Toszkánai Nagyhercegség
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Toszkánai Nagyhercegség | |||
| Granducato di Toscana 1569 – 1860 (1801 és 1815 között nem létezett) | |||
| |||
 | |||
| Toszkána barnával | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Firenze | ||
| Hivatalos nyelvek | olasz | ||
| Vallás | katolicizmus | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | nagyhercegség | ||
| Dinasztia | Medici-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toszkánai Nagyhercegség témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
A Toszkánai Nagyhercegség történelmi állam Közép-Itáliában, amely 1569–1860-ig állt fenn. Székhelye Firenze az Arno partján. Ma Toszkána (olaszul Toscana) néven Olaszország régiója az ország középső részén.
Történelme[szerkesztés]
.png)
Az antik Európa területén fekvő Toscana egyike volt az Augustus által létrehozott 14 itáliai tartománynak. 570 körül a lombardok foglalták el, majd 774-ben a frankok; a Karolingok uralma alatt őrgrófság lett. Utolsó ura, Toszkánai Matilda őrgrófnő (1076–1115) a pápára hagyta, de az uralkodók kételkedtek a végrendelet hitelességében, hosszadalmas harcot folytattak a pápával, aminek eredményeképpen Toscana városköztársaságokra aprózódott fel, úgymint: Firenze, Siena, Pisa, Lucca; 1434-től 1494-ig és 1512-től 1527-ig, valamint 1530-tól függetlenségének elveszítéséig a Mediciek kormányozták. Első arisztokrata kormányzata két pártra szakadt a guelfek és ghibellinek harcában, az 1250-es új alkotmány a középosztály számára biztosította a hatalmat. Csak a 15. században (a Medici-család uralma alatt) nyerte vissza egységét. 1494–1512 és 1527–1530 között köztársaság. 1532-től 1569-ig hercegség.
I. Cosimo de’ Medici uralma alatt lett nagyhercegség (1569. augusztus 27.). A 16. századra Firenze túlszárnyalta korábbi riválisait, a Genova kezére került Pisát, Luccát, Sienát. Nemcsak jelentős nemzetközi kereskedelmi és textilipari központtá vált, de művészeti centrummá is, a humanizmus és a reneszánsz kultúra egyik székhelyévé.
Később, a Mediciek kihalása után (1737) a Habsburg–Lotaringiai-ház érdekzónájába került. 1801-től 1807-ig a Napóleon által létrehozott ütközőállam, az Etruriai Királyság legfontosabb városa Firenze lett. 1807-ben a Francia Császársághoz csatolták, de 1814-ben visszakerült a Habsburg Birodalom fennhatósága alá. Az 1848-1849-es itáliai forradalmak során itt is kikiáltották a köztársaságot, de az császári haderő leverte a felkeléseket.
1859-ben a szárd–francia–osztrák háború nyomán megszűnt a Habsburg-uralom, Toszkána elveszítette a nagyhercegség címét. 1860. március 22-én a Szárd–Piemonti Királyság annektálta, majd 1861-ben az egységes Olasz Királyság részévé vált.
A Toszkánai Nagyhercegség uralkodói[szerkesztés]
|
