Ritoók Zsigmond (filológus)
| Ritoók Zsigmond | |
 | |
| Ritoók Zsigmond 2015-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1929. szeptember 28. (89 éves) Budapest |
| Ismeretes mint |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | nyelvészet, irodalomtudomány |
| Kutatási terület | ókori görög irodalom, római irodalom, klasszika-filológia |
| Munkahelyek | |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | 1986– |
| Magyar Tudományos Akadémia ókortudományi tanszéki kutatócsoportja | tudományos munkatárs |
| Jelentős munkái |
Görög művelődéstörténet (Németh Györggyel és Sarkady Jánossal) |
| Szakmai kitüntetések | |
| Széchenyi-díj | |
| Akadémiai tagság |
Magyar Tudományos Akadémia (1990: levelező, 1993: rendes) |
Ritoók Zsigmond (Budapest, 1929. szeptember 28.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római és ógörög irodalom, ezen belül a költészet és az esztétika nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudósa. 2009-ben a Bolyai-díj kitüntetettje. Dédapja Tormay Béla (1838–1906) mezőgazdász, akadémikus; nagyapja Ritoók Zsigmond (1870–1938) orvos, belgyógyász.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem görög–latin szakán kezdte 1948-ban, ahol 1952-ben szerzett bölcsészdiplomát (az egyetem neve ekkor már Eötvös Loránd Tudományegyetem volt). Emellett 1948-tól annak 1950-es megszűnéséig az Eötvös-kollégium tagja volt. 1965-ben magyar szakos diplomát szerzett a meglévők mellé.
Diplomájának megszerzése után az ELTE görög tanszékének tanársegédje lett, majd 1958 és 1970 között a budapesti Martos Flóra Gimnázium (ma: Óbudai Gimnázium) tanára volt. 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia ókortudományi tanszéki kutatócsoportjának tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett. 1986-ban az ELTE latin nyelv és irodalom tanszékének egyetemi tanárává nevezték ki. Egy évvel később tanszékvezető is lett, mely tisztséget 1993-ig töltötte be. 1999-ben a rendes professzori nyugdíjkorhatárt elérve ugyan nyugalomba vonult, ám ezzel párhuzamosan professor emeritus címet kapott, és változatlanul folytatja oktatói tevékenységét.
1968-ban védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1986-ban pedig akadémiai doktori értekezését. 1990-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. Ezenkívül a római Academia Latinitati Fovendae, az Európai Akadémia, valamint az Osztrák Tudományos Akadémia tagjává választották. 1990-ben az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnökhelyettese lett, majd 1996 és 1999 között annak elnöke volt (ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett). Ezenkívül az Ókortudományi Bizottság és a Doktori Tanács vallástudományi szakbizottságának tagja. 2007-ben a Vallástudományi Elnöki Bizottság elnöke lett. Ezenkívül 1980-ban a Magyar Ókortudományi Társaság főtitkára lett, majd 1985-ben annak ügyvezető társelnökévé, 1991-ben pedig elnökévé választották. Ezt a tisztségét 1997-ig töltötte be. 1993 és 2003 között az Acta Antiqua című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt.
Munkássága[szerkesztés]
Kutatási területe a görög és római irodalom, az antikvitás esztétikája és az ókortudomány története (klasszika-filológia).
A görög epikus énekmondókkal kapcsolatban azok működésének és társadalmi elhelyezkedésének első rendszeres összehasonlító vizsgálatait végezte el. Az epikus szöveghagyományban és retorikában a szóbeliségből az írásbeliségbe történő áttérés jeleit és alapját vizsgálta.
Ezenkívül kiadta Arany János kéziratban és töredékesen megmaradt Szophoklész-fordításait. Ezzel kapcsolatban kimutatta, hogy az addigi felfogással ellentétben azokat nem német nyelvből, hanem ógörögből fordította. Jelentős tankönyvírói munkássága is, több ókori témájú egyetemi és középiskolai tankönyv szerzője vagy társszerzője.
Családja[szerkesztés]
Nős, felesége Szalay Ágnes irodalomtörténész, könyvtáros, az MTA Régikönyvek Gyűjteményének vezetője, házasságukból két leány- és egy fiúgyermek született.
Egyik dédapja a nagyváradi ítélőtábla elnöke, másik dédapja pedig Tormay Ferenc mezőgazdász, az MTA tagja. Nagyapja Ritoók Zsigmond orvos, belgyógyász, a Rókus Kórház igazgatója volt. Távoli rokona (nagyapjának testvére) Ritoók Emma művészetfilozófus, író.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Ábel Jenő-emlékérem (1979)
- Szent-Györgyi Albert-díj (1992)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
- Pázmány Péter-díj (1997)
- Széchenyi-díj (2001)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008)
- Bolyai János alkotói díj (2009)
- Prima díj (2012)
- Magyar Örökség díj (2016)[1]
- Magyar Corvin-lánc (2018)
Főbb publikációi[szerkesztés]
- Régi görög hétköznapok (1962)
- A görög kultúra aranykora (Sarkady Jánossal és Szilágyi János Györggyel, 1968, 1984)
- Színház és stadion (1968)
- A görög énekmondók (1972)
- Sophoklés Philoktétése Arany János fordításában (1973)
- Történelem a középiskola I. osztálya számára. (Gyapay Gáborral) Nemzeti Tankönyvkiadó 1978. ISBN 963-18-7984-4
- Von der Mündlichkeit zur Textgeschichte (1981)
- Források az ókori görög zeneesztétika történetéhez Akadémiai, 1982 ISBN 9630512629
- A magyar ókortudomány bibliográfiája 1951–1975 (szerk.) Akadémiai, 1986 ISBN 963-05-3466-5
- Ponori Thewrewk Emil Akadémiai, 1993 ISBN 9630565382
- Griechische Musikästhetik Peter Lang Publishing, 2004 ISBN 363152210X
- Görög művelődéstörténet (Németh Györggyel és Sarkady Jánossal) Osiris, 2006 ISBN 9789633898727
- A Lónyay legendája; szerk. Bor István, Ritoók Zsigmond; Budapesti Református Öregdiákok Török Pál Egyesülete, Bp., 2006
- Retorika és narráció; szerk. Hajdu Péter, Ritoók Zsigmond; Gondolat–Pompeji, Bp.–Szeged, 2007 (deKON-KÖNYVek)
- Vágy, költészet, megismerés. Válogatott tanulmányok; Osiris, Bp., 2009
- Homérosszal is Jézushoz. Ritoók Zsigmond ókorkutatóval beszélget Simon Erika; Kairosz, Bp., 2011 (Miért hiszek?)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1079–1080. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 924. old., ISSN 1787-288X
- Ritoók adatlapja a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Életrajz az ELTE Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszékének honlapjáról
További hivatkozások[szerkesztés]
- Az InfoRádió cikke a Bolyai János Alkotói Díj átadásáról
- Ritoók Zsigmond Bolyai-díjas
- A Magyar Nemzet cikke a Ritoók családról
- Antigoné című előadása[halott link]
- Tanulmányok Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapja tiszteletére; szerk. Hermann István; Egyetemi Széchenyi Kör, Bp., 1999
|
