Nádasdy Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádasdy Ádám
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született 1947. február 15. (71 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Nádasdy Vilma
SzüleiBirkás Lilian
Nádasdy Kálmán
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1970)
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ádám témájú médiaállományokat.

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár.

Oktatás, kutatás[szerkesztés]

Nádasdy Ádám a nyelvtudomány kandidátusa (1994). 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus.

Elvégzett két szakjának nyelve (angol, olasz) mellett németül és franciául beszél.[1][2]

Nyelvi ismeretterjesztés[szerkesztés]

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[3] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel.

Irodalom[szerkesztés]

Szilágyi Lenke felvétele

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró Díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[4][5] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[6] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[7]

2016-ban jelent meg[8] Dante Isteni színjátékáról készített fordítása.[9][10][11][12][13] Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.

Ritkán használt prózaírói álneve: Graff Miklós.[14]

Művei[szerkesztés]

Nyelvi ismeretterjesztő munkái[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

Esszékötete[szerkesztés]

  • Kováts Kriszta–Nádasdy Ádám: Budapest bámészko. Budapesti legendák; Fábri Péter dalszövegeivel; Kossuth, Bp., 2014 + CD
  • A vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről; Magvető, Bp., 2016

Shakespeare-fordításai[szerkesztés]

Az utóbbi négy fordítás egy kötetben: Drámák, Magvető, Bp. 2001, ISBN 9631422186; Drámák I., Magvető, Bp. 2007, ISBN 9631425789
Az utóbbi négy fordítás egy kötetben: Drámák II., Magvető, Bp. 2008, ISBN 978-963-14-2606-9
Az utóbbi öt fordítás egy kötetben: Drámák III., Magvető, Bp. 2018, ISBN 978-963-14-3676-1

Tankönyvei[szerkesztés]

  • Angol kiejtési gyakorlatok a gimnázium I–IV. osztálya számára (1987, ISBN 963180383X; 1990, ISBN 9631830624)
  • Practice book in English phonetics and phonology (2003, ISBN 9631945650)
  • Background to English pronunciation (2006, ISBN 9631957918) – az 1994 óta több kiadásban megjelent, azonos című egyetemi jegyzet bővített anyaga

Nyelvtudományi publikációs jegyzéke a Mindentudás Egyetemének oldalán érhető el (2003-ig, az előadás időpontjáig bezárólag)

Díjai[szerkesztés]

Magánélete[szerkesztés]

Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő. Párjával, Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él.[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nádasdy: A magyar nem nehéz (Origó, 2003. november 26.)
  2. Munka közben dolgozni (Litera, 2010. augusztus 17.)
  3. Megmondtam százszor
  4. Oscar Wilde: Bunbury. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
  5. Bunbury-sajtófigyelő, Radnóti Színház
  6. Cikk az Opera honlapján. [2012. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  7. Nádasdy Ádám újrafordította Shaw Pygmalionját (Nyest, 2010. december 28.)
  8. ISBN 9789631433791
  9. Interjú:„Tizennégyezer sor nem lehet végig szép” – Nádasdy Ádám az Isteni színjáték újrafordításáról (Narancs XX. évf., 49. szám – 2008-12-04)
  10. A Kossuth rádió 2008. december 21-ei Esti séta[halott link] c. műsora (18:04–18:59, kb. 27–36. perc)
  11. Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág (Origó, 2011. április 1.)
  12. Nádasdy Ádám: „Nagyon hülyék a fiatalok” (Népszabadság, 2014. augusztus 10.)
  13. Dante: Isteni színjáték magyar fordításának nyelvészeti kérdései – a fordító előadása az ELTE-n
  14. Kötelességem előjönni – Interjú Nádasdy Ádámmal[halott link] Mások, 2005. június
  15. Ismertető az Örkény Színház honlapján. [2007. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 26.)
  16. Az Örkény Színházban Vízkereszt, vagy bánom is én, vagy amit akartok, vagy… címmel is játszották: ismertető a honlapjukon Archiválva 2006. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  17. Nádasdy Ádám beszéde a Moholy-Nagy-díj átadásán (MOME.hu)
  18. Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa (KönyvesBlog)
  19. HVG: Vasfüggöny – Nádasdy Ádám nyelvtudós, költő igazságosságról, identitásról

További információk[szerkesztés]

Nyelvészet[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]