Pennsylvania
| Pennsylvania | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: Keystone State; Quaker State; Coal State; Oil State; State of Independence | |||
| Mottó: Virtue, Liberty, and Independence (angol) – Erény, szabadság és függetlenség | |||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Harrisburg | ||
| Legnagyobb város | Philadelphia | ||
| Kormányzó | Tom Corbett | ||
| Hivatalos nyelv |
nincs (de facto angol, 90,7%; pennsylvaniai holland) | ||
| Postai rövidítés | PA | ||
| ISO 3166-2 | US-PA | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 2 | ||
| dátuma | 1787. december 12. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 33 | ||
| népesség szerint | 6 | ||
| népsűrűség szerint | 10 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 12 802 503 fő (2015)[2] | ||
| Népsűrűség | 105,80 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 119 283 km² | ||
| ebből víz | 2,7 % | ||
| Időzóna | EST UTC-5/-4 | ||
| Szélesség | é. 39°43' – é. 42° | ||
| Hosszúság | ny. 74°43' – ny. 80°31' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 455 km | ||
| észak-déli | 255 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 979[1] m | ||
| átlagmagasság | 335 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0[1] m | ||
| Pennsylvania weboldala | |||
Pennsylvania (angolul Commonwealth of Pennsylvania) egyike annak a négy államnak az Egyesült Államokban, amelyek elnevezésükben használják a Commonwealth (nemzetközösség) kifejezést. A másik három Kentucky, Massachusetts és Virginia.
Bár svédek és hollandok voltak első európai betelepülői, elnevezése a kvéker William Penntől ered, aki a „Penn erdeje” jelentésű, latin Pennsylvania nevet adta a területnek apja emlékére. Ma két fontos városa van: Philadelphia, a virágzó nagyváros, az Independence Hallban található Liberty Bell (szabadságharang) hazája és Pittsburgh, a forgalmas folyami kikötőváros.
Egyike az Amerikai Egyesült Államok alapító államainak; Philadelphiát gyakran nevezik az amerikai nemzet bölcsőjének. Az Alapító atyák itt írták alá a függetlenségi nyilatkozatot és az alkotmányt. A Pocono hegység és a Delaware Water Gap népszerű kirándulóhelyek.
Az úgynevezett „Holland Pennsylvania”, déli-központi régió is kedvelt a turisták körében. Lakosai nagyrészt német eredetűek, többek között amishok és mennoniták, főleg Lancaster, York, és Harrisburg környékén, kisebb részben az Allentown-Bethlehem-Easton területen és a Susquehanna-folyó völgyében. A szigorúbb előírást követő amishok egy része elhagyta a területet, de a mennoniták közül sokan itt maradtak, különösen Lancaster megyében. Néhányan továbbra is elutasítják a modern élet nyújtotta kényelmet, lóvonta közlekedési és mezőgazdasági eszközöket használnak, míg mások látszólag megkülönböztethetetlenek az egyéb vallási irányzatokat követő emberektől.
(Az angolban használt Dutch szó hollandot jelent, de ez esetben a holland helytelen elnevezés, mert ezek az emberek valójában német eredetűek. A németek saját nyelvükön „Deutsch” néven említik magukat, ennek a félreértett változata adta a térség nevét.)
A Pearl Harbornál megsérült USS Pennsylvania hadihajó erről az államról kapta a nevét.
Tartalomjegyzék
Földrajza[szerkesztés]
Pennsylvania beceneve, a Keystone zárókövet jelent, mivel az állam az első 13 állam között, éppen középen helyezkedett el, és gazdaságilag is a legerősebb volt. Földrajzilag hidat képez mind az északkeleti és déli államok, mind a Keleti-part és a Középnyugat között. Északról, északkeletről New York, keleten, a Delaware folyó túloldalán New Jersey, délen Delaware, Maryland és Nyugat-Virginia, nyugaton az Ohio és az Erie-tó határolja. Fontosabb folyói a Delaware, a Susquehanna, Monongahela, Allegheny és az Ohio. Az állam fővárosa Harrisburg.
Pennsylvania kiterjedése észak-déli irányban 274, kelet-nyugati irányban 455 kilométer.[3] Teljes területe 119 283 km², amiből 2 990 km² víz. Az Amerikai Egyesült Államok 33. legnagyobb állama.
Legnagyobb része az Appalache-hegységhez tartozik. A legalacsonyabb pontja a Delaware folyó mellett tengerszinten található.
