1871
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1871 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1871 |
Ab urbe condita | 2624 |
Bahái naptár | 27 – 28 |
Berber naptár | 2821 |
Bizánci naptár | 7379 – 7380 |
Buddhista naptár | 2415 |
Burmai naptár | 1233 |
Dzsucse-naptár | -40 |
Etióp naptár | 1863 – 1864 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1926 – 1927 |
Shaka Samvat | 1793 – 1794 |
Kali-juga | 4972 – 4973 |
Holocén naptár | 11871 |
Iráni naptár | 1249 – 1250 |
Japán naptár | 2531 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4567–4568 |
Kopt naptár | 1587 – 1588 |
Koreai naptár | 4204 |
Muszlim naptár | 1287 – 1288 |
Örmény naptár |
1320 ԹՎ ՌՅԻ |
Thai szoláris naptár | 2414 |
Zsidó naptár | 5631 – 5632 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek
Évek: 1866 – 1867 – 1868 – 1869 – 1870 – 1871 – 1872 – 1873 – 1874 – 1875 – 1876
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 1. – I. Amadé spanyol király megérkezik Madridba, hogy elfoglalhassa trónját.[1]
- január 18. – I. Vilmos német király megkapja a német császári címet.
- január 28. – Franciaország megadja magát, véget ér a francia–porosz háború.
- február 1. – Megalapítják az ácsi cukorgyárat.
- március 22. – Az észak-karolinai William Holden az első amerikai kormányzó, akit elmozdítanak hivatalából vád alá helyezéssel.
- március 28. – A francia–porosz háború hatásaként kikiáltják a párizsi kommünt.
- március 29. – Viktória brit királynő megnyitja a Royal Albert Hallt.
- április 3. – Az új spanyol király, I. Amadé esküt tesz az alkotmányra.[1]
- május 1. – Megjelennek az első magyar gyártású bélyegek.
- május 28. – A párizsi kommün leverése.
- július 20. – Brit Columbia csatlakozik Kanadához.
- augusztus 31. – Adolphe Thiers lesz Franciaország köztársasági elnöke.
- október 8. – A nagy chicagói tűzvész: 17 450 épület leég, 250 000-en halnak meg, 90 000-en válnak hajléktalanná.
- november 10. – Henry Morton Stanley megtalálja az eltűnt kutatót és misszionáriust, dr. David Livingstone-t.
- november 14.
- I. Ferenc József császár gróf Andrássy Gyulát nevezi ki az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminiszterévé.
- Lónyay Menyhért grófot választja a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán –
- A Német Birodalom megteremtése.
- Az Osztrák–Magyar Monarchia újjászervezi – az 1866-ban időlegesen megszüntetett – dunai vízi haderejét. (A korábbi önállóság helyett a Császári és Királyi Dunai Flottilla a Császári és Királyi Haditengerészet szervezetének keretében működött egészen 1918 novemberéig.)[2]
- A hanrendszer eltörlése Japánban.
- Kolozsváron bevezetik a légszesz-világítást.
Az év témái[szerkesztés]
1871 az irodalomban[szerkesztés]
1871 a tudományban[szerkesztés]
1871 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
- május 3. – Elkészül a Salgótarján – Losonc vasút.
- szeptember 11. – Megnyílik Nagyvárad – Békéscsaba vasútvonal.
1871 a jogalkotásban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 3. – Láng Nándor régész, művészettörténész, klasszika-filológus, az MTA tagja († 1952)
- január 7. – Émile Borel francia matematikus (a mértékelméletben a Borel-mérték felfedezője) († 1956)
- február 4. – Friedrich Ebert, a Weimari Köztársaság elnöke († 1925)
- február 20. - Puky Endre, politikus, külügyminiszter a Gömbös-kormányban († 1941)
- március 4. – Borsos Károly, református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves († 1933)
- március 5. – Rosa Luxemburg német politikusnő († 1919)
- március 27. – Heinrich Mann elbeszélő, drámaíró és esszéista († 1950)
- április 11. – Kellner Gyula olimpiai bronzérmes atléta († 1940)
- április 16. – Mikola Sándor fizikatanár, tankönyvíró, tudományfilozófus, a fasori gimnázium igazgatója († 1945)
- május 6. – Christian Morgenstern szerző († 1914)
- május 7. – Károlyi Gyula, Magyarország miniszterelnöke († 1947)
- május 19. – Ligeti Miklós szobrászművész († 1944)
- május 27. – Georges Rouault festő és grafikus († 1958)
- május 30. – Dáni Nándor olimpiai ezüstérmes atléta († 1949)
- június 2. – Fjodor Vasziljevics Tokarjev szovjet–orosz fegyvertervező († 1968)
- június 2. – Nyáry Albert festőművész, író és történész († 1933)
- június 19. – Szokolyi Alajos olimpiai bronzérmes atléta († 1932)
- július 10. – Marcel Proust francia író († 1922)
- július 27. – Ernst Zermelo német matematikus, a halmazelmélet Zermelo-Fraenkel-axiómarendszerének egyik névadója († 1953)
- augusztus 11. – Heltai Jenő költő, író († 1957)
- augusztus 29. – Albert Lebrun francia politikus († 1950)
- augusztus 30. – Ernest Rutherford fizikus († 1937)
- szeptember 1. – Ripka Ferenc politikus, Budapest főpolgármestere († 1944)
- szeptember 23. – František Kupka cseh festőművész († 1957)
- szeptember 27. – Grazia Deledda Nobel-díjas szardíniai író († 1936)
- október 2. – Cordell Hull Nobel-békedíjas amerikai politikus († 1955)
- október 17. – Berinkey Dénes ügyvéd, jogtudós, polgári radikális politikus († 1948)
- november 16. – Nagy Emil magyar politikus, képviselő, igazságügy-miniszter Bethlen István miniszterelnök kormányában († 1956)
- december 12. – Papp Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja († 1943)
Halálozások[szerkesztés]
- január 4. – Adler Vincent magyar zongoraművész, zeneszerző (* 1826)
- február 2. – báró Eötvös József író, költő, akadémikus (* 1813)
- február 20. – Paul Kane festő (* 1810)
- március 27. – Erdey Pál orvos, költő (* 1816)
- április 1. – Faigel Pál egri címzetes kanonok, költő (* 1802)
- április 5. – Paolo Savi olasz geológus és ornitológus (* 1798)
- április 10. – Engeszer Károly pénzügyi fogalmazó (* 1841)
- április 12. – Dósa Géza festőművész (* 1846)
- április 21. – Nyáry Pál politikus (* 1805)
- április 24. – Zsutai János költő, lantos (* 1840)
- május 12. – Daniel Auber francia zeneszerző, a 19. századi francia vígopera egyik legjelesebb képviselője. (* 1782)
- június 22. – Edvi Illés Pál evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő (* 1793)
- július 7. – Flór Ferenc, a „legmagyarabb magyar orvos” (* 1809)
- július 8. – Fekete Mihály református főiskolai tanár, költő (* 1820)
- október 18. – Charles Babbage angol matematikus, a számítógép megalkotója (* 1791)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 114. oldal
- ↑ Krámli Mihály: Az osztrák–magyar hadi- és kereskedelmi hajózás a Dunán, 1914. július–december. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 130. évf., 2017/2. (2017. június) sz., 317. oldal, ISSN 0017-6540