesztés]
orvos: általános orvosi diploma
szakorvos: általános orvosi diploma + szakvizsga
Beosztások (Intézményi hatáskör)[szerkesztés]
alorvos
adjunktus
főorvos
laboratórium-vezető
osztályvezető
részlegvezető
igazgató
Szakterületek képviselői[szerkesztés]
Magyarországon ahhoz, hogy egy orvos dolgozhasson vagy kutathasson egy adott szakterületen, le kell tennie legalább egy orvosi szakvizsgát. Általában a rezidens évek után vizsgáznak az általános orvosok, utána válik belőlük szakorvos. A higiénikus orvosok, akiket a Szovjetunió fennállása idejében képeztek, szintén tehetnek Magyarországon orvosi szakvizsgát - csakúgy, mint az általános orvosi végzettségűek.
Elsőként megszerezhető szakvizsgák és képzési idejük:
Szakképzés megnevezése Képzési idő
- 1. Aneszteziológia és intenzív terápia 60 hónap
- 2. Arc-, állcsont- és szájsebészet 70 hónap (Bemenethez kérik mind az általános orvosi, mind a fogorvosi diploma meglétét)
- 3. Belgyógyászat 60 hónap
- 4. Bőrgyógyászat 60 hónap
- 5. Csecsemő- és gyermekgyógyászat 60 hónap
- 6. Érsebészet 72 hónap
- 7. Fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás 60 hónap
- 8. Foglalkozás-üzemorvostan 48 hónap
- 9. Fül-orr-gégegyógyászat 60 hónap
- 10. Gasztroenterológia 60 hónap
- 11. Geriátria 60 hónap
- 12. Gyermek- és ifjúságpszichiátria 60 hónap
- 13. Gyermeksebészet 72 hónap
- 14. Háziorvostan 36 hónap
- 15. Hematológia 60 hónap
- 16. Honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan 60 hónap
- 17. Idegsebészet 72 hónap
- 18. Igazságügyi orvostan 60 hónap
- 19. Infektológia 60 hónap
- 20. Kardiológia 60 hónap
- 21. Klinikai genetika 48 hónap
- 22. Klinikai onkológia 60 hónap
- 23. Megelőző orvostan és népegészségtan 48 hónap
- 24. Mellkassebészet 72 hónap
- 25. Nefrológia 72 hónap
- 26. Neurológia 60 hónap
- 27. Nukleáris medicina 60 hónap
- 28. Ortopédia és traumatológia 72 hónap
- 29. Orvosi laboratóriumi diagnosztika 60 hónap
- 30. Orvosi mikrobiológia 60 hónap
- 31. Oxyológia és sürgősségi orvostan 60 hónap
- 32. Patológia 60 hónap
- 33. Plasztikai és égés-sebészet 72 hónap
- 34. Pszichiátria 60 hónap
- 35. Radiológia 60 hónap
- 36. Repülőorvostan 48 hónap
- 37. Reumatológia 60 hónap
- 38. Sebészet 72 hónap
- 39. Sugárterápia 60 hónap
- 40. Szemészet 56 hónap
- 41. Szívsebészet 72 hónap
- 42. Szülészet-nőgyógyászat 60 hónap
- 43. Transzfuziológia 48 hónap
- 44. Tüdőgyógyászat 60 hónap
- 45. Urológia 60 hónap
Ráépített szakképzések, bemeneti követelményük és képzési idejük:
- 46. Addiktológia gyermek- és ifjúságpszichiátria, pszichiátria (60) + 25 hónap
aneszteziológia és intenzív terápia, belgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, háziorvostan, neurológia, oxyológia és sürgősségi orvostan, tüdőgyógyászat (36-60) + 25 hónap
- 47. Allergológia és klinikai immunológia belgyógyászat, bőrgyógyászat,
- csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr- gégegyógyászat, infektológia, neurológia, reumatológia, sebészet, szemészet, szülészet-nőgyógyászat, transzfuziológia, tüdőgyógyászat (48-72) + 24 hónap
- 48. Andrológia urológia (60) + 24 hónap, belgyógyászat, bőrgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat (60) + 48 hónap
- 49. Audiológia fül-orr-gégegyógyászat (60) + 24 hónap
- 50. Belgyógyászati angiológia belgyógyászat (60) + 24 hónap
- 51 Csecsemő- és gyermek fül-orr-gégegyógyászat fül-orr-gégegyógyászat (60) + 24 hónap
- 52. Csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápia aneszteziológia és intenzív terápia, csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 24 hónap
- 53. Csecsemő- és gyermekkardiológia csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 36 hónap
- 54. Diagnosztikus cytológiapatológia (60) + 24 hónap
- 55. Egészségbiztosítás bármely alap szakképesítés (36-72) + 24 hónap
- 56.Endokrinológia és anyagcsere-betegségek belgyógyászat (60) + 24 hónap,csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 24 hónap, szülészet-nőgyógyászat (60) + 24 hónap
- 57. Gyermek gasztroenterológia csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 24 hónap
- 58. Gyermek hemato-onkológia csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 36 hónap
