1968

1968 más naptárakban
Gergely-naptár	1968
Ab urbe condita	2721
Bahái naptár	124 – 125
Berber naptár	2918
Bizánci naptár	7476 – 7477
Buddhista naptár	2512
Burmai naptár	1330
Dzsucse-naptár	57
Etióp naptár	1960 – 1961
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2023 – 2024
Shaka Samvat	1890 – 1891
Kali-juga	5069 – 5070
Holocén naptár	11968
Iráni naptár	1346 – 1347
Japán naptár	2628 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4664–4665
Kopt naptár	1684 – 1685
Koreai naptár	4301
Muszlim naptár	1387 – 1388
Örmény naptár	1417 ԹՎ ՌՆԺԷ
Thai szoláris naptár	2511
Zsidó naptár	5728 – 5729

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek

Évek: 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973

Események

Január

• január 1.
  • Magyarországon elkezdődnek az Új gazdasági mechanizmus összefoglaló nevű gazdaságpolitikai reformok.
  • A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot.
• január 3–5. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának tanácskozásán felmentik tisztségéből Antonín Novotný első titkárt és Alexander Dubčeket választják utódául. (A CSKP-ben és a társadalomban kezdetét veszi a „prágai tavaszként” ismert demokratizálási folyamat.)
• január 9. – Aczél György és Sándor József megbeszéléseket folytat Rákosi Mátyással esetleges hazatérése feltételeiről. (Rákosi levélben lemond a politikai tevékenységről.)
• január 19. – Az USA és a Szovjetunió a genfi Leszerelési Konferencián beterjeszti az atomsorompó-szerződés tervezetét.
• január 21. – Josef Smrkovský csehszlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter a Práce című napilapban cikket tesz közzé a demokratizálás szükségességéről.

Február

• február 4. – Komáromban Alexander Dubček találkozik Kádár Jánossal.
• február 6. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) – kockázatosnak tartva az „akciót” – halasztó döntést hoz Rákosi hazahozatala ügyében.
• február 16. – Megszűnik Romániában a Magyar Autonóm Tartomány, melynek Marosvásárhely volt a központja

Március

• március 12. – A Csemadok javaslatot terjeszt elő a nemzetiségi kérdés igazságosabb megoldására, mindenekelőtt nemzetiségi bizottság létrehozását és részleges kulturális autonómia megadását kérik.
• március 21–22. – A csehszlovák szakszervezetek vezetőségének ülésén a reformerek jutnak vezető szerephez.
• március 22.
  • Lemond tisztségéről Antonín Novotný csehszlovák köztársasági elnök.
  • Megkezdődnek a párizsi diáklázadások
• március 23. – Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió képviselőinek drezdai tanácskozásán a „testvéri országok” felszólítják a CSKP vezetőségét a „negatív tendenciák” felszámolására.
• március 27. – Rossz időjárási viszonyok között lezuhan a 34 éves Jurij Gagarin MiG–15-ös vadászgépe. (A balesetben az első űrhajós mellett életét vesztette Vlagyimir Szerjogin tesztpilóta is.)
• március 30. – A csehszlovák nemzetgyűlés Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.

Április

• április 1–5. – A CSKP KB elemzi a társadalomban kialakult helyzetet – ahol spontán mozgalmak, nem a párt irányítása alatt álló szervezetek jöttek létre – és a demokratizálás folytatása mellett kötelezi el magát.
• április 2–10. – Nyikita Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség tárgyal a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetőivel. (A szovjet pártfőtitkár részt vesz a Felvonulási téren [ma: '56-osok tere] rendezett április 4-ei „felszabadulás ünnepén”; felszólalásában az atomkísérletek megszüntetéséről beszél.)
• április 4. – Memphis városában agyonlőtték Martin Luther Kinget, afroamerikai polgárjogi politikust.
• április 8. – Csehszlovákia új miniszterelnöke Oldřich Černík.
• április 10. – Megjelenik a CSKP akcióprogramja, mely a társadalmi élet demokratizálását, a cseh-szlovák viszony rendezését és a nemzetiségi sérelmek orvoslását ígéri.
• április 22–25. – Az RKP KB ülése, ami a szocializmus építése folyamán elkövetett hibákkal foglalkozik, Nicolae Ceaușescu itt nyíltan bírálja a Gheorghe Gheorghiu-Dej idejében, az ő személyes irányításával elkövetett törvénytelenségeket. Az ülésen rehabilitálják Lucrețiu Pătrășcanut.
• április 28–30. – Tito moszkvai látogatása során hangot ad a csehszlovákiai fejleményekkel kapcsolatos, a szovjet vezetésétől eltérő véleményének.

