Humboldt Egyetem
| Humboldt Egyetem (Humboldt-Universität zu Berlin) | |
 | |
 | |
| Az egyetem épülete Alexander von Humboldt szobrával | |
| Alapítva | 1810 |
| Hely | Németország, Berlin |
| Korábbi nevei |
Universität zu Berlin Friedrich-Wilhelms-Universität Universität unter den Linden (nem hivatalos) |
| Mottó | Universitas litterarum |
| Típus | nyilvános egyetem |
| Oktatók száma | 419 |
| Tanulólétszám | 35 587 (2017. október) |
| Hallgatói létszám | 30 061 |
| Rektor | Jan-Hendrik Olbertz |
| Elérhetőség | |
| Cím |
Unter den Linden 6 10099 Berlin |
| Elhelyezkedése | |
 Humboldt Egyetem
Pozíció Berlin térképén
| |
| é. sz. 52° 31′ 05″, k. h. 13° 23′ 37″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 05″, k. h. 13° 23′ 37″ | |
| A Humboldt Egyetem weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Humboldt Egyetem témájú médiaállományokat. | |
A Humboldt Egyetem (németül: Humboldt-Universität zu Berlin) Berlin legnagyobb, legrégebbi, s Németország egyik legjobb, legelismertebb egyeteme, mely 28 Nobel-díjast adott a világnak.[1]
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A liberális porosz oktatási reformer és nyelvész, Wilhelm von Humboldt kezdeményezésére létesült Berlin első egyeteme 1810-ben, III. Frigyes Vilmos idejében – Universität zu Berlin, azaz Berlini Egyetem néven. Már alapításakor az oktatást és a kutatást eggyé ötvöző egyetem mintája volt.
1828-ban már Friedrich-Wilhelms-Universität néven volt ismert – az egyetem ugyanis felvette az alapító király nevét, s használta egészen 1946-ig.
1949 óta használatos a Humboldt-Universität zu Berlin név, melyet a két híres, Humboldt után kapott.
Az alapítás[szerkesztés]
Az intézmény 1810-ben nyitotta meg kapuit, 256 diákkal és 52 tanárral. Kezdetben jogi, orvostudományi, filozófiai és teológiai kar működött. Az egyetem első rektora egy filozófus volt, Johann Gottlieb Fichte.
A bővítés[szerkesztés]
A Humboldt Egyetem reformokkal próbálta megváltoztatni Poroszország oktatási rendszerét. Több kar is indult ennek érdekében, pl.: filológia és történelem, valamint a természettudományi, Alexander von Humboldtnak köszönhetően.
1821-ben erdészeti kar is indult, azonban ezt átvette a később alakuló Fachhochschule Eberswalde. A neves kutatók, mint például a vegyész August Wilhelm von Hofmann, a fizikus Hermann von Helmholtz, vagy a matematikus Ernst Kummer, Leopold Kronecker és Karl Weierstrass is hozzájárultak ahhoz, hogy a Humboldt nemzetközi hírnévre tegyen szert.
Már nem volt elég az Unter den Lindenen álló épület, létrejött a Charité, a Pépinière, valamint az orvosi-sebészeti kollégium.
A nemzetiszocializmus idején[szerkesztés]
A náci hatalomátvétel után megkezdődött a zsidó diákok és tudósok felkutatása és rágalmazása. A zsidó tanárokat bojkottálták, a hallgatóik nem egyszer fizikailag is bántalmazták őket. Valamint azokat is üldözték, akik szembefordultak a nemzetiszocializmus eszméjével. A zsidó írók könyveit egyszerűen elégették. Nagyon sok zsidó professzor diplomáját visszavették.
Az egykoron dicső egyetem ez idő tájt szégyenletes körülmények között működött. A Berlint ért súlyos bombázások a második világháborúban az egyetem épületét sem kímélték: súlyos károkat szenvedett.
A Humboldt a szovjet időkben[szerkesztés]
A második világháború után Berlint négy megszállási övezetre osztották, s az egyetem így a Szovjetunió megszállási zónájába került. Ügyeltek arra, hogy ne újraindítsák az egyetemet, hanem új egyetemet hozzanak létre: így alakult meg 1949-ben a Humboldt-Universität zu Berlin, azonban a Humboldtok szellemiségét teljes mértékben mellőzte. Az egyetem teljes mértékben a kommunisták ellenőrzése alá került. Azok a diákok, tanárok, professzorok, akik a tanulás szabadságának korlátozása ellen tiltakoztak, hamar eltűntek a színről: nem egy ember a gulágokra került. Hogy elkerüljék a kommunisták befolyását, 1948-ban hozták létre Nyugat-Berlinben az amerikaiak támogatásával a Freie Universität Berlint, azaz a Szabad Egyetemet.
A Humboldt a legnagyobb egyetem volt az NDK területén, 1990-ben mintegy 150 ezer tanuló tanult itt. Nagyon sok nemzetközileg elismert professzor tanított az intézményben.[forrás?]
Az egyetem ma[szerkesztés]
A rendszerváltást követően az egyetemet jelentős változások érték, szinte teljesen átalakult. Az újraegyesítés miatt négy nagy egyetem működött Berlinben, ezért megpróbálták a tanterveket összeegyeztetni.
1994 óta az egyetemnek tizenegy kara van, körülbelül 300 ingatlanban. Körülbelül 170 partneriskolája van szerte a világon.
Karok[szerkesztés]
A Humboldt Egyetem jelenleg tizenegy karra oszlik, ezek pedig a következők:
- jogtudományi
- mezőgazdasági és kertészeti
- I. számú természettudományi (fizika, biológia, kémia)
- matematika és II. számú természettudományi (matematika, számítástechnika, pszichológia és földrajz)
- Charité – Berlini Orvostudományi Egyetem (a Freie Universität Berlin és a Humboldt közös kara)
- I. számú bölcsészettudományi (filozófia, történelem, könyvtári és informatikai kar, európai etnológia)
- II. számú bölcsészettudományi (német irodalom, német nyelv és nyelvészet, nordisztika, anglisztika-amerikanisztika, romanisztika, szlavisztika, klasszika filológia)
- III. számú bölcsészettudományi (társadalomtudományi, ázsiai és afrikai tanulmányok, kultúra és művészetek)
- IV. számú bölcsészettudományi (oktatás, rehabilitációs tanulmányok, sporttudomány)
- hittudományi
- gazdaságtudományi
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ '200 éves a berlini Humboldt Egyetem'. [2010. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 10.)
|
