Amerikai dollár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig gray.svgA további dollár nevű pénznemek listájához lásd a Dollár (egyértelműsítő lap) című szócikket.
Amerikai dollár
(United States dollar (angolul)
dólar estadounidense (spanyolul)
dólar amerikanu (tetumul)
amerika tala (szamoaiul)
dólar americano (portugálul))
bankjegyek 2008-ban
bankjegyek 2008-ban
ISO 4217 kódUSD
Devizajel $ vagy US$
Ország Amerikai Egyesült Államok, Brit Virgin-szigetek, Amerikai Virgin-szigetek, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Panama, Turks- és Caicos-szigetek, USA lakatlan külbirtokai, Guam, Amerikai Szamoa, Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico
Infláció
Mértéke3% (Amerikai Egyesült Államok) [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Hozzá rögzített AWG, BSD, BHD, BBD, BSD, BMD, KYD, CUC, DJF, XCD, ERN, JOD, LBP, MVR, OMR, QAR, SAR, AED
Váltópénz
dime 1/10
cent (¢ vagy c) 1/100
mill (₥) 1/1000
Érmék
Gyakran használt 1¢, 5¢, 10¢, 25¢, $1
Ritkán használt 50¢
Bankjegyek
Gyakran használt $1, $5, $10, $20, $50, $100
Ritkán használt $2
Kibocsátó
Központi bankFederal Reserve Bank
Weboldala
BankjegynyomdaBureau of Engraving and Printing
Weboldala
PénzverdeUnited States Mint
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai dollár témájú médiaállományokat.

Az amerikai dollár vagy USA dollár az Amerikai Egyesült Államok, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Panama hivatalos fizetőeszköze. Általában a $ (dollárjel) rövidítéssel jelöljük, vagy ha szükséges, hogy megkülönböztessük a többi dollárjellel jelölt valutanemtől, akkor a US$ rövidítéssel. (Megjegyzés: a $ szimbólumot egyes országokban a peso és az escudo jelölésére is használják.) 1 amerikai dollár 100 centtel egyenlő.

A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és mára már ez a legelterjedtebb pénznem a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt. Ez körülbelül 6,6%-os éves növekedésnek felel meg. Kína amerikai dolláros devizakészletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több mint egy évvel korábban.[2] Az amerikai deficit Kínával szemben 232 milliárd dollár.[3]

Története[szerkesztés]

Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dolláréval. Az amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.

Érmék[szerkesztés]

Névérték Fejoldal Írásoldal
1 cent (penny) Abraham Lincoln Lincoln-emlékmű
5 cent (nickel – „nikkel”) Thomas Jefferson Monticello
10 cent (dime) Franklin D. Roosevelt egy fáklya, egy tölgyfaág és egy olívaág
25 cent (quarter - negyed dollár) George Washington sas
50 cent (fél dollár) John Fitzgerald Kennedy USA-címer
1 dollár amerikai elnökök (3 havonta más veret) Szabadság-szobor

Hivatalosan az amerikai dollár pénzrendszere így épült fel: 1 eagle = 10 dollár = 100 dime = 1000 cent. Az alapegység az ezüst 1 dolláros volt, amely egy 26.73 gramm súlyú, 90 % ezüsttartalmú, 38.1 mm átmérővel rendelkező érmét jelentett a gyakorlatban. Az érmék rézből (1/2 cent, 1 cent, 2 cent), nikkelből (3 cent, 5 cent), ezüstből (3 cent, 1/2 dime, 1 dime, 20 cent, 1/4 dollár, 1/2 dollár, 1 dollár), vagy aranyból (1 dollár, 2.5 dollár, 3 dollár, fél eagle (5 dollár). 1 eagle (10 dollár), dupla eagle (20 dollár) készültek.

Az amerikai dollár története során tehát a következő névértékű érmék voltak forgalomban: 1/2 cent, 1 cent, 2 cent, 3 cent ezüst, 3 cent nikkel, 5 cent nikkel, fél dime ezüst, 1 dime, 20 cent, negyed dollár, fél dollár, 1 dollár ezüst, 1 dollár arany, 2.5 dollár arany, 3 dollár arany, 5 dollár arany, 10 dollár arany, 20 dollár arany. Az aranyérmék verése a gazdasági világválság következtében 1933-ban megszűnt. Az 1 dime, negyeddollár, féldollár névértékű érmék egészen 1965-ig 90 % ezüsttartalommal készültek, eztán csak a féldolláros tartalmazott 40 %-nyi ezüstöt 1970-ig. Az ezüst 1 dollárosok verése 1934-től szünetelt. Jelentős mennyiségben készülnek arany és ezüst befeketetőérmék is.

