Görgey Gábor

Görgey Gábor
2007-ben
Élete
Született	1929. november 22. (89 éves) Budapest
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Iván Ildikó
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza, líra, dráma, újságírás
Alkotói évei	1956–
Első műve	Füst és fény
Kitüntetései	Kossuth-díj
Irodalmi díjai	Kossuth-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey Gábor témájú médiaállományokat.

Görgey Gábor
Magyarország nemzeti kulturális örökségének minisztere
Hivatali idő 2002. május 27. – 2003. május 18.
Előd	Rockenbauer Zoltán
Utód	Hiller István
Született	1929. november 22. (89 éves) Budapest
Párt	pártonkívüli
Házastársa	Iván Ildikó
Foglalkozás	író, költő, rendező
Díjak	Kossuth-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey Gábor témájú médiaállományokat.

Görgey Gábor, ered. Görgey Arthur (Budapest, 1929. november 22. –) Kossuth-díjas író, költő, dramaturg, rendező. 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.

Életútja

1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben kerül a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.

1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964-1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982-1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.

Közéleti pályafutása

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992-1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.

2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök felkérte kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja.

Irodalmi munkássága

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg, 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.

Családja

A Görgey család leszármazottjaként született, 1929-ben. Édesapja Görgey György, édesanyja Péchy Zsófia volt. Nős, második felesége Iván Ildikó operaénekes. Egy lánygyermek édesapja (Anna, 1965). Solymáron él.

Művei

Görgey Gábor az 1970-es években

• Füst és fény (versek, 1956)
• Délkör (versek, 1963)
• Hektor, a hőscincér (meseregény, 1966), Don Hektor, a hőscincér (átdolgozás, 2009)
• Komámasszony, hol a stukker? (színmű, 1969)
• Köszönöm, jól (versek, 1970)
• Alacsony az Ararát (színművek, 1971)
• Lilla, cápák, nyugalom (színművek, 1976)
• Légifolyosó (versek, 1977)
• Találkozás egy fél kutyával (próza, 1980)
• Egy vacsora anatómiája (1981)
• Fejek Ferdinándnak (színművek, 1982)
• Munkavilágítás (esszék, 1984)
• Galopp a Vérmezőn (színművek, 1987)
• A díva bosszúja (novellák, 1988)
• Vadászszőnyeg (regény, 1988)
• Volt egyszer egy Felvidék (regény, 1989)
• Kísértések könyve (regény, 1990, 2007)
• Nők szigete (versek, 1990)
• Mindig újabb kutyák jönnek (próza, 1991)
• A homár páncélja (regény, 1992)
• Eszkimó nyár (válogatás új versekkel, 1993)
• Waterloo kellős közepén (próza, 1994)
• Adria szirénje (regény, 1999)
• Megírhatatlan történet (novellák, 1999)
• Mikszáth különös házasságai (színmű, 1999, 2015)
• Utolsó jelentés Atlantiszról (regény, 2000)
• Tiszta ország (2002)
• Tükörjáték (színművek, 2003)
• Rokokó háború (drámák, 2003)
• A homár páncélja. Utolsó jelentés Atlantiszról (2008)
• Öt arckép (2011)
• A kivégzés éjszakája (regény, 2015)
• Görgey (emlékkönyv, 2018, Szépmíves)

Díjai, elismerései

• Robert Graves-díj (1976)
• József Attila-díj (1980)
• Pro arte Díj (1985)
• IRAT-nívódíj (1989)
• Déry Tibor-díj (1989)
• a Művészeti Alap irodalmi díja (1992)
• Az Év Könyve-díj (2000)
• Millenniumi CET-díj (2000)
• Pro Urbe Budapest (2001)
• Gundel művészeti díj (2002)
• Nemes Nagy Ágnes-díj (2005)
• Aranytoll (2005)
• Kossuth-díj (2006)
• FDA Irodalmi díj (2008)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010)
• Szép Ernő-jutalom (2014)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2017)
• Prima Primissima díj (2018)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Tanulmány Görgey Gábor művészetéről
• Görgey Gábor életrajza a gondola.hu-n