Olümposz
Olümposz | |
Az Olümposz hegyei délről | |
Magasság | 2919 m |
Hely | Görögország |
Hegység | Olümposz |
Relatív magasság | 2355 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 03′ 36″, k. h. 22° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 40° 03′ 36″, k. h. 22° 21′ 00″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Olümposz témájú médiaállományokat. |
Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik. 2918,8 méteres magasságával Hellász legmagasabb hegye és egyike Európa legmagasabb csúcsainak is.[1]
Az Olümposz hegy viszonylag kis kiterjedésű, de szemet gyönyörködtetően változatos táj. Növény- és állatvilága rendkívül gazdag, számos egyedi, speciálisan csak ezen a területen honos élőlényt találunk; ma természetvédelmi terület. A hegy legmagasabb pontja a Mítikasz-csúcs, jelentése „orom”. Az Olümposzon találjuk Görögország második legmagasabb csúcsát is, a 2911 méteres Szkoliót és a 2909 méteres Sztefánit (más néven Zeusz trónja).[2] Az ide látogató turisták, vagy hegymászók a hegy lábánál fekvő Litochoróból, azaz az Istenek városából indulhatnak a fenséges csúcsok meghódítására.
Ezeken kívül még négy 2700 méter feletti csúcsa van: Szkala (2866), Ajosz Antonisz (2815), Profitisz Iliasz (2803), Tumba (2785).
A görög mitológia szerint itt, az Olümposz legtetején van az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög pantheon isteneinek – a tizenkét olümposzi isten kristálypalotája, melyben Zeusz uralkodott. A görög mondavilág szerint Gaia gyermekei, a titánok is az Olümposzon éltek és Kronosz, a legfiatalabb és leghatalmasabb titán trónusa is az Olümposz volt.
Etimológiáját tekintve az „Olümposz” szó jelentése ismeretlen, feltételezhetően pre-indo-európai eredetű.
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A Wikimédia Commons tartalmaz Olümposz témájú kategóriát.
- Görög mitológia és istenvilág
- Mount Olympus
- Olümposz Képek
|