Történelme[szerkesztés]
Az állam megalakulása előtt a területen delavár, irokéz, soson és egyéb őshonos indián törzsek laktak.[4] 1643-ban délkeleti részén, Philadelphia környékén svédek telepedtek le, de a terület feletti irányítást előbb a hollandok, majd az angolok (későbbiek során Nagy-Britannia) vették át.[5][6][7]
1681. március 4-én II. Károly angol király egy, a mai Pennsylvaniát is magába foglaló területet adományozott William Penn-nek.[8] Penn (keresztény) vallásszabadságot hirdető kvéker kolóniát alapított és latinul „Penn erdejé”nek nevezte el. A földek Philadelphiától északra és nyugatra eső részét, Montgomery, Chester és Delaware megyéket walesi kvékerek foglalták el: a területen mai napig maradtak fenn walesi elnevezésű városok.
Pennsylvania nyugati része az 1812-es brit–francia-indián háborúban a vitatott területek közé tartozott. A franciák számos erődítményt építettek, köztük a kulcsfontosságú Duquesne-erődöt, a mai Pittsburgh területén.
A kolónia elismertsége, a vallásszabadságnak[9] köszönhetően egyre nőtt és nagy számban vonzotta a német, skót és ír betelepülőket, akik hozzájárultak Pennsylvania mai képének kialakításához. Később benépesítették a környező nyugati államokat is.
1704-ben három déli megye, New Castle, Kent, és Sussex önállósította magát és 1710-ben megalakították Delaware államot.
Pennsylvania és Delaware azon tizenhárom állam közé tartoznak, amelyek 1776-ban fellázadtak a brit uralom ellen. 1787. december 12-én Pennsylvania ratifikálta az Amerikai Alkotmányt[10] (másodikként, 5 nappal Daleware után) és ezzel az Amerikai Egyesült Államok alapító tagjává vált.
Pennsylvaniában található Gettysburg, melynek közelében a gettysburgi csata zajlott. Ezt sok történész tekinti az amerikai polgárháború nagy fordulópontjának..[11] A harcok halottjai a Gettysburgi Nemzeti Temetőben nyugszanak.
A 19. század második felében nyugat Pennsylvaniában született meg az amerikai kőolaj- (petróleum)ipar és hosszú évekig innen elégítették ki az Egyesült Államok kőolajigényének legnagyobb részét.
A 20. században az állam acélipara fejlődésnek indult és egyes városai hatalmas acélgyárak központjaivá váltak. A hajóépítés és egyéb iparágak is virágoztak Pennsylvania keleti felén és több régióban a szénbányászat is kulcsfontosságú volt. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején nagyszámú európai bevándorló keresett itt munkát; a szervezett munkások és a nagy iparvállalatok között drámai, időnként véres összecsapásokra került sor.
Az amerikai acélipar és egyéb nehézipari ágazatok 20. századi hanyatlása nagy csapást jelentett az állam számára.
Demográfiai adatok[szerkesztés]
Az államban Perry megyében a legkoncentráltabb a lakosság.[12]
Nagy az etnikai szórás, sok ázsiai, arab, koreai, spanyol ajkú és afro-amerikai hívja hazájának.
Etnikai megoszlása 2005-ben a teljes lakosságra vetítve:[13]
- 86,83% fehérbőrű
- 11,20% feketebőrű
- 0,45% indián
- 2,46% ázsiai
- 0,09 hawaii
A lakosság származása szerinti 5 legnagyobb csoport eredete 2003-as adatok szerint: Németország (27,66%) Írország (17,66%), Olaszország (12,82%), angol-amerikaiak (8,89%) és Lengyelország (7,23%).[14]
Vallás[szerkesztés]
A kvékerek, akik Penn kolóniáját alapították vallási türelmet hirdettek, aminek következtében sok más vallású csoport is letelepedett a területen. Jöttek evangélikusok Új-Svédországból (Delaware környéke), Európában üldözött amishok és mennoniták, skót és ír presbiteriánusok és egyéb csoportok. Ez, 17.–18. századi mértékkel meglehetősen vegyes népességet jelentett, ami bizonyítja Penn jóindulatú kormányzását.
Később, az iparosodás megindulásakor római katolikus európai bevándorlók színesítették tovább a képet. Philadelphiában található Szent Neumann János síremléke, aki maga is cseh emigráns volt és a bevándorlók helyzetének könnyítésén, illetve az amerikai egyházi iskolarendszer kialakításán dolgozott.