  • Amerikai 1 dolláros Morgan-típusú ezüstérme hátoldala, 1878-1904 között és 1921-ben verték.

  • Peace, azaz béke-típusú 1 dolláros ezüstérme elő- és hátoldala. Az 1921-1928 és 1934-1935 között kibocsájtott érme volt az utolsó forgalmi ezüstdollár.

  • Amerikai Saint Gaudens-típusú arany 20 dolláros "double eagle" érme.

Bankjegyek[szerkesztés]

Az amerikai dollárbankjegyek két méretben készültek, 1861 és 1928 között 187 x 79 mm, 1928 óta pedig 156 x 67 mm kivitelben. Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború előtt a papírpénzkibocsájtás kereskedelmi bankok révén bonyolódott, szabályozása sem a federális állam, hanem az egyes tagállamok hatásköre volt, kivételt képezett a Bank of North America (hivatalosan: The President, Directors, and Company, of the Bank of North America) First Bank of the United States (hivatalosan: The President, Directors and Company, of the Bank of the United States) és a Second Bank of the United States esete, melyek bizonyos központi banki funkciókat ellátó, szövetségi szinten privilegizált magánbankok voltak. Részben papírpénzként funkcionáltak a polgárháború előtt rendszeresen kibocsájtott kamatozó kincstájegyek (interest-bearing Treasury Notes) is. 1861 után párhuzamosan különböző állami, félállami és kereskedelmi banki kibocsájtások léteztek, de 1971 óta már csak a Federel Reserve Note típust használják. 1928 előtt a különböző típusú dollárszériák (United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, Federal Reserve Bank Note, Federal Reserve Note, National Bank Note) külső megjelenésükben teljesen eltértek egymástól, a dizájn egységesítésére a kisebb méret bevezetésével került csak sor.[4]

Típus: Kibocsájtás időszaka: Kibocsájtott címletek:
Demand Note[4] 1861 - 1862 $5, $10, $20
United States Note[5] 1862 - 1971 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000
Fractional Currency[6] 1862 - 1876 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent
Gold Certificate[7] 1863 - 1933 (1934) $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000, $100 000
Silver Certificate[8] 1878 - 1964 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000
Treasury Note (Coin Note)[9] 1891 - 1893 $1, $2, $5, $10, $20,$50, $100, $1000
National Currency National Bank note[10] 1863 - 1935 $1, $2, $5,$10, $20, $50, $100, $500, $1000
National Currency Federal Reserve Bank Note[11] 1915 - 1934 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100
Federal Reserve Note[12] 1914 - $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000

  • Gold Certificate, azaz aranyérmékre váltható 1928-as szériájú 100 dolláros államjegy, sárga kincstári címerrel és sorozatszámokkal. A típus 1928 és 1933 között került forgalomba.

  • Federal Reserve Note típusú, az FRB of Cleveland, Ohio által kiadott, 1934-es szériájú 100 dolláros bankjegy zöld kincstári címerrel és sorozatszámokkal. Ezt a típust 1928 és 1995 között bocsájtották ki.

  • Fereral Reserve Bank Note típusú, a FRB of Cleveland, Ohio által kibocsájtott 1929-es szériájú 100 dolláros bankjegy. A típus 1929 és 1935 között került forgalomba.

  • Gold Certificate 1000 dolláros államjegy Grover Cleveland elnök portréjával, sárga kincstári címerrel és sorozatszámokkal, 1928-as széria. A típus 1928 és 1933 között került forgalomba.

  • Federal Reserve Note típusú, az FRB of San Francisco, California által kibocsájtott, 1934-es szériájú 1000 dolláros bankjegy, zöld kincstári címerrel és sorozatszámokkal. A típust 1928 és 1934-es évszámokkal 1928 és 1946 között adták ki.

Címletek portréelrendezése 1928-tól[szerkesztés]

Névérték Előlap Hátlap
1 dolláros George Washington A „Mindent látó szem” és az USA-címere
2 dolláros Thomas Jefferson John Trumbull: A függetlenségi nyilatkozat aláírása című festménye
5 dolláros Abraham Lincoln Lincoln-emlékmű
10 dolláros Alexander Hamilton Amerikai kincstár
20 dolláros Andrew Jackson Fehér Ház
50 dolláros Ulysses S. Grant Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma
100 dolláros Benjamin Franklin Függetlenségi csarnok
500 dolláros William McKinley Díszítés a névértékkel
1000 dolláros Grover Cleveland
5000 dolláros James Madison
10 000 dolláros Salmon P. Chase
100 000 dolláros Woodrow Wilson
A kincstár címere (US Treasury Seal) 1862 óta törvényileg kötelező eleme az amerikai dollár pénzjegyeknek. A képen a jelenloeg használatos, 1969-ben bevezetett, latin helyett már angol köriratos változat látható.

