Mészöly Dezső
| Mészöly Dezső | |
 | |
| Született |
Mészöly Dezső 1918. augusztus 27. Budapest |
| Elhunyt |
2011. október 11. (93 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Bereczky Erzsébet (1948-?) |
| Foglalkozása | író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár |
| Kitüntetései |
Kossuth-díj József Attila-díj Alternatív Kossuth-díj |
| Sírhely | Farkasréti temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Dezső témájú médiaállományokat. | |
Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27. – Budapest, 2011. október 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig.
Tartalomjegyzék
Életútja[szerkesztés]
Szülei: Mészöly Gedeon műfordító és vígjátékszerző (1880-1960) és Magay Berta volt.[1][2] Szegeden és Sárospatakon végezte középiskolai tanulmányait, 1936-ban érettségizett, majd a budapesti Református Teológiai Akadémián tanult 1940-ig. 1942-ben a Kolozsvári Egyetemen szerzett bölcsészdoktori címet François Villon művészetéből. Emellett a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt 1940-1943 között.
1946-ban a Nemzeti Színház dramaturgjaként kezdett el dolgozni, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1948-ban a Madách Színházhoz került, ahol szintén dramaturgként dolgozott. 1951-től három évig a Színművészeti Főiskola dramaturg szakán tanított. 1958-ban távozott a Madách Színháztól, 1963-ig szabadúszó. Ekkor lett a Magyar Televízió munkatársa, ahol 1978-as nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
1987-ben a Magyar Shakespeare Bizottság tagja alelnökévé választották. 1992-ben előbb a Magyar Televízióban, később a Duna TV-ben havonta megjelenő Lyukasóra című irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.
Irodalmi munkássága[szerkesztés]
Irodalmi tevékenysége elsősorban műfordításokban valósult meg. Lefordította Villon teljes életművét, jelentősek Shakespeare- és Molière-fordításai is.[3] Egy interjúban nyilatkozta, hogy verses drámákat szeretett leginkább fordítani. Fordítási tapasztalatait többször esszékben írta le.
Fordítói munkája mellett fiatal korától rendszeresen szerzett verseket, első önálló kötete azonban csak 1975-ben jelent meg. Verseiben a gondos előkészítés, műgond fedezhető fel, kötetei szerkezetében feszesek és kiérleltek. Veretes nyelv, tömörség, több helyen gúnyos és ironikus hang jellemzi.
Művei[szerkesztés]
- Villon Magyarországon (tanulmány, 1942)
- Villon Testamentuma (fordítás, 1943)
- Legenda a dicsőséges feltámadásról (színművek, 1965)
- Villon és a többiek (fordítások, 1966)
- Shakespeare új tükörben (esszék, drámafordítások, 1972)
- Molière műhelyében (1975)
- Önarckép retus nélkül (verseskötet, 1975)
- Esszék és asszók (1978)
- A teljes Villon (1980)
- Századok színháza (1982)
- Villon árnyékában (1983)
- Betűk rabságában (1987)
- Új magyar Shakespeare (1988)
- Az igazi Villon (1993)
- Lyukasóráim (1993)
- Sirály a Burgban (1995)
- Shakespeare válogatott drámái (fordítás, 1998)
- Shakespeare-napló (esszék, 1998)
- Don Quijote nyomában (összegyűjtött versek és Villon-fordítások, 1999)
- François Villon összes versei (magyar-francia kiadás, 2001)
- Örökbe fogadott versek (válogatott műfordítások, 2003)
- Magyar ég alatt (versek, 2004)
- Londoni közjáték (2004)
- Angol ég alatt. Esszék és fordítások; General Press, Bp., 2005
- Francia ég alatt. Emlékek, esszék, fordítások; General Press, Bp., 2006
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- József Attila-díj (1953)
- A Francia Akadémia Pálmarend lovagja (1988)
- Fehér Rózsa-díj (1992)
- Illyés Gyula-díj (1993)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993)[4]
- Alternatív Kossuth-díj (1998)
- Kossuth-díj (1999)
- Magyar Örökség díj (2008)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ Elhunyt Mészöly Dezső
- ↑ Shakespeare-fordításai: Téli rege, Vihar, Sok hűhó semmiért, Szeget szeggel, Lóvátett lovagok, Vízkereszt, vagy amit akartok, Rómeó és Júlia, Othello, A velencei mór, Lear király, Antonius és Cleopatra, Hamlet, Sir Thomas More
- ↑ Kortárs magyar írók
Források[szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1365. o. ISBN 963-05-6806-3
- MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1166. old.
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk[szerkesztés]
- Esszé Mészöly művészetéről
- Adatlapja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
- Adatlapja a Kortárs Irodalmi Adattárban
|
- Magyar műfordítók
- Magyar írók
- Magyar költők
- Magyar dramaturgok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyar rádiósok, televíziósok
- József Attila-díjasok
- Kossuth-díjasok
- Református magyarok
- 1918-ban született személyek
- 2011-ben elhunyt személyek
- Magyar Örökség díjasok
- Shakespeare-fordítók
- Budapesten született személyek
