Uppsala
| Uppsala | |||
 | |||
| Az egyetem főépülete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország | ||
| Megye | Uppsala megye | ||
| Község | Uppsala község | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 156 854 fő (2017. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 2683[1] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 47,86[1] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Uppsala
Pozíció Svédország térképén
| |||
| é. sz. 59° 51′, k. h. 17° 38′Koordináták: é. sz. 59° 51′, k. h. 17° 38′ | |||
| Uppsala weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uppsala témájú médiaállományokat. | |||
Uppsala (régebben Upsala) Uppsala megye székhelye, és 140 454 fő (2005. dec 31.)[2] +/- lakosával Svédország negyedik legnagyobb városa Stockholm, Göteborg és Malmö után.
A fővárostól 71 km-re északra fekvő város Uppsala község székhelye is. 1164-óta az uppsalai érsek (a svéd egyház képviselője) székvárosa, ezáltal az ország egyházi központja. Itt található Skandinávia legnagyobb temploma, az Uppsalai székesegyház. Az 1477-ben alapított Uppsalai Egyetem Skandinávia legrégibb felsőoktatási központja.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól kb 75 km-re északra fekszik a 60. szélességi kör magasságában. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala vára, mely a város nagy részéről látható.
Éghajlat[szerkesztés]
Uppsala éghajlatát kontinentális és szubarktikus éghajlati hatások is befolyásolják földrajzi helyzete miatt. A valaha feljegyzett legmagasabb hőmérséklet a városban 37,4 °C volt, ezt 1933-ban mérték. Bár a nyár Uppsalában nagyon meleg, a hőmérséklet ritkán megy 30 °C fölé. A valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet −39,5 °C volt, ezt 1875-ben mérték. A leghidegebb hónap a február, az átlaghőmérséklet ekkor −4,6 °C. A legmelegebb hónap a július, az átlaghőmérséklet ekkor 16,6 °C.
Az évi csapadékmennyiség 532,6 mm, hóesés főként az novembertől áprilisig jellemző. Június végén Uppsalában fehér éjszakákat figyelhetünk meg, ekkor egész éjjel világos van.
| Uppsala éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 10,7 | 11,9 | 17,4 | 26,8 | 32,8 | 34,5 | 37,4 | 34,3 | 27,8 | 22,0 | 14,3 | 12,4 | 37,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −1,7 | −1,6 | 2,9 | 8,3 | 15,4 | 21,1 | 21,6 | 20,5 | 15,0 | 9,1 | 3,3 | 0,0 | 9,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −4,2 | −4,6 | −0,8 | 3,9 | 9,9 | 15,6 | 16,6 | 15,5 | 10,9 | 5,9 | 0,9 | −2,7 | 5,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,0 | −7,7 | −4,2 | −0,4 | 4,4 | 9,7 | 11,6 | 10,7 | 7,2 | 3,0 | −1,5 | −5,5 | 1,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −39,5 | −30,9 | −32,1 | −22,4 | −11,8 | −4,1 | −1,0 | −0,9 | −5,2 | −16,2 | −23,6 | −28,2 | −39,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 36 | 26 | 27 | 29 | 31 | 38 | 72 | 60 | 55 | 50 | 62 | 44 | 530 |
| Havi napsütéses órák száma | 37 | 71 | 145 | 220 | 260 | 272 | 255 | 208 | 145 | 103 | 46 | 24 | 1786 |
| Napi napsütéses órák száma | 1 | 2 | 4 | 7 | 8 | 9 | 8 | 6 | 5 | 3 | 1 | 1 | 5 |
| Forrás: http://www.smhi.se/klimatdata/meteorologi/klimatdata-2.1240 | |||||||||||||
Történelem[szerkesztés]
Uppsala eredetileg a maitól kb 5 kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérítés idején a város mintegy ötven éveig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.
Gamla Uppsala jelenleg közigazgatásilag Uppsalához tartozik, noha nincs vele összeépülve. Tulajdonképp egy önálló városrésznek tekinthető kb. 5000 lakossal. Népszerű kirándulóhely múzeummal, templommal, mini-skanzennal és viking kori sírdombokkal. Uppsala nagy napján, a híres-nevezetes Valpurgis-éjen (április 30.) a Gamla Uppsala-i dombok mellett gyújtják meg Svédország legnagyobb örömtüzét.
A mai Uppsala területe a régi „Östra Aros” tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.
1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből származik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.
A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.
Turizmus[szerkesztés]
- A gótikus székesegyház ma egyike a világ leghatalmasabb templomainak, tornyainak magassága 118 méter. Skandinávia legnagyobb temploma több mint 100 éven át épült a 13. század végétől a 15. század elejéig. Érdekessége, hogy pontosan ugyanolyan magas, mint amilyen hosszú. Eredetileg katolikus templomként szentelték föl, majd a 16. század során a reformáció keretében az evangélikus vallás svédországi elterjedésekor Luther tanainak követői vették birtokukba az épületet. Jelenleg is evangélikus székesegyházként működik, benne múzeummal.
- Az uppsalai egyetem 1477-ben kezdte meg működését, épületét a 15. század végén emelték. Ezzel Észak-Európa első felsőfokú tanintézménye lett. Az eredeti épület megsemmisült, de a 19. század végén emelt új központi épülettel valamint az egyes tanszékek különálló épületkomplexumaival olyan eredményeket mutat föl, hogy a világ leghíresebb egyetemei közé tartozik. Számos Nobel-díjas tudós és szakember tanult illetve dolgozott itt. Jelenleg 60 ezer diák tanul az egyetemvárosban.
- Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
- A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
- A „Stadsskogen”, a város központi parkja.
Személyek[szerkesztés]
- Olaus Rudbeckius
- Carl Linné
- Anders Celsius
- Jöns Jakob Berzelius
- Anders Jonas Ångström
- Dag Hammarskjöld
- Ingmar Bergman
- Arvid Carlsson
- Hans Blix
- Svante Arrhenius
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
- ↑ Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Uppsala témájú kategóriát.
- Uppsala – Hivatalos oldal
- Upsala Nya Tidning – Helyi újság
- Komlós Attila: Uppsala - Hetedhéthatár
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
