Uppsala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Uppsala
Az egyetem főépülete
Az egyetem főépülete
Uppsala címere
Uppsala címere
Közigazgatás
Ország Svédország
MegyeUppsala megye
KözségUppsala község
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 156 854 fő (2017. dec. 31.)
Népsűrűség2683[1] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen47,86[1] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Uppsala (Svédország)
Uppsala
Uppsala
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 51′, k. h. 17° 38′Koordináták: é. sz. 59° 51′, k. h. 17° 38′
Uppsala weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uppsala témájú médiaállományokat.

Uppsala (régebben Upsala) Uppsala megye székhelye, és 140 454 fő (2005. dec 31.)[2] +/- lakosával Svédország negyedik legnagyobb városa Stockholm, Göteborg és Malmö után.

A fővárostól 71 km-re északra fekvő város Uppsala község székhelye is. 1164-óta az uppsalai érsek (a svéd egyház képviselője) székvárosa, ezáltal az ország egyházi központja. Itt található Skandinávia legnagyobb temploma, az Uppsalai székesegyház. Az 1477-ben alapított Uppsalai Egyetem Skandinávia legrégibb felsőoktatási központja.

Földrajz[szerkesztés]

Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól kb 75 km-re északra fekszik a 60. szélességi kör magasságában. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala vára, mely a város nagy részéről látható.

Éghajlat[szerkesztés]

Uppsala éghajlatát kontinentális és szubarktikus éghajlati hatások is befolyásolják földrajzi helyzete miatt. A valaha feljegyzett legmagasabb hőmérséklet a városban 37,4 °C volt, ezt 1933-ban mérték. Bár a nyár Uppsalában nagyon meleg, a hőmérséklet ritkán megy 30 °C fölé. A valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet −39,5 °C volt, ezt 1875-ben mérték. A leghidegebb hónap a február, az átlaghőmérséklet ekkor −4,6 °C. A legmelegebb hónap a július, az átlaghőmérséklet ekkor 16,6 °C.

Az évi csapadékmennyiség 532,6 mm, hóesés főként az novembertől áprilisig jellemző. Június végén Uppsalában fehér éjszakákat figyelhetünk meg, ekkor egész éjjel világos van.

Uppsala éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)10,711,917,426,832,834,537,434,327,822,014,312,437,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−1,7−1,62,98,315,421,121,620,515,09,13,30,09,6
Átlaghőmérséklet (°C)−4,2−4,6−0,83,99,915,616,615,510,95,90,9−2,75,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−7,0−7,7−4,2−0,44,49,711,610,77,23,0−1,5−5,51,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−39,5−30,9−32,1−22,4−11,8−4,1−1,0−0,9−5,2−16,2−23,6−28,2−39,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)362627293138726055506244530
Havi napsütéses órák száma377114522026027225520814510346241786
Napi napsütéses órák száma1247898653115
Forrás: http://www.smhi.se/klimatdata/meteorologi/klimatdata-2.1240


Történelem[szerkesztés]

Az uppsalai székesegyház
Sellő és régi híd a Fyris-folyón Uppsala központjában

Uppsala eredetileg a maitól kb 5 kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérítés idején a város mintegy ötven éveig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.

Gamla Uppsala jelenleg közigazgatásilag Uppsalához tartozik, noha nincs vele összeépülve. Tulajdonképp egy önálló városrésznek tekinthető kb. 5000 lakossal. Népszerű kirándulóhely múzeummal, templommal, mini-skanzennal és viking kori sírdombokkal. Uppsala nagy napján, a híres-nevezetes Valpurgis-éjen (április 30.) a Gamla Uppsala-i dombok mellett gyújtják meg Svédország legnagyobb örömtüzét.

A mai Uppsala területe a régi „Östra Aros” tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.

1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből származik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.

A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.

Turizmus[szerkesztés]

Linné háza
Linné kertje
  • A gótikus székesegyház ma egyike a világ leghatalmasabb templomainak, tornyainak magassága 118 méter. Skandinávia legnagyobb temploma több mint 100 éven át épült a 13. század végétől a 15. század elejéig. Érdekessége, hogy pontosan ugyanolyan magas, mint amilyen hosszú. Eredetileg katolikus templomként szentelték föl, majd a 16. század során a reformáció keretében az evangélikus vallás svédországi elterjedésekor Luther tanainak követői vették birtokukba az épületet. Jelenleg is evangélikus székesegyházként működik, benne múzeummal.
  • Az uppsalai egyetem 1477-ben kezdte meg működését, épületét a 15. század végén emelték. Ezzel Észak-Európa első felsőfokú tanintézménye lett. Az eredeti épület megsemmisült, de a 19. század végén emelt új központi épülettel valamint az egyes tanszékek különálló épületkomplexumaival olyan eredményeket mutat föl, hogy a világ leghíresebb egyetemei közé tartozik. Számos Nobel-díjas tudós és szakember tanult illetve dolgozott itt. Jelenleg 60 ezer diák tanul az egyetemvárosban.
  • Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
  • A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
  • A „Stadsskogen”, a város központi parkja.

Személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
  2. Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]