Vonalhasonlat
| Platón műveiben tárgyalt főbb problémák |
|---|
 |
|
Platón dialógusai |
A Vonalhasonlat Platón Állam című művében olvasható. A hasonlat a filozófus két-világ elméletét hivatott bemutatni. E teória azt mondja ki, hogy a változatlan ideák világa a múlékony ideák fölé rendelt. Az első világ a valóságosan létező világ, a testi világ mind etikailag, mind ontológiailag az ideák birodalmának alá van rendelve. A testi világ a létét csupán a létező világból való részesedéseként (méthexis) nyeri, azaz az anyagi dolgok úgy függnek az ideáktól, mint az árnyék egy anyagi testtől.
A vonalhasonlat[szerkesztés]
A vonalhasonlatban Platón a világot kétszer két területre osztotta fel:
- A látható dolgok világa:
- közvetetten észlelhető (ilyen az árnyék és a tükörkép);
- közvetlenül észlelhető (tárgyak, élőlények);
- Kizárólag a szellem számára hozzáférhető világ:
- a tudományok területei (ilyen például a matematika, amely szemléltető anyagán túllépve szellemi ismeretekhez, általános tételekhez képes eljutni.)
- az ideák világa, amely a tiszta ész számára minden szemlélettől mentesen hozzáférhető.
A fentiek alapján, Platón négy szellemi képességet különböztet meg:
- ész /belátás → ideák
- értelem /következtető gondolkodás (dianoia) → matematikai igazságok, tárgyak
- hit/vélemény → élőlények és tárgyak, azaz az érzéklehető dolgok
- találgatás/sejtés → képek
Források[szerkesztés]
- Atlasz – Filozófia, Bp., Athenaeum Kiadó, 1999. ISBN 9638596236
