Timokrácia
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A timokrácia olyan politikai rendszer, amelyben az anyagi javak arányában részesülnek állampolgári jogokban az emberek.
Szolón Kr. e. 594-ben a phülékre tagolt athéni lakosságot az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolta:
- a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök, az úgynevezett pentakosziomedimnoszok voltak,
- őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok),
- a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek,
- végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.
A fő tisztségekre az első három osztályba tartozók voltak jogosultak. A népgyűlésen (ekklészia)szavazhattak és az esküdtbíróságok munkájában - Szólón intézkedései nyomán - minden szabad polgár részt vehetett. Az esküdtbíróság az ítélkezés az egyszerű polgárok bevonásával zajlott. Az újonnan létrehozott 400 tagú tanács, a bulé tagjai viszont csak a három felső, a legmagasabb tisztségviselők (arkhónok) a legfelső vagyoni kategóriába tartozók közül kerülhettek ki. A politikai jogokat tehát a vagyoni helyzet határozza meg.
Az új államrend nem helyettesítette a régi, nemzetségi alapú phülé-szervezetet, csak vagyoni alapon tagolta a négy fiktív vérségi szervezetet.
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
