Skálaparaméter
A skálaparaméter a valószínűségi eloszlások egy speciális numerikus paramétere, a valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén.
Minél nagyobb a skálaparaméter, annál terjedelmesebb, szétszórtabb az eloszlás.
Tartalomjegyzék
Definíció[szerkesztés]
Ha a valószínűségi eloszlásoknál van egy s paraméter (és más paraméter θ), melyekre a kumulatív eloszlásfüggvény kielégíti az alábbiakat:
akkor s–t skálaparaméternek hívják, mivel ez az érték határozza meg a valószínűségi eloszlás szétszórtságát, skáláját (arányait).
Ha s nagy, akkor az eloszlás terjedelmes, szétszórt lesz, ha s kis értékű, akkor az eloszlás koncentráltabb.
Ha a valószínűség-sűrűség létezik az összes paraméter értékre, akkor a sűrűség (csak mint a skálaparaméter függvénye) kielégíti:
függvényt, ahol f a sűrűség standardizált változatának a jele.
Egyszerű műveletek[szerkesztés]
-et felírhatjuk kifejezéssel is, a következőképpen:
Mivel f a valószínűség sűrűség függvény:
A behelyettesítési szabály alkalmazásával:
Így szintén helyesen normalizált lett.
Arányparaméter[szerkesztés]
Néhány eloszlás használja az úgynevezett arányparamétert, mely egyszerűen a skálaparaméter reciproka.
Így például az exponenciális eloszlás β skálaparaméterrel és valószínűség sűrűséggel
leírható a λ arányparaméterrel is:
Példák[szerkesztés]
- A normális eloszlásnak két paramétere van: a helyparaméter és a skálaparaméter .
Praktikus okokból a normális eloszlást gyakran jellemzik a skálaparaméter négyzetével, , mely megfelel az eloszlás szórásnégyzetének.
- A gamma-eloszlást rendszerint skálaparaméterrel jellemzik, vagy annak inverzével.
- Például, ha a helyparaméter és a skálaparaméter is egyenlő zérussal, akkor a normális eloszlás standard normális eloszlásként ismert, és a Cauchy-eloszlás is, mint standard Cauchy-eloszlás.
Irodalom[szerkesztés]
- Sheikh, A. K.; Boah, J. K.; Younas, M: Truncated Extreme Value Model for Pipeline Reliability. (hely nélkül): Reliability Engineering and System Safety 25 (1). 1989. 1–14. o.