Május

• május 3. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a Černík-kormány programnyilatkozatát.
• május 4. – Alexander Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttséget a szovjet vezetés ismét az „ellenforradalmi veszély” elhárítására inti.

Június

• június 2–10. – Diáklázadás Belgrádban és más jugoszláv egyetemi városokban. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) vezetősége úgy ítéli meg, hogy az ország szociális ellentmondásai váltották ki a nyugtalanságot, Tito reformintézkedéseket ígér.)
• június 5. – Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.
• június 17. – Megkezdik a Coca-Cola magyarországi gyártását a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében.
• június 20. – A szlovák nacionalista körök által szeparatizmussal vádolt Csemadok nyilatkozatban utasítja el a vádakat, és hangsúlyozza, hogy csupán az alapvető emberi és nemzetiségi jogok biztosítását tekinti feladatának.
• június 24–25. – Az Észak-atlanti Tanács reykjavíki miniszteri ülésén áttekintik a Berlinbe vezető utakra vonatkozó intézkedéseket, és kiadják a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről szóló nyilatkozatot.
• június 24–26. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a föderatív államjogi elrendezésről és az ’50-es években törvénytelenül elítéltek bírói rehabilitációjáról.
• június 27. – A vezető csehszlovák ellenzéki sajtóorgánummá lett Literární listy – és más lapok – közzéteszi a 2000 szó című felhívást, mely értékeli a demokratizálás eddigi vívmányait, és figyelmeztet a reformot fenyegető veszélyekre. (A felhívás megjelentetése intenzívebbé teszi a „testvéri országok” – mindenekelőtt a Szovjetunió és az NDK – Csehszlovákia-ellenes sajtókampányát.)

Július

• július 1.
  • Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést.
  • Magyarországon áttérnek a 44 órás munkahétre.
• július 8. – A CSKP elnöksége visszautasítja az öt szocialista ország javaslatát, hogy közösen tárgyaljanak a csehszlovákiai eseményekről, és kétoldalú tárgyalásokat javasol. (Az öt ország képviselői július 14-15-én Varsóban tárgyalnak, és levélben fejezik ki aggodalmukat a csehszlovákiai fejlődés miatt.)
• július 9. – Szegeden fény derül Filó Margit sorozatgyilkosságára
• július 12. – Spanyolországban egy határozat az „állam második embere” címmel ruházza fel János Károly trónörököst. (Azonban a határozat nem fogalmaz pontosan, hogy ki is lesz a trón örököse, de ezzel egy időben János Károly egyre gyakrabban jelenik meg a hivatalos eseményeken Franco tábornok oldalán.)
• július 29.–augusztus 1. – A szlovákiai Ágcsernyőn a legfelsőbb csehszlovák és szovjet vezetők tárgyalásán a csehszlovák fél ígéretet tesz több szovjet követelés teljesítésére, úm. a sajtó „kordában tartása”, a két legnagyobb „ellenforradalmi szervezet” betiltása.

