Angolok
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Angolok English | |||||||||||||
 | |||||||||||||
| 1. sor: Nagy Alfréd • Oliver Cromwell • William Shakespeare • Michael Palin • Georgiana Cavendish • Walter Raleigh • Sting 2. sor: I. Erzsébet • Bobby Moore • Margaret Thatcher • David Beckham • Harold Godwinson • Kate Winslet • Charles Dickens | |||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||
| kb. 90 millió | |||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||
| |||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||
| Angol | |||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||
| Történelmileg pogány természetimádók, majd az kora középkortól egyre inkább elterjedt a kereszténység. VIII. Henrik királysága után Anglikán egyház. Manapság erős szekularizáció és muzulmán bevándorlás. | |||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||
| németek, hollandok, szászok, tágabb értelemben germánok, genetikailag erősen bekeveredtek a dánok (Főleg a régi Danelag/Danelaw területén) és normannok. | |||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Angolok English témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai. Anglia az Egyesült Királyság egyik alkotmányos tagországa.
Valójában nehéz meghatározni, hogy angolok megnevezést mikortól kezdve használhatjuk a mai Anglia lakóira. Az 5. században, a Brit-szigetekre történő bevándorláskor három germán nép érkezett, amelyek közül a két legnagyobbról, az óangolokról és a szászokról kapták a nevüket a középkori angolszászok vagy röviden angolok. Rajtuk kívül a mai angol népesség elődei között megtalálhatók a római kori britonok, a dán vikingek és a normannok.
Az ókori angolok[szerkesztés]
Lásd: Ókori angolok
Angol történelem a középkortól[szerkesztés]
Főleg a hunok által beindított népvándorlási hullám eredményeként a Németalföld és a mai Németország területén élő angol, szász, és jüt törzsek inváziót indítottak a Brit-szigetek ellen, ahonnan a Római Birodalom 407-ben vonta ki légióit. A germán hódítók visszaszorították az itt élő kelta törzseket (a britonokat és pikteket), és – főleg a déli országrészen – számos királyságot alapítottak (Essex, Wessex stb.)
A Britannia területére érkezett népek sem kerülték el az európai kontinens viharait. A 7–8. században megindult viking invázió az angolszász területeket is érintette, a dán vikingek a mai Anglia északkeleti területein hozták létre államszervezetüket, a Danelaw-t, amellyel hosszas háborúskodás után Nagy Alfréd (az egyetlen uralkodó, aki az angol történelemben a "Nagy" előtagot viseli) uralkodó kötött békét, és megkezdődött az angolszász királyságok egyesítése.
Az angol történelem következő fordulópontja az 1066-os normann hódítás, amely majd négy évszázadra francia nyelvű normann királyok fennhatósága alá helyezte Angliát (a hatásuk ma főleg az angol nyelvben mutatható ki).
A Plantagenet-ház uralmának végével a véres rózsák háborúja dúlt az angol nemesi családok között, melyből -nevető harmadikként- a Tudor-ház került ki győztesen és megalapították az angol reneszánszt. Az 1588-as tengeri győzelem után a spanyol Armada felett, Anglia vette át a tengeri nagyhatalom szerepét, és a gyarmatok sorát hozták létre világszerte.
Nagy-Britannia mind a napóleoni háborúk során, mind a két világháború során meg tudta őrizni függetlenségét, és jelentősen hozzájárult ezeknek a fegyveres konfliktusoknak a ma ismert végkimeneteléhez.
