Pergai Apollóniosz
| Pergai Apollóniosz (Ἀπολλώνιος ὁ Περγαῖος) | |
 | |
| Született |
i. e. 262 Perga |
| Elhunyt |
i. e. 190 (71-72 évesen) Alexandria |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pergai Apollóniosz témájú médiaállományokat. | |
Pergai Apollóniosz (kb. i. e. 260-262 – i. e. 190) görög matematikus és csillagász.
A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában tevékenykedett. Főműve a 8 részből álló „Kúpelemek" (Konika), amelynek csak első négy része maradt ránk eredetiben, a többi arab fordításból ismert. Ebben a kúpszeletek elméletét adta, s az ellipszis, parabola, hiperbola terminusokat többször is használta. Munkásságáért korában a megasz geometrosz (nagy geométer) melléknevet kapta. E főművén kívül – néhány töredéktől, illetve kivonattól eltekintve – szintén arab fordításban fennmaradt egy kétrészes, „Peri logosz apotomosz" című munkája is.
Sokak szerint Apollóniosz munkájára támaszkodott majdnem két évezreddel később Johannes Kepler, amikor a bolygómozgás törvényeit kidolgozta.[1][2] Más vélemény szerint ismerte és csodálta Apollóniosz eredményeit, de közvetlenül nem hasznosította őket.[3]
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Jürgen Neffe: Albert Einstein igaz története
- ↑ Kepler, Napier, and the Third Law (Reflections on Relativity)
- ↑ Kepler's Planetary Laws
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
|
|
Ez a matematikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
