Timokrácia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A timokrácia olyan politikai rendszer, amelyben az anyagi javak arányában részesülnek állampolgári jogokban az emberek.


Szolón Kr. e. 594-ben a phülékre tagolt athéni lakosságot az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolta:

  • a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök, az úgynevezett pentakosziomedimnoszok voltak,
  • őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok),
  • a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek,
  • végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.

A fő tisztségekre az első három osztályba tartozók voltak jogosultak. A népgyűlésen (ekklészia)szavazhattak és az esküdtbíróságok munkájában - Szólón intézkedései nyomán - minden szabad polgár részt vehetett. Az esküdtbíróság az ítélkezés az egyszerű polgárok bevonásával zajlott. Az újonnan létrehozott 400 tagú tanács, a bulé tagjai viszont csak a három felső, a legmagasabb tisztségviselők (arkhónok) a legfelső vagyoni kategóriába tartozók közül kerülhettek ki. A politikai jogokat tehát a vagyoni helyzet határozza meg.

Az új államrend nem helyettesítette a régi, nemzetségi alapú phülé-szervezetet, csak vagyoni alapon tagolta a négy fiktív vérségi szervezetet.