- 59. Gyermek-neurológia csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 24 hónap, neurológia (60) + 24 hónap
- 60. Gyermek-nőgyógyászat szülészet-nőgyógyászat (60) + 36 hónap
- 61. Gyermek-radiológia radiológia (60) + 24 hónap ,csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 30 hónap
- 62. Gyermek-tüdőgyógyászat csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 25 hónap
- 63. Igazságügyi pszichiátria pszichiátria (60) + 24 hónap, gyermek- és ifjúság-pszichiátria (60) + 24 hónap
- 64. Intenzív terápia belgyógyászat, kardiológia, neurológia, tüdőgyógyászat (60) + 24 hónap
- 65. Iskola-egészségtan és ifjúságvédelem belgyógyászat, foglalkozás-orvostan (48-60) + 33 hónap
- csecsemő- és gyermekgyógyászat, háziorvostan (36-60) + 24 hónap
- 66. Kézsebészet ortopédia és traumatológia (ortopédia, traumatológia) (72) + 24 hónap
- 67. Klinikai farmakológia bármely alap szakképesítés (36-72) + 25 hónap
- 68. Klinikai neurofiziológia aneszteziológia és intenzív terápia, csecsemő- és gyermekgyógyászat, gyermek- és ifjúság-pszichiátria, idegsebészet, neurológia, pszichiátria (60-72) + 24 hónap
- 69. Laboratóriumi hematológia és immunológia orvosi laboratóriumi diagnosztika (60) + 24 hónap, transzfuziológia (48) + 24 hónap
- 70. Molekuláris genetikai diagnosztika igazságügyi orvostan, klinikai genetika, orvosi laboratóriumi diagnosztika, orvosi mikrobiológia, patológia (60) +24 hónap
- 71. Munkahigiéné foglalkozás orvostan, megelőző orvostan és népegészségtan (48) + 24 hónap
- 72. Neonatológia csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 24 hónap
- 73. Neuroradiológia radiológia (60) + 24 hónap
- 74. Nőgyógyászati daganatsebészet szülészet-nőgyógyászat (60) + 36 hónap
- 75. Orvosi rehabilitáció Kardiológia területen: kardiológia (60) + 25 hónap
Gyermekgyógyászat területen:
- Csecsemő- és gyermekgyógyászat (60) + 25 hónap
- Pszichiátria területen:
- Gyermek- és ifjúságpszichiátria, pszichiátria (60) + 24 hónap
Pulmonológia területen:
- tüdőgyógyászat (60) + 25 hónap
- 76. Pszichoterápia gyermek- és ifjúság-pszichiátria, pszichiátria (60) + 24 hónap, bármely alap szakképesítés, szakfogorvosi szakképesítés (36-72) + 36 hónap
- 77. Sportorvostan bármely alap szakképesítés (36-72) + 24 hónap
- 78. Trópusi betegségek belgyógyászat, infektológia (60) + 24 hónap
Oktatási[szerkesztés]
Az oktatás hagyományosan az orvosi egyetemek feladata. A középkorban viszonylag korán elkülönült az orvoslás más tudományoktól, gyakorlati fontossága miatt. A sebészet a középkor elején sok esetben nem képezte az orvosi tananyag részét. Magyarországon a mai Semmelweis Egyetem jogelődjét 1769-ben alapították Kolozsvárott. Jelenleg négy Orvostudományi Egyetem működik az országban: a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi. Eredetileg tanszékekre oszlottak az egyetemek, később elkülönültek a fogászati, gyógyszerészi, védőnői, szűkebb értelemben vett orvosi és egészségtudományi karok. A curriculum négy blokkra oszlik:
- az alapozó tárgyak az első két évben: biokémia, anatómia, élettan stb.
- preklinikai tárgyak: például a patológia a harmadik évben
- klinikai tárgyak a negyedik és az ötödik évben
- szigorlói szakasz a hatodik évben
Kutatóintézeti[szerkesztés]
Közegészségügyi[szerkesztés]
Szervezési[szerkesztés]
Orvosi bizonyítvány[szerkesztés]
Orvosi felelősség[szerkesztés]
Orvosi műhiba[szerkesztés]
Orvosképzés[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
- Orvos-beteg kapcsolat
- Orvostudomány
- Az orvostudomány története
- Orvostudományi egyetem
- Orvos továbbképzés
- Orvosi elektronika
- Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
- Magyar orvosok
- Orvostudományi Portál
További információk[szerkesztés]
- Hippokratészi eskü
- Az orvosi és gyógyszerészi eskü
- Orvosok, bábák, állatorvosok esküje Zenta városában
- Győri Orvosok
- Soproni Orvosok
- Orvos.lap.hu - linkgyűjtemény
- Orvosok.hu - legnagyobb orvoskereső - orvos válaszol rovattal
- Orvosi Folyóiratok.lap.hu - linkgyűjtemény
- https://kereso.enkk.hu/
- [1]
- [2]
- [3]
- Csöppek. (Orvosi adomák). In: Gracza György: A nevető Magyarország. Bp, 1901. I. kötet. 233-260. old.
|