1969-től Richard Nixon elnök rendelete értelmében az illegális ügyletek megnehezítése érdekében a 100 dolláros lett a legnagyobb címletű, hétköznapi forgalomban levő bankjegy. A nagyobb címleteket (500, 1000, 5000, 10 000 dollár) elsősorban bankközi ügyletekben használták ezután, emiatt ezekből a bankjegyekből 1934-nél újabb kiadásúak nem is készültek. 1934-ben egy 100 000 dolláros címlet is kibocsájtásra került, de ezt csak a szövetségi tartlakékbankok közötti készpénzmozgás megkönnyítésére használhatták. A készpénzforgalomban a csak kis mennyiségben kibocsájtott 5000 és 10 000 dollárosok igen ritkán szerepeltek, a bankok a nagy címleteket igénylő tranzakciókat elsősorban 500 és 1000 dollárosokkal bonyolították.

2010. április 21-én új 100 dolláros bankjegyet mutattak be,[13] amelyet azonban csak később terveztek forgalomba hozni,[14] ám kiderült, hogy az egymilliárd friss bankjegy egy része hibás (meggyűrődött és foltos lett): a kiválogatásuk módját még nem találták meg.[15] A FED bejelentette, hogy 2011-ben új, biztonságosabb 100 dollárost bocsátanak ki.[16] A tervezett időponthoz képest 2,5 éves késéssel, 2013. október 8-án hozzák forgalomba az újratervezett, különleges biztonsági elemekkel (háromdimenziós bújtatott biztonsági szál, színváltó kép, mikroírás, vízjel) ellátott bankjegyet.

2004-es sorozat[szerkesztés]

Kép Érték szín Leírás dátum
Előlap Hátlap Előlap Hátlap Vízjel Első sorozat Kibocsátás
US $5 Series 2006 obverse.jpg US $5 Series 2006 reverse.jpg 5 dollár ibolya Abraham Lincoln; Az Amerikai Egyesült Államok nagypecsétje Lincoln-emlékmű Két vízjel („5”) 2006 2008. március 13.
US10dollarbill-Series 2004A.jpg US $10 Series 2004 reverse.jpg 10 dollár narancs Alexander Hamilton; „We the People”-idézet az amerikai alkotmányból és a Szabadság-szobor fáklyája A Kincstár épülete portré 2004 2006. március 2.
US $20 Series 2006 Obverse.jpg US $20 Series 2006 Reverse.jpg 20 dollár zöld Andrew Jackson; Sas Fehér Ház 2004 2003. október 9.
50 USD Series 2004 Note Front.jpg 50 USD Series 2004 Note Back.jpg 50 dollár kék Ulysses S. Grant; Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma 2004 2004. szeptember 28.
$100NoteFront.jpg $100NoteBack.jpg 100 dollár kékeszöld Benjamin Franklin; az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata lúdtollal és tintatartóval Függetlenségi Terem 2009 2011. február 10.

Vásárlóerő-változás 1774 óta[szerkesztés]

Az 1980-as dollárhoz viszonyított vásárlóerő
Év Vásárlóerő-egyenérték (dollár)   Év Vásárlóerő-egyenérték (dollár)   Év Vásárlóerő-egyenérték (dollár)
1774 0,09 1780 0,16 1790 0,11
1800 0,15 1810 0,14 1820 0,14
1830 0,11 1840 0,10 1850 0,09
1860 0,10 1870 0,15 1880 0,12
1890 0,11 1900 0,10 1910 0,11
1920 0,24 1930 0,20 1940 0,17
1950 0,29 1960 0,36 1970 0,47
1980 1,00 1990 1,59 2000 2,09
2006 2,45

A fenti táblázat azt mutatja meg, hogy egy adott évben mennyi amerikai dollár kellett ahhoz a vásárlóerőhöz, amennyit 1980-ban egy egydolláros jelentett.[17]

Forintárfolyam[szerkesztés]