Augusztus

• augusztus 3. – Pozsonyban az öt szocialista ország és Csehszlovákia közös nyilatkozatban hangsúlyozza, hogy a szocializmus védelme „közös internacionalista kötelesség”.
• augusztus 9–11. – Tito Prágában támogatást ígér Dubček reformirányvonalának.
• augusztus 17. – Alexander Dubček Komáromban ismét találkozik Kádár Jánossal, aki burkoltan figyelmezteti a külső beavatkozás veszélyére.
• augusztus 18. – A Vas megyei Borgátán felavatják az ország első hévízművét. (A 47 °C-os vizet kezdetben fürdési célra, később hajtatóház és csibenevelő üzemeltetésére hasznosították.)
• augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.
• augusztus 21.
  • A CSKP és az állam több vezetőjét a megszállók letartóztatják és Moszkvába szállítják.
  • A belgrádi vezetés elítéli a Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját.
  • Bukarestben Nicolae Ceaușescu román elnök százezres, a csehszlovákiai intervenció ellen tiltakozó tömeg előtt elmondott beszédében elítéli a csehszlovák belügyekbe való beavatkozást.
• augusztus 22. – Prágában sor kerül a CSKP sebtében összehívott XIV., rendkívüli kongresszusára, és az egybegyűltek egyértelműen szembeszállnak a megszállással.
• augusztus 23–26. – Az elhurcolt csehszlovák vezetőket Moszkvában a szovjet feltételek elfogadására kényszerítik (többek között ígéretet kell tenniük az „antiszocialista erőkkel” való leszámolásra).
• augusztus 26–28. – A Szlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusán a szovjetbarát orientációt képviselő Gustáv Husákot választják első titkárának.

Szeptember

• szeptember 8. – Gustáv Husák a Csemadok ülésén ígéretet tesz a nemzetiségi törvény kidolgozására.
• szeptember 12. – Albánia lemond a Varsói Szerződésbeli tagságáról.
• szeptember 18. – Jugoszláviában egy új, költségnövekedéssel járó védelmi tervezetet fogadnak el, részben a macedón kérdés élesedése miatt.

Október

• október 11. – Jugoszláv–nyugatnémet vendégmunkás–egyezmény.
• október 18. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai jelenlétéről szóló szerződést.
• október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló törvényt, ugyanakkor megszavazzák a nemzetiségi jogokat rögzítő alkotmánytörvényt.

November

• november 5. – Az Egyesült Államok elnökválasztásán a republikánus Richard M. Nixon aratott győzelmet.
• november 13–14. – Megalakul az Eurocsoport.
• november 15–16. – Az Észak-atlanti Tanács elítéli a csehszlovákiai szovjet akciót, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel ellentétesnek minősít és figyelmeztetést intéz a Szovjetunióhoz.
• november 19–21. – Háromnapos tiltakozó diáksztrájk egész Csehszlovákiában.
• november 23–24. – Csehszlovákiai magyar értelmiségek találkozója a Magas-Tátrában.
• november 27. – Diáktüntetések Koszovóban. (Az albán nacionalizmus első nyílt jelentkezése 1945 óta.)

December

• december 18. – Újabb alkotmánymódosítások Jugoszláviában.
• december 22. – A Békéscsabára tartó 6616/a sz. mentesítő gyorsvonat Mendét elhagyva Pusztaszentistván megállóhely közelében frontálisan összeütközött az 5565 sz. tehervonat mozdonyának „B” végével. A tehervonat mozdonya és 13 kocsija, a gyorsvonat mozdonya és két kocsija kisiklott. A vonatszerencsétlenségnek 43 halálos és 66 sérült áldozata volt.
• december 24. – Az Apollo–8 amerikai űrhajó három emberrel a fedélzetén Hold körüli pályára áll.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • A Maros-Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése, helyén létrejött Maros, Hargita és Kovászna megye.
  • A csíkszeredai és környékén élő lakosság tüntetésekbe kezd, azért, hogy Hargita megye székhelye Csíkszereda legyen. (A román hadsereget a városba vezénylik, fennállt az erőszakos oszlatás veszélye, de végül is sikerült békésen megoldani a problémát.)

Az év témái

1968 az irodalomban

• Örkény István: Egyperces novellák.
• Fábry Zoltán: Stószi délelőttök.
• Bohumil Hrabal: Morytáty a legendy (Véres történetek és legendák).

1968 a zenében

• március 28. – A Broadwayn bemutatják a Hair című musicalt.
• Újraindítják az 1960-ban leállított Gibson Les Paul elektromos gitár gyártását.
• Megalakul a Smile, a Queen együttes elődzenekara.
• Megalakul a Deep Purple.