Pennsylvania lakosságának vallási megoszlása 2000-ben (nem teljes felmérés alapján, kerekített adatok):[15]
- Protestáns – 30%
- Evangélikus - 10%
- Római katolikus – 53%
- Ortodox keresztény – 1%
- Más vallások – 5%
- zsidó - 4%
- muszlim - 1%
Legnagyobb települések[szerkesztés]
Az első tíz legnépesebb város a 2010-es népszámlálás szerint.
- Philadelphia – 1 526 006 fő
- Pittsburgh – 305 704 fő
- Allentown – 118 032 fő
- Erie – 101 786 fő
- Reading – 88 082 fő
- Scranton – 76 089 fő
- Bethlehem – 74 982 fő
- Lancaster – 59 322 fő
- Harrisburg – 49 528 fő
- Altoona – 46 320 fő
Közigazgatás[szerkesztés]
Megyék[szerkesztés]
Az állam 67 megyéből áll.
Gazdaság[szerkesztés]
Pennsylvania bruttó állami terméke (GSP) 2008-ban 553,3 milliárd dollár volt,[16] ezzel az országban a hatodik helyen áll. Ha önálló állam lenne, gazdasága a 18. legnagyobb lenne világviszonylatban. Az egy főre jutó GSP 35 641 dollár, amivel 26. az Egyesült Államokban.[16]
Az ipar Philadelphia, Pittsburgh, Erie, Scranton-Wilkes-Barre és Allentown-Bethlehem-Easton köré csoportosul. Az állam nagy része mezőgazdasági jellegű.[17] Az Egyesült Államok legnagyobb vállalatait felsoroló Fortune 500 listán hat philadelphiai vállalat szerepel.[18] A város pénzügyi központként is funkcionál.[19] Pittsburghben nyolc Fortune 500 cég található,[18] Pennsylvaniában összesen pedig 50.[18]
A legnagyobb munkáltató az államban a Walmart, ezt követően pedig a Pennsylvaniai Egyetem.[20]
A munkanélküliségi ráta az államban 2010 januárjában 8,8% volt.[21]
Az állam jelképei[szerkesztés]
- Állatfaja: fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
- Itala: tej
- Madara: galléros császármadár (Bonasa umbellus)
- Fővárosa: Harrisburg
- Kutyafaja: német dog
- Hala: pataki pisztráng (Salvelinus fontinalis)
- Virága: hegyi babér (Kalmia latifolia)
- Fossziliája: a Phacops rana trilobita
- Rovarfaja: pennsylvániai szentjánosbogár (Photuris pennsylvanica)
- Dala: Pennsylvania
- Fája: kanadai hemlokfenyő (Tsuga canadensis)
Forrás: [1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Elevations and Distances in the United States. U.S Geological Survey, 2005. április 29. (Hozzáférés: 2006. november 7.)
- ↑ Population Estimates Program
- ↑ Geography
- ↑ Pennsylvania Indian tribes
- ↑ Paullin, Charles O, Edited by John K. Wright. Atlas of the Historical Geography of the United States. New York, New York and Washington, D.C.:: Carnegie Institution of Washington and American Geographical Society, Plate 42. o. (19932)
- ↑ Swindler, William F., Editor. Sources and Documents of United States Constitutions. 10 Volumes. Dobbs Ferry, New York: Oceana Publications, Vol. 10: 17–23. o. (1973-1979)
- ↑ Van Zandt, Franklin K.. Boundaries of the United States and the Several States; Geological Survey Professional Paper 909.. Washington, D.C.: Government Printing Office, 74; 92. o. (1976)
- ↑ Swindler, William F., Editor. Sources and Documents of United States Constitutions. 10 Volumes. Dobbs Ferry, New York: Oceana Publications, Vol. 4: 278–280. o. (1973-1979)
- ↑ Quakers and the political process. [2008. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
- ↑ Pennsylvania ratifies the Constitution of 1787
- ↑ Rawley, p. 147; Sauers, p. 827; Gallagher, Lee and His Army, p. 83; McPherson, p. 665; Eicher, p. 550.
- ↑ Population and Population Centers by State - 2000. United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
- ↑ Census.gov. [2011. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
- ↑ American Community Survey 2003 Multi-Year Survey for Pennsylvania. [2008. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
- ↑ The ARDA
- ↑ a b Bureau of Economic Analysis. [2008. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
- ↑ Appeals court races wrap up with focus on voter mobilization. [2005. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
- ↑ a b c Fortune 500
- ↑ Philadelphia stock exchange
- ↑ Wal-Mart tops Pa. list of largest private employers
- ↑ Bls.gov; Local Area Unemployment Statistics
További információk[szerkesztés]
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
