1881
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1881 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1881 |
Ab urbe condita | 2634 |
Bahái naptár | 37 – 38 |
Berber naptár | 2831 |
Bizánci naptár | 7389 – 7390 |
Buddhista naptár | 2425 |
Burmai naptár | 1243 |
Dzsucse-naptár | -30 |
Etióp naptár | 1873 – 1874 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1936 – 1937 |
Shaka Samvat | 1803 – 1804 |
Kali-juga | 4982 – 4983 |
Holocén naptár | 11881 |
Iráni naptár | 1259 – 1260 |
Japán naptár | 2541 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4577–4578 |
Kopt naptár | 1597 – 1598 |
Koreai naptár | 4214 |
Muszlim naptár | 1298 – 1299 |
Örmény naptár |
1330 ԹՎ ՌՅԼ |
Thai szoláris naptár | 2424 |
Zsidó naptár | 5641 – 5642 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek
Évek: 1876 – 1877 – 1878 – 1879 – 1880 – 1881 – 1882 – 1883 – 1884 – 1885 – 1886
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
- március 4. – Beiktatják az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségébe James A. Garfieldot.
- március 12. – Tunéziát elfoglalja Franciaország, ezzel tovább növeli gyarmatbirodalmát.
- április 5. – A Dél-afrikai Köztársaság visszanyeri belső függetlenségét, de Nagy-Britannia szuverenitása alatt.
- május 16. – Megalakul a Magyar Vöröskereszt.
- július 2. – A washingtoni vasútállomáson egy merénylő lelövi James A. Garfieldot, az Egyesült Államok 20. elnökét.
- szeptember 19. – Garfield halála után az Egyesült Államok új elnöke Chester A. Arthur.
- november 20.– Elhelyezik a második szegedi Szent Rozália-kápolna alapkövét.
Az év témái[szerkesztés]
1881 az irodalomban[szerkesztés]
1881 a zenében[szerkesztés]
1881 a tudományban[szerkesztés]
- május 1. 25 előfizetővel megkezdi működését Budapesten az első nyilvános telefonközpont.
1881 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1881 a jogalkotásban[szerkesztés]
- Lásd: az 1881 a jogalkotásban című szócikkben.
1881 sporteseményei[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 5. – Gulyás Pál irodalomtörténész, könyvtáros († 1963)
- január 17. – Oláh Gábor magyar költő, író († 1942)
- január 29. – Pásztor János, szobrászművész († 1945)
- február 3. – Galamb József, gépészmérnök, a Ford-T tervezője († 1955)
- február 4. – Kliment Jefremovics Vorosilov, szovjet marsall († 1969)
- február 24. – Gönczy Lajos, olimpiai bronzérmes atléta, magasugró († 1914)
- március 12. – Mustafa Kemal Atatürk, török katonatiszt, államférfi († 1938)
- március 13. – Kiss Lajos doktora († 1965)
- március 15. – Börtsök Samu, festőművész († 1931)
- március 23. – Roger Martin du Gard, Nobel-díjas francia író († 1958)
- március 25. – Bartók Béla, zeneszerző († 1945)
- április 27. – Esterházy Móric, magyar arisztokrata, politikus, miniszterelnök († 1960)
- május 11. – Kármán Tódor, gépészmérnök, az aerodinamika és az űrkutatás kiemelkedő alakja († 1963)
- május 17. – Jakabffy Elemér erdélyi magyar politikus, az Országos Magyar Párt 1922–1938 közötti alelnöke, publicista, az MTA tagja († 1963)
- június 23. – Geyer Stefi, hegedűművésznő († 1956)
- július 11. – Zerkovitz Béla, zeneszerző († 1948)
- augusztus 6. – Alexander Fleming, Nobel-díjas angol orvos († 1955)
- október 4. – Walther von Brauchitsch német katonatiszt, tábornagy († 1948)
- október 8. – Vincenzo Peruggia olasz szobafestő. Nevezetességét annak köszönheti, hogy ő lopta el 1911. augusztus 21-én a Mona Lisát, Leonardo da Vinci festményét a párizsi Louvre-ból († 1947)
- október 13. – Csathó Kálmán, író, rendező († 1964)
- október 22. – Clinton Davisson Nobel-díjas amerikai fizikus († 1958)
- október 25. – Pablo Picasso, festő († 1973)
- október 26. – Farkas Jenő, gépészmérnök, járműtervező († 1963)
- november 8. – Herbert Austin, angol mérnök, az Austin Motor Company megalapítója († 1941)
- november 18. – Rátkai Márton, Kossuth-díjas magyar színész († 1951)
- november 19. – Márkus László, magyar rendező, díszlet- és jelmeztervező, kritikus, drámaíró († 1948)
- november 22. – Révay József, Baumgarten-díjas magyar író, irodalomtörténész, műfordító, klasszika-filológus, egyetemi tanár († 1970)
- november 22. – Enver pasa oszmán katonatiszt, az ifjútörökök vezetője, az első Balkán-háború és az első világháború alatt a birodalom irányító egyénisége († 1922)
- november 25. – Angelo Giuseppe Roncalli, a későbbi XXIII. János pápa († 1963)
- november 28. – Stefan Zweig, osztrák író, költő († 1942)
- december 26. – Werth Henrik magyar katonatiszt, Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke († 1952)
Halálozások[szerkesztés]
- február 9. – Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író (* 1821)
- március 3. – Karl Fjodorovics Kessler német-orosz zoológus és taxon alkotó (* 1815)
- március 28. – Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerző (* 1839)
- április 10. – Ihász Dániel honvéd ezredes (* 1813)
- április 24. – Alexander von Krobatin fiai is a katonai pályára léptek (* 1849)
- április 27. – Benedek Lajos császári és királyi táborszernagy (* 1804)
- május 31. – Gorove István politikus, közgazdász (* 1819)
- június 27. – Csitári Kálmán gyógyszerész, újságíró (* 1842)
- július 1. – Rudolf Hermann Lotze német filozófus (* 1817)
- július 14. – Billy, a Kölyök Hírhedt amerikai törvényenkívüli (* 1859)
- szeptember 19. – James A. Garfield, az Egyesült Államok elnöke (* 1831)
- november 20. – Dux Adolf bölcsészdoktor, a Kisfaludy Társaság tagja (* 1822)
- december 24. – Babarczy Imre (* 1818)