Fontosabb magyar albumok

• Illés: Nehéz az út
• Kovács Kati: Ne lépd át a küszöbömet
• Omega: Trombitás Frédi és a rettenetes emberek

Fontosabb külföldi albumok

• The Band: Music from Big Pink
• The Beatles: The Beatles
• Bee Gees: Horizontal
• The Jimi Hendrix Experience: Electric Ladyland
• Cream: Wheels of Fire
• The Doors: Waiting for the Sun
• Pink Floyd: A Saucerful of Secrets
• Jethro Tull: This Was
• Deep Purple: Shades of Deep Purple
• Simon and Garfunkel: Bookends
• Steppenwolf: Steppenwolf
• Johnny Cash: Live at Folsom Prison
• The Rolling Stones: Beggars Banquet

1968 a vasúti közlekedésben

• Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció.

1968 a sportban

• október 12. - október 27. XIX. Nyári olimpiai játékok – Mexikóváros, Mexikó. 112 ország részvételével.
• február 6. - február 18. X. Téli olimpiai játékok – Grenoble, Franciaország. 37 ország részvételével.
• A Ferencváros nyeri az NB 1-et. Ez a klub 21. bajnoki címe.

1968 a művészetben, kultúrában és divatban

• Carlos Castaneda Don Juan tanításai című könyve az ellenkultúra egyik bestsellere lesz, és a figyelem középpontjába állítja a tradicionális kultúrák droghasználati szokásait.

Születések

Céline Dion

Brendan Fraser

Malek Andrea

Heath

• január 1. – Davor Šuker horvát labdarúgó
• január 1. – Rick J. Jordan, a Scooter együttes billentyűse
• január 5. – Giorgi Baramidze grúz politikus, miniszterelnök-helyettes
• január 5. – DJ BoBo svájci énekes, táncos, dalszövegíró
• január 10. – Repka Attila olimpiai bajnok birkózó
• január 22.
  • Bartis Attila író, fotográfus
  • Heath (Morie Hirosi) japán zenész, az X Japan együttes basszusgitárosa
• január 28. – Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész
• január 30. – VI. Fülöp spanyol király
• február 1. – Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, basszusgitárosa
• február 14. – Ľubomír Galko szlovák politikus, védelmi miniszter
• február 19. – Lukács Laci a Tankcsapda egyik alapítója, énekes-basszusgitárosa
• március 5. – Bajnai Gordon közgazdász, politikus, miniszterelnök
• március 7. – Erőss Zsolt hegymászó († 2013)
• március 13. – Malek Andrea színésznő, énekesnő
• március 15. – Sabrina Salerno, olasz énekesnő, színésznő, modell, producer
• március 20. – Joao Ntyamba, angolai atléta
• március 21. – Nagy Zsolt magyar labdarúgó, egy évtizede a Kecskeméti TE kapusa
• március 23. – Fernando Hierro spanyol labdarúgó
• március 30. – Céline Dion kanadai énekesnő
• április 6. – Kovács Ákos, Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, költő
• április 17. – Porga Gyula politikus, Veszprém polgármestere
• április 19. – Nemes Zoltán karikaturista
• április 23. – Ujj Mészáros Károly filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer
• április 24. – Kardos M. Róbert színész
• május 27. – Maama Lolohea, tongai súlyemelő
• május 28. – Kylie Minogue énekesnő, színésznő
• június 4. – Sándor Zsolt ezredes, a 25/88. könnyű vegyes zászlóalj volt parancsnoka
• június 21. – Hetessy Csaba zeneszerző
• július 4. – Mark Lenzi olimpiai bajnok amerikai műugró († 2012)
• július 26. – Frédéric Diefenthal francia színész, producer
• július 27. – Julian McMahon ausztrál színész
• augusztus 2. – Stefan Effenberg német labdarúgó
• augusztus 5. – Marine Le Pen, francia politikus
• augusztus 9. – Eric Bana ausztrál színész
• augusztus 14. – Farkas Péter olimpiai bajnok birkózó
• augusztus 22. – Horst Skoff, osztrák teniszező († 2008)
• szeptember 5. – Szűcs Gábor, magyar (gyerek)színész
• szeptember 11. – Jáksó László műsorvezető
• szeptember 17. – Tito Vilanova spanyol labdarúgó, edző († 2014)
• szeptember 17. – Keleti Andrea műsorvezető, rendező, szerkesztő riporter
• szeptember 23. – Horváth Mariann, hatszoros világbajnok és kétszeres Európa-bajnok magyar párbajtőrvívó, sportkommentátor
• szeptember 28. – Naomi Watts angol származású ausztrál színésznő
• szeptember 28. – Mika Häkkinen finn autóversenyző, Formula–1-es világbajnok
• november 6. – Alexander Tchigir német vízilabdázó
• november 11.
  • Fülöp László televíziós műsorvezető, szerkesztő
  • Kim Jongha dél-koreai író
• november 14. – Dózsa Zoltán, színész
• november 18. – Owen Wilson amerikai színész és forgatókönyvíró
• november 30. – Anca Boagiu román politikus, miniszter
• december 2. – Lucy Liu amerikai színésznő
• december 3. – Brendan Fraser, amerikai színész, a A múmia főszereplője
• december 5. – Kövesfalvi István magyar labdarúgó
• december 12. – Nagyszentpéteri Miklós magyar balettművész

