Augustin Cauchy
| Augustin Louis Cauchy | |
 | |
| Augustin Louis Cauchy | |
| Született |
1789. augusztus 21. Franciaország, Párizs |
| Elhunyt |
1857. május 23. (67 évesen) Franciaország, Sceaux |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | francia |
| Szülei | Louis François Cauchy |
| Foglalkozása | matematikus |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Tudományos Akadémia aranyérme 1816 |
 | |
| Augustin Louis Cauchy aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Augustin Louis Cauchy témájú médiaállományokat. | |
Augustin Louis Cauchy (Párizs, 1789. augusztus 21. – Sceaux, 1857. május 23.) francia matematikus, a matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője. Igazi polihisztora a matematikának, szinte minden területén alkotott.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Fiatalkora[szerkesztés]
Augustin Louis Cauchy Párizsban született egy jómódú család első gyerekeként. Két öccse volt, Alexandre Laurent, aki jogi pályán vált ismertté, és Eugène François.
Apja, a király szolgálatában álló sikeres ügyvéd, ezért a francia forradalom változásai kedvezőtlenek voltak a családja számára. 1793-ban pedig el kellett hagyniuk Párizst. Csak a kilencvenes évek végén költözhettek vissza. Lagrange vette észre Cauchy érdeklődését a matematika iránt. Az tanácsolta a fiú apjának, hogy tanulmányai megkezdése előtt kapjon alapos idegen nyelvi képzést. 1802-ben beíratták az École Centrale du Pantheon intézetébe, ahol két évig szinte kizárólag nyelvtanulással foglalkozott. 1804-ben kezdett azután – először magánúton – komolyabban matematikát tanulni, így 1805-ben minden nehézség nélkül teljesítette az École Polytechnique felvételi vizsgáját. Már 1807-ben sikerrel befejezte tanulmányait, de rögtön utána mérnökhallgatóként folytatta az École des Ponts et Chaussées-n, ahol elsősorban a vízépítési műtárgyak tervezését és kivitelezését tanulmányozta.
1810-ben Cherbourg-ban kapta meg élete első önálló mérnöki munkáját: azokban a kikötő építkezésekben vett részt, melyek Napóleon Anglia ellen tervezett inváziójának előkészítéséhez tartoztak. Rendkívül keményen dolgozott, már hajnali négykor talpon volt, és csak késő este hagyta abba. Kevés szabadidejében pihenésképpen Laplace „Mecanique Céleste”, illetve Lagrange „Théorie des Functions” című műveit tanulmányozta. Ezek a művek is hozzásegítették, hogy érdeklődése egyre erőteljesebben a matematika felé fordult.
Élete derekán[szerkesztés]
Miután mérnöki tanulmányait befejezte Párizsban, Cherbourgba költözött 1810-ben. Három évvel később egészségi okok miatt visszaköltözött. Ekkor Lagrange és Laplace rábeszélték Cauchyt, hogy hagyjon fel mérnöki munkájával és foglalkozzon inkább matematikával. Hatásukra 1812 írta első publikációját a poliéderek és poligonok vizsgálatáról, melyet még több hasonló témájú mű követett. 1816-ban megkapta a Francia Akadémia aranyérmét a hullámokról írt munkájáért és igen nagy elismerést váltott ki az egyik Fermat-sejtés megoldásának publikációja. 1818-ban veszi feleségül Alois de Bure-t. A Bourbon-restauráció komoly segítséget jelentett Cauchynak. Ekkor kap helyet a Francia Akadémiában.
A '30-as évek után[szerkesztés]
Az 1830-as év eltávolította a Bourbon-házat Franciaország trónjáról. A számára kedvezőtlen politikai változások hatására Cauchy 1830 szeptemberében svájci száműzetésbe kényszerült. Fribourgban telepedett le, felesége azonban Párizsban maradt. Néhány hónapos ottléte folyamán lelkesen segített a Svájci Akadémia létrehozásában. 1831 elején tovább utazott Torinóba. Az ottani egyetem Fizika tanszékén két évig tartott előadásokat, immáron kevésbé nagy lelkesedéssel. Majd 1833-tól 5 éven át X. Károly unokájának a magántanára volt Prágában. 1838-ban visszatér Párizsba. 1839-ben elnyeri a Mérésügyi hivatal egyik állását. Kétszer pályázza meg az Akadémia Matematika Intézetének vezetői posztját, mindkétszer sikertelenül.
Munkássága[szerkesztés]
Az első éves matematikát hallgató főiskolások és egyetemisták biztosan az ő nevét hallják a legtöbbször, ami annak a következménye, hogy a matematika alapvető fogalmait (mint például konvergencia, sorozat, határérték) ő fektette szilárd alapokra és definiálta a matematikában megkövetelt szabatossággal. Mély felismerései voltak a komplex függvénytanban, a differenciálegyenletek elméletében, de a fizikában is. Írt a hullámterjedésről, a rugalmasságtanban az ő nevéhez fűződik a feszültség fogalmának tárgyalása is. 1840 és 1847 között publikálta négy kötetben az „Exercices d’analyse et de physique mathématique” című munkáját, melyben főleg a differenciálegyenletekről ír, valamint azok alkalmazhatóságáról fizikai feladatokban.
Megjegyzések[szerkesztés]
- Zsenialitását és sokoldalúságát jelzi, hogy 789 (!) cikket írt és életműve (Œuvres complètes d'Augustin Cauchy) 27 kötetes.
- A hold egy krátere viseli a nevét.
- Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.[1]
Lásd még[szerkesztés]
- Cauchy-sorozat
- Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség
- Cauchy–Davenport-lemma
- Cauchy-féle integráltétel
- csoportelmélet
- matematikafilozófia
- Cauchy-eloszlás
- Cauchy–Riemann-egyenletek
Forrás[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)
|