Wikihírek
A Wikihírek kapcsolódó cikkei:
A hivatalos forint-dollár árfolyam alakulása 1991 után (éves átlag)
Év Árfolyam (Ft)   Év Árfolyam (Ft)
1991 74,81 1992 79,00
1993 92,03 1994 105,13
1995 125,69 1996 152,57
1997 186,75 1998 214,45
1999 237,31 2000 282,27
2001 286,54 2002 258,00
2003 224,44 2004 202,63
2005 199,66 2006 210,51
2007 183,83 2008 171,8
2009 200 2010 202
2011 192 2012 221

Forrás: Magyar Nemzeti Bank[18]

2014 decemberében 1 dollár értéke 254 forint fölé emelkedett, amelynek közelében 2008 óta nem járt az árfolyam. A dollár legutoljára 2001-ben volt hasonlóan magas árfolyamon.[19]

2015. március 6-án 1 amerikai dollár árfolyama 280 forint fölé került, ami 12 éves csúcsnak számít a két fizetőeszköz történetében.[20]

2015. március 10-én 1 dollár 286 forintnál is többet ért a bankközi devizapiacon, amely újabb, 13 éves csúcsnak számít az amerikai dollár és a forint közti árfolyamban.[21]

2015. november 25-én 1 dollár 294,35 forintig erősödött, amely 15 éves csúcsnak számít az amerikai valuta szempontjából.[22]

Galéria[szerkesztés]

Érmék =[szerkesztés]

  • Amerikai 1/2 centes érme 1844-ből.

  • Az 1859 és 1909 között vert indiánfejes amerikai 1 centes.

  • Amerikai 1 dime (10 cent) ezüstérme 1860-ból.

  • Amerikai 20 centes ezüstérme hátoldala 1876-ból.

  • Az 1916 - 1947 között kibocsájtott ezüst féldolláros előoldala.

Papírpénzek[szerkesztés]

  • 1901-es szériájú United States Note 10 dolláros államjegy.

  • 1928-as szériájú, csak igen kis mennyiségben forgalomba került United States Note 1 dolláros államjegy.

  • 1899-es szériájú Silver Certificate 5 dolláros államjegy.

  • 1934-es szériájú, ezüstérmékre váltható Silver Certificate 1 dolláros államjegy.

  • Az 1933-as szériájú, ezüstérmékre váltható Silver Certificate 10 dolláros államjegy, az elmúlt évtizedek egyik legritkább amerikai papírpénze.

  • 1922-es szériájú, aranyérmékre váltható Gold Cerificate 100 dolláros államjegy, sárga, goldback hátoldallal.

  • A National Currency National Bank Note sorozatba tartózó, a The First National Bank of Lebanon, Indiana (Charter 2057) által 1872-ben kibocsájtott 1 dolláros bankjegy.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The World Factbook, 2011
  2. ↑ forrás: Fitch Ratings
  3. ↑ (Magyar Nemzet, 2007. április 11.)
  4. ↑ a b http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#DEMAND%20NOTES
  5. ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm
  6. ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FRAC/USA-FRAC.htm
  7. ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-GOLD/USA-GOLD.htm
  8. ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-SILVER/USA-SILVER.htm
  9. ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#TREASURY%20NOTES
  10. ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm
  11. ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FEDRES/USA-FEDRES.htm#NATIONAL
  12. ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FEDRES/USA-FEDRES.htm
  13. ↑ 100 dolláros bankjegy
  14. ↑ Federal Reserve Announces Delay in the Issue Date of Redesigned $100 Note. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  15. ↑ Hibás az új százdolláros papírja (Index, 2010. december 7.)
  16. ↑ új 100 dolláros 2011-ben
  17. ↑ Measuring Worth – Purchasing Power of Money in the United States from 1774 to 2006. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  18. ↑ Devizaárfolyamok, Magyar Nemzeti Bank statisztikai idősorok. [2007. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 19.)
  19. ↑ Yellen: tavasz után emelhetünk, súlyos az orosz helyzet. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  20. ↑ Hirtelen löktek nagyot a forinton. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
  21. ↑ Megtépázták a forintot. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. március 10.)
  22. ↑ 15 éves mélyponton aforint. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. november 25.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai dollár témájú médiaállományokat.
Amerikai pénznemek
Észak‑Amerika
Közép‑Amerika
Karib‑térség
Dél‑Amerika
Ázsiai pénznemek
Közép‑Ázsia
Kelet‑Ázsia
Délkelet‑Ázsia
Dél‑Ázsia
Közel‑Kelet
Kaukázus
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Amerikai_dollár&oldid=20921367”