Halálozások

• január 11. – Seress Rezső, zeneszerző, zongorista (* 1889)
• április 4. – Martin Luther King, amerikai baptista lelkész, polgárjogi vezető, Nobel-békedíjas (* 1929)
• április 5. – Csordás Lajos olimpiai bajnok labdarúgó, edző (* 1932)
• április 25. – Gróf Stomm Marcel honvéd altábornagy, II. világháborús hadtestparancsnok (* 1890)
• május 11. – Kertai György geológus, az alföldi szénhidrogén-kutatás elméleti megalapozója, az MTA tagja (* 1912)
• május 14. – Husband Edward Kimmel amerikai ellentengernagy (* 1882)
• június 6. – Robert F. Kennedy, a Demokrata Párt elnökjelöltje (merényletben) (* 1925)
• június 7. – Fjodor Vasziljevics Tokarev, szovjet–orosz fegyvertervező (* 1871)
• június 18. – Nikolaus von Falkenhorst német tábornok, a Weserübung hadművelet kidolgozója (* 1885)
• június 22. – Benárd Ágost, orvos, keresztényszocialista politikus (* 1880)
• július 4. – Hermann-Bernhard Ramcke a náci Németország ejtőernyős parancsnoka (* 1889)
• július 16. – Keserű Ferenc olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1903)
• augusztus 3. – Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij szovjet és lengyel marsall, Lengyelország honvédelmi minisztere (* 1896)
• augusztus 19. – George Gamow, fizikus (* 1904)
• szeptember 1. – Gábor Jenő, festőművész (* 1893)
• szeptember 2. – Kántor Mihály tanító, néprajzi gyűjtő (* 1885)
• szeptember 2. – Jánosi Ferenc református lelkész, tanár, miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront első főtitkára, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Nagy Imre veje (* 1916)
• október 27. – Lise Meitner, osztrák-svéd atomfizikusnő (* 1878)
• november 7. – Hamvas Béla, író, filozófus (* 1897)
• november 10. – Kiss Árpád kémikus, az MTA tagja (* 1889)
• november 24. – Dobi István politikus, miniszter, magyar miniszterelnök, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke (* 1898)
• november 28. – Enid Blyton, angol írónő (* 1897)
• december 1. – Kovács Péter, sorozatgyilkos
• december 20. – John Steinbeck, amerikai író, aki 1962-ben irodalmi Nobel-díjban részesült (* 1902)
• december 24. – Kolosváry Gábor zoológus, entomológus, hidrobiológus, paleontológus, az MTA tagja (* 1901)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Luis Walter Alvarez
Kémiai	Lars Onsager
Orvosi-fiziológiai	Robert W. Holley, Har Gobind Khorana, Marshall W. Nirenberg
Irodalmi	Kavabata Jaszunari (Yasunari Kawabata)
Béke	René Cassin

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)