Lemma
A matematikában a lemma (görögül λήμμα, „lemma”, jelentése: „kapott valami, például ajándék, profit vagy korrupt pénz”) olyan bizonyított állítás, amit kiindulási alapnak használnak fel jelentősebb eredmények eléréséhez.[1]
A lemma és a tétel közt formálisan nincs különbség; a lemma egy kisebb eredmény, amely lehetővé teszi egy tétel bizonyítását.[2]
A matematika számos fontos eredményét lemmaként ismerik: Bézout-lemma, Urysohn-lemma, Dehn-lemma, Fatou-lemma, Gauss-lemma, Nakayama-lemma, Poincaré-lemma, Riesz-lemma, Schwarz-lemma és Zorn-lemma. Ezek eredetileg túl egyszerűnek vagy túl technikai jellegűnek tűntek, amelyek önállóan nem érdekesek, utóbb kiderült, hogy központi fontosságúak azokban az elméletekben, ahol előfordulnak.
Tartalomjegyzék
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lemma (mathematics) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források[szerkesztés]
- ↑ Higham, Nicholas J.. Handbook of Writing for the Mathematical Sciences. Society for Industrial and Applied Mathematics, 16. o. (1998). ISBN 0-89871-420-6
- ↑ "What is the difference between a theorem, a lemma, and a corollary?"